Teljesült Vučić álma: Kína magához ölelte a szerb elnököt

Vučić Pekingben keresi a jövőt, miközben otthon a múltat erőlteti az emberekre

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Ötnapos látogatáson vesz részt Kínában a szerb államfő. Egyesek szerint Aleksandar Vučić bőven tett azért, hogy jelentősebbnek állítsa be ezt a látogatást, mint amilyen. Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke a szerb államfő szerint rajta kívül májusban csak Trump amerikai elnököt és Putyin orosz elnököt fogadja, és már ez magáért beszél.

Egyébként Vučićot ki is tüntette a kínai elnök, a Szerb Haladó Párt és a Kínai Kommunista Párt pedig együttműködési megállapodást írt alá. Vučić számos kínai vállalatban tett látogatást, több területen bővíti az együttműködést Kínával, miközben itthon „ég a lába alatt a talaj“, ő azt mondja, mindezt Szerbiáért teszi.

A szerb államfő tulajdonképpen „az álmait éli“, s ahogy annak idején repülő autókat meg robotokat ígért éppen Kínából, most az elektromos autógyártást próbálja az országba csábítani. A legnagyobb álma pedig úgy tűnik az, hogy Kínához hasonló, kiválóan működő autoriter hatalmat alakítson ki Szerbiában is.

Az “acélbarátság” gyökerei

Hszi Csin-ping első, 2016-os belgrádi látogatása során stratégiai partnerségi nyilatkozatot írtak alá. 2023 őszén, amikor Aleksandar Vučić Pekingbe látogatott, a két ország szabadkereskedelmi megállapodást kötött, amelyet Belgrádban „Szerbia számára történelmi jelentőségűnek” minősítettek.

Belgrád mindenekelőtt kínai befektetésekre és hitelekre számított, nyilvánvalóan előnyben részesítve azokat az európaiakkal szemben a gyorsabb és egyszerűbb jóváhagyási eljárások miatt. Ennek “eredményeit” már most érezzük, gondoljunk “csak” Belgrád-Budapest gyorsvasút szerbiai szakaszának megépítésére, amelyet kínai hitelből kínai kivitelezők végeztek.

Kapcsolódó cikk

Szerbia és Kína együtt építi a közös jövőt, és a 22-es csapdája

Az újvidéki tragédia után, amelyben 16 ember veszítette életét, mostanra kiderült, hogy a kínai kivitelezők egyáltalán nem vonhatók felelősségre az „elvégzett munkáért”.
Lévén Kína a Biztonsági Tanács tagja, Szerbia abban is érdekelt, hogy Peking támogassa álláspontját Koszovó kérdésében. Másrészről Peking fontos partnerként tekint Szerbiára stratégiai „Egy övezet, egy út” projektjének megvalósításában, amelynek célja a kínai áruk Európába juttatása.

Vučić már tavaly is azzal dicsekedett a szerb újságíróknak, hogy „Hszivel bármikor találkozhat, miközben a szomszédaink arról álmodozhatnak, hogy legalább egy képeslapon lássák őt”. A szeptemberi látogatás során azonban semmilyen áttörést jelentő megállapodás nem született a szerb elnök és a kínai illetékesek között.

Sőt, a közösségi médiában és a szerb ellenzéki sajtóban akkor széles körben terjedtek azok a protokollfotók Pekingből, amelyeken Aleksandar Vučić a hátsó sorokban kapott helyet.

„Politikai pályafutásának csúcspontja”

„Csak nehogy megőrüljenek azoktól a változásoktól, amelyek történtek” – figyelmeztette a szerb újságírókat az elnök, amikor az eredményeket kezdte sorolni, amelyeket a Kínával való együttműködésnek köszönhetően ért el Szerbia.

Az államfő szerint Szerbia exportja 330-szorosára nőtt Kínával, ezen felül míg előtte nem volt egy kínai gyár sem Szerbiában, ma 37 van.

Vučićot felengedték a falra (Forrás: szerb elnöki Instagram)

Azt nem tartotta fontosnak megemlíteni, hogy tulajdonképpen ezek a gyárak egy részének Szerbia eladta a természeti kincseit, és most például a saját érceit a kínaiaktól vásárolja meg.

Ahogyan azt sem mondta el, hogy például a nagybecskereki gumiabroncsgyár már nem szállít az Egyesült Államokba, mégpedig azért nem, mert az amerikaiak úgy döntöttek nem vásárolnak tőlük többet a munkaerő kizsákmányolása, tulajdonképpen a szolgarendszer miatt.

A pekingi utat és a kínai elnökkel való találkozót Vučić „politikai pályafutása csúcspontjának” nevezte.

Együttműködés a Szerb Haladó Párt és a Kínai Kommunista Párt között

A szerb elnök kínai látogatása során megtekintette a Csinghua Egyetemet – itt beszédet is mondott, amelyben dícsérte az elnököt és pártját, a Kínai Kommunista Párt múzeumát, valamint a Xiaomi technológiai céget.

Vučić felkérte a Xiaomit, hogy mutassák be termékeiket az Expo2027 szakkiállításon, és állítólag olyan ajánlatot adtak a vállalatnak, amelyet senki más, és azt remélik, hogy Szerbiát választja majd a cég, amikor Európában is meg akarja kezdeni az elektromos autók gyártását. A harmadik napon a HBIS, Bank of China, China National Nuclear Corporation és ARIDGE képviselőivel találkozott Pekingben.

A Kínában tett látogatás egyik érdekes momentuma, hogy a Szerb Haladó Párt és a Kínai Kommunista Párt együttműködési memorandumot írt alá Pekingben. Ezzel az együttműködés új szakaszába léptek, mint mondták, és a kínai fejlesztési modellek gyakorlatban való alkalmazását is bejelentették.

A szélsőjobb és a szélsőbal találkozása, amikor összenő, ami összetartozik. Pekingben együttműködési megállapodás jött létre a Szerb Haladó Párt és a Kínai Kommunista Párt között,. Az egyik aláró Miloš Vučević volt , aki szerint ezzel tovább erősödik Szerbia és Kína szilárd barátsága az Aleksandar Vučić elnök és a Hszi Csin-ping elnök által kijelölt közös együttműködési irányvonal mentén

A dokumentumot Miloš Vučević, a Szerb Haladó Párt (SNS) elnöke és Szerbia elnökének tanácsadója írta alá szerb oldalról. Vučević Instagram-bejegyzésében azzal dicsekedett, hogy megerősítették azt az együttműködési irányt, amelyet Aleksandar Vučić és Hszi Csin-ping államfők határoztak meg. A párt közleménye szerint a két párt közötti együttműködés a két ország teljes kapcsolatának egyik legfontosabb pillére.

„A pártközi együttműködés terén legfontosabb nemzetközi támaszunkat éppen Kínában és a Kínai Kommunista Pártban találtuk meg, ezért ezt a közös jövő közösségének pillérét minden nap erősíteni fogjuk, a szerb nép érdekeinek és Szerbia és Kína közötti acélbarátság további fejlődésének szolgálatában” – áll a Szerb Haladó Párt közleményében.

Kapcsolódó cikk

Kínai fegyverek érkeznek Szerbiába, állítja a Dunav Intel

A Kínai Kommunista Párta Kína egyeduralkodó politikai pártja. 1949 óta van hatalmon, amikor a kommunisták megnyerték a polgárháborút és megalapították a Kínai Népköztársaságot. Kínában ugyan van néhány kisebb párt, de lényegében egypártrendszer van az országban.

A Kínai Kommunista Párt a hadsereg, az államapparátus, a média, az igazságszolgáltatás és a gazdaság stratégiai részei fölött is ellenőrzést gyakorol. Eredetileg marxista–leninista alapokon állt, mára viszont gazdaságilag részben piacgazdasági elemeket használ, politikailag azonban autoriter maradt.

A párt nagy hangsúlyt helyez a kínai nemzeti egységre, történelmi sérelmekre és Kína nagyhatalmi szerepére. Az internetet, a médiát és a közéletet szigorúan ellenőrzik. A rendszer korlátozza a politikai ellenzéket, az aktivizmust és bizonyos vallási vagy etnikai mozgalmakat.

Mindebből érthető az is, miért “érzi otthon magát” Kínában a szerb államfő, s a gazdasági kapcsolatokon kívül minden bizonnyal tanulni jár Hszi Csin-pinghez.

Kitüntetést is kapott, Putyinhoz hasonlította magát

Aleksandar Vučić szerb elnök miután átvette a Barátság Érdemrendet Hszi Csin-ping kínai elnöktől, kijelentette, hogy ő már nem is kíván többet és számára most már csak az maradt hátra, hogy a szerb népért és Szerbia polgáraiért harcoljon.

Arra a kérdésre válaszolva, hogyan érezte magát az érdemrend átvételekor, Vučić azt mondta, tudta, hogyan kell viselkednie, és hogy talán egy kicsit felszabadultabban és másként viselkedett volna, ha nem lenne tudatában annak a kötelességnek, amelyet abban a pillanatban teljesítenie kellett.

„Hszi elnök a találkozón hangsúlyozta, hogy ezt a kitüntetést rendkívül szigorú eljárások alapján adják át. Eddig tizenkétszer ítélték oda, de ez csak a második alkalom volt, hogy Hszi elnök személyesen is részt vett az ünnepségen” – mondta Aleksandar Vučić, majd hozzátette, hogy ezt az érdemrendet korábban egyedül Vlagyimir Putyinnak adta át személyesen Hszi Csin-ping.

Vučićnak sem autó, sem pénz nem kell, Hszi a példaképe

“Soha nem magamért harcoltam. Nekem nincs szükségem sem autókra, sem pénzre” – folytatta Vučić a Xiaomi pekingi látogatása után arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy kommentálja az ellenzék állításait, miszerint kínai látogatása „vörös posztó” Európai Unió számára, és hogy új támogató után ment Kínába hatalma fenntartásához.

Milyen szépen fénylik a kitüntetés a (Szerbiában bányászott) bori aranyból – jegyezte meg Marinika Tepić, a Szabadság és Igazságosság ellenzéki párt alelnöke

A szerb államfő szerint Kína hihetetlen fejlődést ért el, amelyben döntő szerepe volt a fegyelemnek és az egyértelmű állami stratégiának. Szerint Szerbia előtt is fényes jövő áll, “ha képesek leszünk lépést tartani a kínai néppel, amely rendkívül szorgalmas, dolgos és elkötelezett. Nagyon boldog vagyok, hogy itt lehetek és sokat tanulhatok”, mondta az elnök.

“Az ő kitartása és bölcsessége vezeti a nagy Kínai Népköztársaságot és népét, erősítve hitüket a marxizmusban és a kommunizmusban, a kínai sajátosságokkal rendelkező szocializmusban, valamint a kínai nemzet nagy megújulásába vetett bizalmat”, fogalmazott Hszi Csin-pingről Vučić.

Hszi Csin-ping egyébként hasonlóan szuperlatívuszokban beszélt Vučićról – legalábbis a kínai sajtó szerint. “Vučić elnök mindig a legerősebb és legegyértelműbb támogatást nyújtotta Kínának az ország alapvető érdekeit és fő kérdéseit érintő ügyekben, amellyel kiérdemelte a kínai nép tiszteletét” – jelentette a Xinhua.

A hétfői tárgyalások után a két államfő közösen vett részt több mint húsz együttműködési dokumentum aláírásán, amelyek olyan területeket érintenek, mint a politika, a gazdaság és kereskedelem, a tudomány és technológia, az oktatás, a jogi ügyek és a kultúra.

Vučić párhuzamos valósága

Az Associated Press arról számolt be, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök kínai látogatása során tovább mélyíti kapcsolatait ezzel az országgal, miközben „odahaza, balkáni országában kormányellenes tüntetések nyomásával szembesül, köztük a hétvégi nagy tiltakozó megmozdulással, amely után összecsapások törtek ki a tüntetők egy része és a rendőrség között”.

Az AP szerint „Vučić megpróbálja elfojtani azokat a tömegtüntetéseket, amelyek megrendítették keménykezű szerbiai uralmát, de a szombati hatalmas tömegek arra utalnak, hogy az ellenállás továbbra is fennmarad.”

Szerbia ugyan hivatalosan az Európai Unióhoz való csatlakozásra törekszik, ugyanakkor szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal és Kínával is.

A szerb államfő nyilatkozataiból egyértelművé válik: az az álma, hogy egy “olyan jól működő” autoriter hatalmat alakítson ki Szerbiában, mint amilyet Hszi Csin-pingnek sikerült odahaza.