180 év börtönt kér az ügyészség az UÇK négy egykori vezetőjére

A bírósági menetrend egy hétre szól, az ítélet egy életre

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Ítélkezési nagyhét van Hágában, ahol a Koszovói Felszabadítási Hadsereg volt vezetői ellen folyik eljárás. A hét az ügyészség záróbeszédének ismertetésével indult.

Ma az áldozatok képviselője nyitja meg a záróbeszédét, majd Hashim Thaçi védelme következik, utána pedig jönnek a többiek külön-külön, mindegyik egy-egy napra lebontva, ez tehát egy egész hetes „program” lesz, a legfontosabbat azonban már most tudjuk: a Különleges Ügyészség összesen 180 év szabadságvesztést kért a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) volt vezetőire.

Miután a 180 év négy személyre vonatkozik, ők név szerint Hashim Thaçi, volt koszovói elnök, Kadri Veseli, volt parlamenti elnök és egykor titkosszolgálati vezető, Jakup Krasniqi volt házelnök és ideiglenes államfő, valamint Rexhep Selimi, kormánypárti politikus egyaránt 45-45 évre számíthat, ezért aligha hihető, hogy ők valaha is szabadulnak.

A pristinai Koha arról is beszámol, hogy az ügyészség szerint Selimi (harmadik balról) személyesen is részt vett a kleçkai bántalmazásokban.

Legalább száz gyilkosság, 45 év börtön

A Különleges Ügyészség vádirata szerint a Koszovói Felszabadítási Hadsereg egykori parancsnokai legalább 100 gyilkosságért felelősek, az áldozatok között koszovói albánok, szerbek, romák és más nemzetiségű személyek is voltak, de a vádlottak nem kímélték politikai ellenfeleiket sem.

Kapcsolódó cikk

Kiszabadítja-e Trump a bíróság karmai közül Hashim Thaçit?

Az ügyészség az Európa Tanács 2011-es, úgynevezett Dick Marty-féle jelentése alapján indított vizsgálatot az UÇK vezetői ellen a konfliktus idején elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekmények és szervkereskedelem miatt.

A 2015-ben létrehozott, nemzetközi bírákat és ügyészeket foglalkoztató különleges ügyészséget és bíróságot az Európai Unió finanszírozza, de a koszovói törvények alapján működik.

Hatáskörébe az 1998-1999-es koszovói konfliktus idején gerillaakcióiról elhíresült UÇK által elkövetett feltételezett háborús bűnök vizsgálata tartozik.

Élet és halál urai voltak

Az ügyészek állítása szerint az UÇK Vezérkara teljes ellenőrzést gyakorolt a fogvatartottak felett, és a saját belátásuk szerint döntöttek arról, hogy mikor engedik őket szabadon, illetve meddig maradnak fogva. A vád szerint a vezérkar döntéseit végrehajtották a „harctereken” is, és azok kötelező érvényűek voltak a területi parancsnokok számára is.

Kimberly West főügyész a bíróság előtt hangsúlyozta az eltűnt személyek családtagjainak vallomásait, akik évtizedek óta várnak válaszokra szeretteik sorsát illetően. A főügyész arról is beszélt, hogy kísérletek történtek a tanúvallomások befolyásolására, különösen Hashim Thaçi érdekében.

Egy tanú vallomását idézve West kiemelte, hogy a hozzátartozók számára az elmúlt 25 év válasz nélkül telt el, ma sem tudják, hogy mi történt, és legjobban a bizonytalanság emészti őket.”

Halálos ítéletek és jogsértő „bírósági” eljárások

Az ügyészség hivatkozott a Human Rights Watch egyik munkatársának tanúvallomására is, aki szerint Thaçi elismerte, hogy a foglyok szabadon bocsátását a katonai bíróság engedélyéhez kötötték.

A vád szerint a bíróságok halálos ítéleteket hoztak, gyakran személyes érintettség alapján, az ítéleteket pedig olyan személyek írták alá, akik hivatalosan nem is voltak bírák – köztük a Vezérkar tagjai.

Az ügyészség szerint a Kleçka és Divjaka közötti fogvatartási helyen, amelyet az UÇK vezérkara jelölt ki és a katonai rendőrség működtetett, szerb és albán foglyokat is brutálisan bántalmaztak. A fogvatartások néhány naptól több hétig tartottak.

Kapcsolódó cikk

FAZ: Osmani „Trump jelöltjét” játssza, bármire kész a karrierjéért

A vád szerint Rexhep Selimi személyesen is részt vett a bántalmazásokban, és ezen a helyszínen legalább 11 foglyot meg is öltek. Selimi a jelenleg kormányzó Vetëvendosje (Önrendelkezés) parlamenti képviselője volt, 2020-ban frakcióvezető is volt.

A tanúvallomások alapján Jakup Krasniqi és Kadri Veseli is tudott a kleçkai eseményekről. A vádirat szerint a Malisheva/Mališevo községben lévő Kleçka nevű faluban az UÇK egyes tagjai foglyokat tartottak fogva és bántalmaztak, vagy öltek meg a háború idején.

A szerbiai ügyészség 2010 körül több UÇK‑tag ellen indított eljárást a „kleçkai eseményekkel kapcsolatban. A legismertebb vádlottak között volt Fatmir Limaj és Haradin Bala, a koszovói bíróságok azonban felmentették Limajt és több társát, mert a bizonyítékokat nem találták megbízhatónak.

Írásos parancsok és közvetlen felelősség

Az ügyészség dokumentumokat mutatott be, amelyek szerint Jakup Krasniqi helyettes parancsnokként aláírt olyan utasításokat, amelyek a Vezérkar előtti megjelenésre kötelezték az érintetteket. A vád szerint több magas rangú vezető tudott a fogvatartások és visszaélések körülményeiről.

Nathan Quick ügyész szerint a Vezérkar kollektív döntéshozó szervként működött, döntéseit végrehajtották, és az egész szervezet hierarchikus irányítás alatt állt.

Záróbeszédükben az ügyészek a Koszovói Felszabadítási Hadsereg különböző közleményeire hivatkoztak, főleg azokra, amelyek a szerb kollaboránsoknak, állami alkalmazottaknak és pacifistáknak szóltak.

ÉLŐ RÁDIÓ : A Koszovói Felszabadítási Hadsereg közleményét olvassák fel valamikor a háborús időkben (Forrás: YouTube, RTK)

Kimberly West főügyész záróbeszédében hangsúlyozta: a vádlottak nem elszigetelt visszaéléseket, hanem szisztematikus bűncselekményeket követtek el annak érdekében, hogy teljes ellenőrzést szerezzenek Koszovó felett.

Öt évvel ezelőtt nem üdvözölte Hashim Thaçi koszovói elnök bíróság elé állítását Eliot Engel amerikai kongresszusi képviselő, aki az albán-amerikaiak, és a koszovói albánok szószólója az amerikai törvényhozásban.

A demokrata párti Engel felszólította az Egyesült Államok kormányát annak kiderítésére, hogy a koszovói háborús bűnöket vizsgáló hágai ügyészség elfogult-e az albánokkal szemben, illetve hogy esetleg etnikailag vak-e, hogy csak az albánokat üldözi.