Eltűnt hajók nyomában, B.A. Balkanac tengeri kalandjai

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Június végén érkezett a hír, hogy megtalálták a Titan-tragédia áldozatainak darabokra szakadt, roncsokba ékelődött maradványait. Az öt halottal járó kaland az egykor elsüllyedt Titanic óriáshajó vastag bukszájú, pariban ezzel csúcsélményű megcsodálását célozta, sajnálatos módon azonban a kis tengeralattjáró megsemmisülésével és utasainak szörnyű pusztulásával ért véget. A járművet, amelyet egyszerűen összeroppantott a víz nyomása, az amerikai tengerészet hozta fel mintegy három és fél ezer méter mélységből, közben még mindig folynak a találgatások, pontosan mi okozta a végzetes bajt. Hogy állattal ütközött-e a Titan, amelynek egyébként is nagyobb sor hiányossága volt, még nem nyert bizonyítást. Annyi azonban biztosnak tűnik, hogy technikailag már rég nem volt vele minden rendben. (Ahogy talán eleve sem.)

Mindez kétségtelenül – akárhogy is van – javára vált egy a mi Kalapis Rókus kollégánk lakországában, Horvátországban kiadott, izgalmas, nem csupán röpke nyári olvasmányt ígérő könyvnek, amelyben régi és réginél újabb tengeri hajókatasztrófákról olvashatunk. A mű címe: BLAGO JADRANA, magyarul: AZ ADRIA KINCSE. Szerzői: Danijel Frka (nem szóvicc!) és Jasen Mesić, kiadója a fiumei Naklada. A kötet ismertetőjében az áll röviden, hogy ez a munka a horvát történelem és kultúra egyik kulcsfontosságú műve, amely főképp búvároknak szól, de természetesen mindenki olvashatja, akit érdekel. Közel hatvan merülésről van benne szó, sok-sok príma fénykép kíséretében, amelyeket Frka készített.

A szerzők elsődleges célja saját bevallásuk szerint az volt, hogy kiegészítsék a a teljesnek vélt képet az Adria fenekén pihenő roncsokról. Ebből a célból búvárkodtak széltében-hosszában az Adria horvát oldalán, majd összefoglalták a látottakat. Tették ez utóbbit olyan magas szinten, hogy az még a repülés szakembereinek is hasznukra válhat. – Segítheti őket pl. abban, hogyan lehet némi keresés után roncsot lokalizálni a magasból.

Érdekes adat, hogy az elmúlt három évezredben kettőezernél is több hajó süllyedt el csak az Adria keleti partjainál. A könyv ugyanakkor pár olyan repülőgépről is szót ejt, amely a második világháború viharos szelében zuhant a tengerbe. Frka figyelme, aki szakmája szerint nem csak búvár, fényképész, hanem történész is, ezekre úgyszintén kiterjedt. Az Adria Saint-Exupéry-figuráira, akik a kék hullámsírban lelték halálukat anno, persze ők többnyire névtelenségbe veszve. Most viszont így érvényes mozgó emlékművük lett a Gutenberg galaxisban. – Nevezetesen ez a könyv ugyebár, amelyre már jó sok fordító jelentkezett e kerek világból.

Megbecsült szerzőnk kalapbemutatót tart Zárában (Fotó: Luca L.)

Ezzel összefüggésben – itt Zárában épp – arról értesülhettünk, hogy egy kb. 2300 évvel ezelőtt elsüllyedt hajó maradványaira bukkantak Hvar közelében. A horvát és az olasz haditengerészet búvárai találtak rá. Az újabb ókori fahajó maradványai még viszonylag épségben vannak, így könnyen megállapítható, hogy a rakományával együtt ment volt meredeken a víz alá ez a teherszállító úszó alkalmatosság, amelyik most mintegy ötven méteres mélységben pihen. Hogy viharban veszett-e oda, egyelőre nem tudni, azt viszont igen, hogy amforákat szállított, amelyek szerencsére nem törek össze.

Persze, semmi ez ahhoz képest, hogy az a jégheggyel ütközött, Hollywood is megörökítette Titanic, az a legendás luxusmonstrum milyen mélységben található, mégis könnyen valószínűsíthető, hogy egészében sosem lesz felhozva – természetesen nem annyira kegyeleti, mint anyagi okokból. Mindenesetre a kutatás körvonalának szükséges meghatározása után megkezdődött a tengerfenék többrétű felmérése, útban valamiféle döntés felé.

P. S. Régtől fogva tudjuk egyébiránt, hogy a hajók elsüllyedésének több oka lehet, azonban egy dolog biztos: legfőbb ellenségük az ádáz vihar. Még zátonyra is legtöbbször úgy kerülnek, hogy a szél sodorja rájuk őket. A víz rendellenes viselkedésével együtt, persze. Hogy egy szörnyű tengeri vihar leghideglelősebb aprólékos leírása, irodalmi megragadása kitől származik viszont, ezzel kapcsolatban felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a toplista élére nálunk Edgar Allan Poe: A MAELSTRÖM POKLÁBAN c., bonyolult nyelvezetű, idegborzoló elbeszélése került a minap. Egyszerűen nehezen múlható felül rémület dolgában. (Fordította Pásztor Árpád – le a kalappal a türelemért és teherbírásért!)