Egó, olaj és geopolitika: kié lesz a Nyugat-Balkán legnagyobb benzinkútja?

Nagyhatalom után jön a kishatalom: stratégiai váltás a Balkán energiapiacán

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A magyar MOL képviselői megkezdték a Szerb Kőolajipari Vállalat (NIS) kapacitásainak látogatását, ez a szerb olajcég átvilágításának kezdetét jelenti. Várható, hogy a folyamat megelőzi a NIS többségi részvénypakettjének megvásárlását Oroszországtól, ami gyakorlatilag ennek előjátéka lesz. Miloš Banjac a Gépészmérnöki Kar professzora és energetikai szakértő a szerb állami médiának nyilatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy minden átvilágítás több szempontot foglal magában.

– Az első minden bizonnyal a pénzügyi rész – a mérleg, az eredménykimutatás, a pénzáramlások, a vállalat fejlődési kapacitása, és ez a rész hosszadalmas. Mi így nagyvonalúan beszélünk a tévében arról, hogy a NIS a piac 70%-át birtokolja, három milliárd eurót fektettek a rekonstrukcióba, de amikor valaki meg akarja venni ezt a céget, akkor látni akarja, valójában mennyit is ér – tette hozzá Banjac.

Elmagyarázza, hogy ezt a részt általában könyvvizsgáló intézményekre vagy bankokra bízzák, hogy független értékelést készítsenek, és ez alapján a két fél meg tudjon egyezni az árban.

– Ezek nagyon sajátos körülmények, mivel ez egy kényszerértékesítés, így ez további nehézséget jelent az értékelő számára – jelentette ki Banjac.

A vizsgálat technikai jellege

A második rész technikai jellegű, a cél, hogy az új tulajdonosok meggyőződjenek arról, mit is vásárolnak.

– Fizikailag be kell járniuk minden létesítményt, és meg kell nézniük, mit foglal magában a vállalat. A NIS korábbi eladása során úgy tűnik, nem fordítottunk kellő figyelmet arra, mi is lett eladva, így utólag kellett megállapítanunk, hogy mi tartozik a NIS-hez – a fúrókutaktól kezdve különböző olyan létesítményekig, amelyeknek nem volt közvetlen kapcsolatuk az olajtermeléssel Szerbiában – tette hozzá Banjac.

Arra a kérdésre, mennyire ismeri a MOL a NIS kapacitásait, Banjac elmondta, hogy a MOL viszonylag kis részt fed le a szerb piacon – körülbelül 4–4,5%-ot, eddig főként saját olajat importált, időnként vásárolt a NIS-től is, amit aztán továbbértékesített, de Mindenképpen van rálátása a NIS-re.

Banjac úgy vélekedett, hogy a MOL egy terjeszkedő vállalat – megvásárolta az INA-t, ellenőrzi Csehországot, Szlovákiát, 200 kútja van Lengyelországban, és amikor a Lukoil kénytelen volt elhagyni Bulgáriát és Romániát, a MOL megkísérelte megszerezni az ő részesedésüket is.

– Tehát kapacitással rendelkeznek, tudják, hogyan kell ezt csinálni, és egyértelműen a legnagyobb regionális vállalat. Mindenképpen figyelemmel kísérték, mi történik a NIS-nél – mondta Banjac.

Mi van a NIS tulajdonában?

A szerbiai Olajcég nem szimplán finomító és benzinkút hálózat, ennél jóval több, például szállodákkal és sportcsarnokokkal is rendelkezik, ami nem feltétlenül kötődik a cég alaptevékenységéhez. A szerb sajtó azt állítja, hogy a NIS (Naftna Industrija Srbije) a következő eszközökkel és leányvállalatokkal rendelkezik, és a vállalat éves jelentései is ezt támasztják alá.

A kutatás és kitermelés (Upstream) terén 13 olajmezőt működtet Vajdaságban, 3 gázmezővel rendelkezik Közép‑Szerbiában, több mint ezer kút tartozik a portfóliójába, és földalatti gáztároló kapacitásokat is üzemeltet.

Kapcsolódó cikk

A MOL nem működtetheti orosz olajjal a pancsovai finomítót

A külföldi jelenlétről tudnivaló, hogy Angolában részesedése van a 3/05-ös blokkban, Romániában négy kutatási blokkot tart fenn, Bosznia‑Hercegovinában kutatási licencekkel rendelkezik, de Magyarországon is vannak kisebb kutatási érdekeltségei.

Az angolai 3/05-ös blokk klasszikus offshore olajmező, több tucat kisebb-nagyobb olajtermelő kúttal. A szerb sajtó és az angolai koncessziós adatok egyértelműen úgy írják le, hogy ott olajtermelés folyik, a gáz csak kísérőgáz, amelyet visszasajtolnak vagy helyben hasznosítanak.

A NIS Petrol SRL által működtetett romániai blokkok (Arad, Bihar, Temes) kutatási és feltárási licencek, amelyek olajra és gázra egyaránt vonatkoznak, de a NIS eddigi kommunikációja és a román energiahivatal adatai szerint a fő cél az olajkutatás, a gáz inkább csak másodlagos lehetőség.

A NIS finomítást és ehhez kapcsolódó vegyipari tevékenységet is végez, a zászlóshajó a pancsovói finomító, amelynek kapacitása 4,8 millió tonnára tehető, a finomítót 1,5 milliárd eurós beruházással modernizálták. A vállalat azt is állítja, hogy a pancsovai HIP Petrohemija teljes mértékben a csoport része, és hogy a vegyipari termelés stratégiai jelentőségű számára.

A szerb üzleti portálok szerint a NIS azt hangsúlyozza, hogy komoly kiskereskedelmi hálózattal rendelkezik, Szerbiában több mint 330, Boszniában és Bulgáriában 35–35, Romániában 18, Montenegróban pedig 10 benzinkutat működtet. A vállalat úgy mutatja be magát, mint a Balkán egyik legnagyobb regionális üzemanyag‑kiskereskedőjét.

A szerb elnök szerint a szerbiai olajcégnek jelenleg mintegy 400–420 benzinkútja van országon belül, és további kb. 120–130 töltőállomást üzemeltet a környező országokban (Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Románia). Megjegyzendő, hogy a NIS benzinkútjai jól pozicionáltak, ami abból következik, hogy korábban állami olajcég volt.

A villamosenergia és energetika terültére is bekukkantott a NIS, Pancsován a TE‑TO Pančevo nevű 200 MW‑os gázos erőművet üzemelteti, és szél‑ és biogázprojektek előkészítésén is dolgozik.

MOL kút valahol Szerbiában (Forrás: ekapija)

A NIS-nek számos ingatlanja van és különleges eszköze van, ami nem vagy csak közvetve kötődik az alaptevékenységéhez. A szerb sajtó rendre kiemeli, hogy a NIS Herceg Noviban, Igalóban, Sutomoréban és Ulcinjban vállalati üdülőket birtokol, amelyek még a jugoszláv időkből maradtak a tulajdonában.

Szerbiában, ezen belül pedig Új‑Belgrádban több nagy értékű irodaháza van (NIS Business Center, Energy Building), ezen kívül képzési központot és sport‑/rekreációs létesítményeket tart fenn, országszerte pedig több száz ipari ingatlan, telek és raktár tartozik hozzá.

Az újvidéki NIS Training Center a vállalat műszaki és biztonsági képzéseinek fő helyszíne, itt tartják a finomítói személyzet, a mezőgazdasági és kitermelési szakemberek, valamint a benzinkúti dolgozók kötelező tanfolyamait, évente több ezer alkalmazott fordul meg itt.

A szerb sajtó szerint ebben a központban külső vállalatok is tartanak például tűzvédelmi és iparbiztonsági képzéseket, környezetvédelmi tanfolyamokat, technológiai továbbképzéseket. Ez a központ tehát nem egy egyszerű tanterem, hanem egy nagy, többfunkciós oktatási infrastruktúra.

Sportcsarnokok és edzőtermek is vannak a NIS tulajdonában, Újvidéken és Pancsován saját sportcsarnokokat tart fenn, ezeket a dolgozók és családtagjaik használhatják, a létesítményekben kosárlabdapálya, teremfoci, kézilabda és fitneszterem is található.

A montenegrói üdülők a rekreációs tevékenység részei, és nem csak „nyaralók”, hanem a vállalati üdülési programok helyszínei, a dolgozói rekreációs csomagok részei, valamint konferenciák és tréningek helyszínei.

A szerbiai olajcégnek Moszkvában, Zágrábban, Szófiában és Bukarestben is vannak képviseleti irodái, és vannak leányvállalatai Romániában, Bulgáriában, Bosznia‑Hercegovinában, Montenegróban és Szlovéniában (utóbbi inaktív) is működtet NIS Petrol leányvállalatokat.

Nos, mindez a NIS-re szállna át, ha sikerül megállapodni a MOL-lal, megjegyzendő azonban, hogy a szerb állam, és személyesen Vučić elnök is egyre inkább azon pedálozik, hogy a szerb állam minél nagyobb részesedéshez jusson a jelenlegi közel 30%-on felül, ami iránt az oroszokkal szemben nem mutatott érdeklődést, és nem élt elővásárlási jogával a különböző pakettek átcsoportosításakol, a jelek szerint azonban a MOL-nak számolnia kell a szerb elnöki ambíciókkal.

Miután a szerb elnöknek az egójánál csak a hiúsága nagyobb, számolni kell a sértődöttségével is, miután az oroszok nem akarták eladni neki, illetve Szerbiának a NIS-t, és ezért nem vonták be Belgrádot a szerb olajcég sorsáról folytatott tárgyalásokba a valószínűsíthető ukrajnai lőszer- és fegyverszállítmányok miatt.

Következik a tárgyalások komolyabb szakasza

Az előbb már említett szerbiai szakértő – akinek a nyilatkozatához a fenti kitérő után térünk vissza – úgy véli, most lépünk be a tárgyalások egy új, komolyabb szakaszába.

– Úgy gondolom, már hónapok óta tárgyalnak, feltérképezték, mi mindennel rendelkezik a cég, de most ebben a mélyreható elemzési szakaszban már a bizalmas dokumentumokat is megnyitják, hogy tényleg lássák, hogyan működik a vállalat – mondta Miloš Banjac a szerb állami televízióban.

Arra a kérdésre, hogy bármelyik tényező komplikációt okozhat-e a Budapest és Moszkva közötti tárgyalások során, Banjac úgy vélte, hogy ezen a szakaszon már túl vannak a felek.

– Most az ár kérdése van napirenden, ezen fog múlni minden. Nyilvánvalóan már megegyeztek, miután a MOL-nak érdeke, hogy belépjen erre a piacra. Tehát gyakorlatilag tálcán kínálják fel neki egész Szerbiát a NIS helyett, ami fantasztikus. Bármely vállalat csak álmodhatna erről, miközben az oroszok kénytelenek eladni. Most már csak az ár kérdéses. Kétség sem fér hozzá, a MOL be akar lépni erre a piacra – fogalmazott a belgrádi Gépészmérnöki Kar professzora.

A szerb energetikai szakértő ugyanakkor rámutatott arra, hogy az ilyen átvilágítások hónapokig is eltarthatnak.

– Hónapokig is eltarthat, de mivel most határidők vannak megszabva, valószínűleg minden lerövidül, talán csak néhány hétig fog tartani. És ha ez néhány héten belül nem történik meg, úgy gondolom, az OFAC meghosszabbítja az összes meglévő engedélyt, mert ők is valószínűleg figyelemmel követik, talán részt is vesznek közvetve a tárgyalásokban, hogy tudják, mikor érdemes hosszabbítani.

Banjac rámutatott arra is, hogy mindenképpen fordulópont történt, és most a megoldás irányába haladunk.

Amikor arról kérdezték, hogy ez elég gyors-e Szerbia számára, ha Amerika valóban január 23-ig szeretné látni a kulcsfontosságú részleteket a vásárlásról, Banjac úgy válaszolt, hogy a jelenlegi fejlemények és a felek hozzáállása alapján ez elegendő lehet.

– Ez már a kijelölt út, és mivel megkaptuk az engedély meghosszabbítását az olaj feldolgozására és importjára, ez azt jelenti, hogy az OFAC már felismerte: ez egy nagyon komoly megállapodás, és a végső szakaszban van – tette hozzá a professzor.

Van lehetőség a bővítésre

Azt a feltételezést kommentálva, hogy a MOL a pancsovai finomítót esetleg csak egyféle üzemanyag gyártására specializálná, Banjac nem tartja valószínűnek.

– Elméletileg lehetséges, de gyakorlatilag szinte elképzelhetetlen. A legjövedelmezőbb kőolaj-finomítási termékek a dízel és a benzin, és ezekből adják el a legtöbbet, nem látom okát, miért zárnák le ezeket a kapacitásokat. Emellett Pancsovának van tartalék kapacitása is, nem működik 100%-on. Kb. 3,9 millió tonna olajat dolgoz fel a NIS, de a kapacitása 4,8 millió tonna – magyarázta Banjac.

Ez azt jelenti, hogy van lehetőség a bővítésre.

– Úgy gondolom, a Janaf-fal való jó kapcsolatok, valamint a Magyarországgal való további összekapcsolódás miatt várható a vállalat további fejlődése. Sajnos Szerbia számára mindez rajtunk kívül történik. Ha eddig közvetetten is, de függtünk Oroszországtól, és voltak bizonyos előnyeink abból, hogy ez egy nagy ország, ENSZ BT-tag stb., most egy regionális vállalat veszi át, amely teljesen piaci alapon fog működni – állította a szerb szakértő, aki óvatosan maga is utalt arra, hogy Szerbiának nem osztottak lapokat.

Úgy vélte, hogy valószínűleg a Petrohemija is része lesz ennek az üzletcsomagnak, mivel a NIS a vállalat 90%-os tulajdonosa.

– A Petrohemija termelése szorosan kapcsolódik az olajfinomításhoz, ők olyan polimereket gyártanak, amelyek újabb nyersanyagként szolgálnak a további feldolgozáshoz, tehát ez egy csomagban van.

Kapcsolódó cikk

Tendert írtak ki a Magyarország–Újvidék közötti kőolajvezeték szerbiai szakaszának megépítésére

A szakértő Vučić elnök azon kijelentését kommentálva, miszerint Szerbia szeretne még néhány százaléknyi részesedést vásárolni a NIS-ből, Banjac úgy vélte, ezt korábban kellett volna megtenni.

– Nem tudom, mi volt az oka annak, milyen hibákat követtek el, hogy Szerbia nem vásárolta vissza a NIS-t. Tudjuk, hogy az elnök Jorgovanka Tabakovićtyal (szerb jegybankelnök, akit az utóbbi időben a rezsimhű sajtó kezd kikezdeni azzal a váddal, hogy túl nagy önállóságot mutatott bizonyos gazdaságpolitikai kérdésekben) közösen külön akciót jelentett be, és pénz is lett volna rá. Most pedig kérdés, mit ajánlott Magyarország jobban, mint Szerbia, és milyen kapcsolatok játszottak közre – ez egyelőre titok marad – óvatoskodott egy kicsit a professzor.

Ugyanakkor megjegyezte, hogy „az energetikai vállalatok egy állam gerincét jelentik, akárcsak az áramszolgáltató. Nélkülük, illetve az olajipar nélkül minden megáll – sem ipar, sem háztartási energiaellátás nem létezik. Stratégiai szempontból rendkívül fontos, hogy ezek állami tulajdonban legyenek” – amit azonban – ezt már mi tesszük hozzá – Szerbiának Vučić vezérletével nem sikerült elérnie.