A MOL nem működtetheti orosz olajjal a pancsovai finomítót

Magyar szereplő a szerb energiapolitika fókuszában

Vučić szerint január 23-án dőlhet el az egyelőre még orosz tulajdonban lévő NIS sorsa. Aleksandar Vučić csütörtök esti első idei televíziós interjúja során az állami RTS-nek nyilatkozva arról beszélt, hogy az amerikai fél január 23-ára várja a szerb Naftna industrija Srbije (NIS) jövőbeli értékesítésével kapcsolatos megállapodás valamennyi kulcspontját. Elmondása szerint a potenciális vevő ebben az esetben legnagyobb valószínűséggel a magyar MOL, amely az elmúlt hetekben aktív szerepet vállalt a szerb energetikai válság kezelésében.

A szerb államfő közölte: a belgrádi kormány arra számít, hogy január második felében megoldás születhet a NIS körül kialakult helyzetre, és hangsúlyozta, hogy az állam már előkészítette azokat a jogszabályi változtatásokat, amelyek szükség esetén lehetővé teszik a gyors beavatkozást a polgárok érdekeinek védelmében.

Az operatív engedély levegőhöz juttatja a NIS-t

Vučić értelmezése szerint a lakosság szempontjából a legfontosabb, hogy ellátási zavar nem fenyeget, mivel szavai szerint a szerb állam arra is felkészült, hogy szükség esetén akár március végéig is kezelni tudja a helyzetet. Emlékeztetett arra, hogy az amerikai pénzügyminisztérium szankciós hivatala, az OFAC, január 23-áig meghosszabbította a NIS operatív működését lehetővé tevő különlicencet.

Az elnök szerint ez az engedély „levegőhöz juttatja” a vállalatot, mivel lehetővé teszi a kifizetést, a nyersolaj beszerzését, az olajtermékek előállítását és a finomítói tevékenység újraindítását, beleértve a Horvátországon keresztül érkező szállítmányokat is.

Kapcsolódó cikk

Washington meghosszabbította a NIS működési engedélyét

Vučić arról is beszélt, hogy a NIS jogosulttá vált a Horvátországban, Omišaljban tárolt 85 ezer tonna nyersolaj kifizetésére és elszállítására, ami szerinte már az év első munkanapján, január 5-én megkezdődhet. Hozzátette: hogy miután levegőhöz jutottak, arra ösztönzik a szerb olajcéget, hogy ezzel párhuzamosan egy további, mintegy 140 ezer tonnás tengeri szállítmányt is rendeljen.

Az államfő jelezte, hogy mindez a JANAF vezetékrendszerén keresztül történik, ami szerinte jól mutatja, hogy a regionális – és ezen belül magyar–horvát – infrastruktúra kulcsszerepet játszik Szerbia energiaellátásában.

Vučić közlése szerint időközben Szerbiában mintegy 100 ezer tonna hazai kitermelésű nyersolaj is rendelkezésre áll, amely keverhető a behozott készletekkel, és ez jelentősen enyhíti a vállalat helyzetét. Ugyanakkor elismerte, hogy a hosszabb leállás miatt a pancsovai finomítóban katalizátorokat kell cserélni, ami technikai késedelmet okoz.

Megfogalmazása szerint reálisan január 20-a környékén kezdhet el a pancsovai finomító teljes kapacitással működni, és ekkor már minden szükséges nyersolajmennyiséget képes lesz fogadni, ami egybeesik azzal az időponttal, amikorra Washington már konkrét szerződéses kereteket vár.

A MOL szerepe: partner, de még nem végleges megoldás

Vučić hangsúlyozta, hogy továbbra sem tudja egyértelműen kijelenteni: a MOL már biztosan a NIS új partnere lesz, mivel – megfogalmazása szerint – „az egész konstrukció” még nem zárult le. Ugyanakkor nem hagyott kétséget afelől, hogy a magyar vállalat a NIS-szel és a szerb állammal közösen dolgozott azon a levélen és dokumentációs csomagon, amely az amerikai szankciós hatósághoz került.

Az elnök szerint ez a közös munka kulcsszerepet játszott abban, hogy megszülethetett az operatív engedély, amely ideiglenesen biztosítja a vállalat működését és további nyersolaj-beszerzési lehetőségeket nyit meg. Úgy vélte, amennyiben az amerikai fél elé ilyen formában kerül a jövőbeli megállapodás váza, akkor az OFAC jóváhagyása is várható, ellenkező esetben azonban fennáll a veszélye, hogy az operatív licencet ismét visszavonják.

Kapcsolódó cikk

A MOL hozzájutna a balkáni piac feletti ellenőrzéshez, ha átvenné a NIS-t

Arra a kérdésre reagálva, hogy Szerbiának van-e tartalék terve arra az esetre, ha a tulajdonosi tárgyalások nem haladnának a kívánt ütemben, Vučić azt válaszolta, hogy a végső határidőként emlegetett március 24-e még „messze van”. Ezzel párhuzamosan azonban hangsúlyozta, hogy a finomító leállása már most is súlyos következményekkel járt: az ipari termelés visszaesett novemberben és decemberben is, ami érezhetően rontotta a gazdaság teljesítményét.

Az elnök szerint ezek a hatások drasztikusak és közvetlenek voltak, ezért különösen fontos a termelés mielőbbi helyreállítása. Ezzel összefüggésben határozottan visszautasította azokat a feltételezéseket, amelyek szerint a pancsovai finomítót végleg bezárnák, vagy hogy a magyar fél – horvátországi példákra hivatkozva – leállítaná az üzemeltetését.

Vučić hangsúlyozta: Szerbia 29,87 százalékos tulajdonrésze révén beleszólással rendelkezik, és a jövőben törekedni fog arra, hogy további részesedést vásároljon, akár az egyharmados küszöb fölé emelve az állami tulajdont. Hangsúlyozta, hogy ez nemcsak gazdasági, hanem stratégiai kérdés is.

A szerb elnök kiemelte, hogy hazája az elmúlt időszakban két új tárolókapacitást hozott létre Szendrőben (Smederevo), és a következő időszakban is a stratégiai készletek bővítésére összpontosít. Megfogalmazása szerint gyorsan és intenzíven dolgoztak azon, hogy az ellátás biztonsága ne sérüljön, és a mostani engedély lehetőséget ad arra, hogy tovább javítsák a tartalékok állapotát.

A MOL-nak is le kell-e mondania az orosz olajról?

Az amerikai fél részéről egyértelműen megjelent az az elvárás, hogy a NIS-ből való orosz kivonulás „teljes és végleges” legyen, és ez közvetve érinti a MOL orosz olajhoz való hozzáférését is, de egyelőre nem létezik olyan nyilvános forrás, amely szerint Washington előírta volna a MOL számára az orosz olajról való lemondást a tárgyalások feltételeként.

Vučić a szerb állami televíziónak adott interjúban azonban beszámolt arról, hogy az amerikai féllel folytatott tárgyalások során – már az orosz kivonulás kezdetétől – egyértelmű feltételként merült fel, hogy a NIS működésében ne jelenjen meg orosz eredetű nyersolaj.

Kapcsolódó cikk

Washington nem engedi, hogy Moszkva megkapja a NIS-ből származó pénzt

Hozzátette: Szerbia eddig sem használt orosz olajat, ám ez a feltétel szerinte a magyar félre is kiterjedhet, kizárva a Barátság (Družba) vezetéken keresztüli szállításokat.

Az elnök szerint ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ellátás Horvátországon keresztül történhet, jellemzően iraki vagy más közel-keleti, arab eredetű nyersolaj felhasználásával, amelyet a nemzetközi piacokon vásárolnak meg.

Úgy vélte, ezek a kérdések még további egyeztetéseket igényelnek, de az operatív licenc mindenképpen időt ad a megoldások kidolgozására. Ebből az következik, hogy egyelőre nem tudni olyan amerikai nyilatkozatról, amely közvetlenül előírná a MOL számára az orosz olajról való lemondást, vagy ezt a NIS-ről szóló tárgyalások feltételeként szabná meg.

Viszont ha a MOL átveszi a NIS-t, akkor az orosz befolyás megszűnésére vonatkozó amerikai elvárás a MOL-ra is vonatkozik, mint potenciális új tulajdonosra, erre utalhat a szerb elnök által elejtett kijelentés, hogy a MOL új tulajdonosként nem működtetheti orosz származású olajjal a szerbiai finomítót.

Más források egyelőre nem utalnak arra, hogy az USA kifejezetten a MOL orosz olajfüggőségét tette volna a tárgyalások feltételévé. Ugyanakkor több elemzés azt sugallja, hogy az amerikai stratégiai célokból következhetne az elvárás, amely a régióban működő energetikai szereplőktől – így a MOL-tól is – hosszú távú diverzifikációt követel. Ez a kérdés jelenleg inkább a politikai logikából, mintsem nyilvános dokumentumokból következik.

Szélesebb politikai háttér

Az elnök értékelése szerint a helyzetet nem lehet pusztán gazdasági kérdésként kezelni. Úgy fogalmazott, hogy az amerikai politika ebben a térségben egyértelműen az orosz és a kínai vállalatok ellen irányul, különösen Szerbiában, és ebben a megközelítésben rövid távon nem várható változás, függetlenül az ukrajnai helyzettől.

Vučić szerint Szerbia „magas árat fizetett” mind a NIS, mind a Linglong-ügy kapcsán, és a kínai befektetéseket érintő amerikai lépéseket kettős mércének tartja. Megjegyezte: miközben Szerbiát bírálják kényszermunka-vádakkal, addig Dél- és Kelet-Ázsiában számos amerikai vállalat sokkal súlyosabb körülmények között dolgoztat.

Vučić összegzése szerint január 23-a kulcsdátum lesz a NIS jövője szempontjából. Úgy vélte, hogy addigra tisztázódhat a tulajdonosi szerkezet, a magyar MOL szerepe, valamint az amerikai elvárásokhoz igazodó működési modell. Az elnök hangsúlyozta: a kormány célja, hogy az energetikai stabilitás megőrzése mellett a polgárok biztonságérzete se sérüljön.

Az államfő újévi üzenetében nyugalomra és kitartó munkára biztatta a polgárokat, és azt hangoztatta, hogy a cél, hogy 2026 gazdasági értelemben Szerbia történetének egyik legsikeresebb éve legyen – még egy olyan világban is, amelyet szerinte egyre inkább geopolitikai kényszerek formálnak.