Tendert írtak ki a Magyarország–Újvidék közötti kőolajvezeték szerbiai szakaszának megépítésére

Kiemelt nemzeti érdek Szerbiában, de vajon milyen célt szolgál majd?

A pancsovai székhelyű Transnafta közvállalat közbeszerzési eljárást írt ki a Magyarország–Újvidék közötti kőolajvezeték szerbiai szakaszának megépítésére. A tender nemcsak a kivitelezési munkákra terjed ki, hanem a beruházás teljes időtartamára vonatkozó műszaki és szakmai felügyelet ellátására is. A tervek alapján a vezeték maximális éves kapacitása elérheti az öt millió tonnát, a szerbiai szakasz hossza mintegy 113 kilométer lesz.

A tenderdokumentáció hangsúlyozza: a Magyarország és Szerbia közötti új, nagy kapacitású kőolajvezeték megépítése kiemelt nemzeti érdeknek minősül, mivel alapvetően szolgálja az importútvonalak diverzifikálását és a hazai energiaellátás biztonságának növelését. A szerb fél jelenleg kizárólag Horvátországon keresztül, a JANAF rendszerén át jut kőolajhoz, ami a dokumentum szerint stratégiai kiszolgáltatottságot jelent.

Szerbia Magyarország irányából is kaphatna nyersolajat

Az új vezeték lehetővé tenné, hogy Szerbia Magyarország irányából is hozzáférjen a nyersolajhoz. Magyarország területén halad ugyanis a Barátság (Družba) csővezeték, amelyen keresztül Európa jelentős része kap nyersolajat.

A beruházás célja kifejezetten az úgynevezett REB (Russian Export Blend) típusú kőolaj szállítása, amely jelenleg a közép-európai ellátás egyik alapját képezi. A jelek szerint a két ország vezetői abban bíznak, hogy esetleg északi irányból csordogálhatna az orosz olaj Szerbiába is.

Kapcsolódó cikk

Fordított diverzifikáció, Szerbia Magyarországon keresztül juthat orosz kőolajhoz

Ez mindenképpen egy importdiverzifikációs vezeték lesz a horvát JANAF-tól való függőség csökkentésére, vagy éppen megszüntetésére. Ugyanakkor felvetődik a kérdés, hogy mire lesz jó akkor, ha nem szolgálhatja az orosz olaj becsatornázását Szerbiába.

Az orosz olajról való lemondás egyúttal az ellátási útvonalak újragondolását is kikényszerítené. A Barátság (Družba) kőolajvezeték szerepe csökkenne, miközben felértékelődne a tengeri import, valamint a Horvátországon keresztül működő JANAF-rendszer.

Ebben az összefüggésben a Magyarország és Szerbia közötti új kőolajvezeték jelentősége is átalakulna. Bár eredetileg az északi irányú, orosz forrásokra épülő diverzifikációt szolgálná, illetve szolgálhatná megfelelő geopolitikai helyzetben, egy oroszmentes forgatókönyvben inkább regionális elosztó szerepet tölthetne be, amelyen keresztül a MOL nem orosz eredetű nyersolajat juttatna el a szerb piacra.

Megaprojekt 157 millió euróért, csak az egyik oldalon

A tervek szerint a vezeték szerbiai szakaszának kiindulópontja a horgosi határátkelő közelében, Horgos településtől északkeletre helyezkedne el, míg a végpont a Transnafta újvidéki terminálja lenne. A vezeték teljes egészében föld alatt futna, hossza mintegy 113 kilométer, éves szállítási kapacitása pedig maximálisan elérné az 5,5 millió tonnát.

A szerb nyomvonal előzetes terve, a vastag vonal jelzi, hogy a csövek merre haladnak majd

A nyomvonal és az ahhoz kapcsolódó létesítmények Szerbia északi részén több közigazgatási egységet is érintenének: Kanizsa, Zenta, Ada, Óbecse és Zsablya községeket, valamint Újvidék városát. A vezeték alapvető iránya észak–déli tengelyű lenne, ami összhangban áll a régió meglévő energetikai infrastruktúrájával.

A közbeszerzési felhívás konkrét költségösszeget nem tartalmaz, ugyanakkor korábbi becslések szerint a szerbiai szakasz megvalósítása elérheti a 157 millió eurót. A beruházás ezzel Szerbia egyik legjelentősebb energetikai infrastruktúra-fejlesztésévé válhat az elkövetkező években. Nagyságrendje és stratégiai jelentősége miatt az elmúlt években rendszeresen szerepelt a szerb–magyar energetikai együttműködés kiemelt projektjei között.

Az új vezeték megépítése a jelenlegi geopolitikai és energiapiaci környezetben nemcsak gazdasági, hanem politikai jelentőséget is hordoz, mivel közvetlenül kapcsolódik Szerbia ellátásbiztonságához, valamint a térség energiaútvonalainak átrendeződéséhez, talán még akkor is, ha valószínűleg nem vehető igénybe az eredeti célra.

Tavaly nyáron írták alá a dokumentációt, most jött a tender

A Szerbia és Magyarország közötti olajvezeték építését tavaly júliusban erősítették meg Dubravka Đedović Handanović szerb bányászati és energiaügyi miniszter, Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter miniszter, valamint a Pavel Szorokin orosz energiaügyi miniszterhelyettes közötti találkozón.

A munkálatok a bejelentéseknek megfelelően egyszerre kezdődnek meg Szerbiában és Magyarországon. Akkor még csak folyamatban volt a NIS által megkövetelt kereskedelmi feltételek és kapacitások meghatározása, az események azonban azóta felgyorsultak.

Kapcsolódó cikk

Szijjártó: Új kőolajvezeték építését készíti elő Magyarország és Szerbia

A Transnafta és a MOL egyúttal aláírta a kivitelezés specifikációinak műszaki harmonizációjáról szóló megállapodást, míg a projekt műszaki dokumentációjának elkészülését a tavalyi év végére várták – ebben most a jelek szerint nem volt késés.

A bányászati és energetikai miniszter akkor bejelentette, hogy a Szerbia és Magyarország közötti kőolajvezeték megépítéséhez szükséges műszaki specifikációkat sikerült véglegesen összehangolni, a kivitelezési munkálatok megkezdését pedig a felek a következő évre, vagyis 2026-ra tervezik.

Đedović Handanović tájékoztatása szerint a projekt technikai részleteit rögzítő dokumentumot Belgrádban írták alá a szerb Transnafta és a magyar MOL képviselői. A megállapodás a beruházás egyik fontos mérföldkövének számít, mivel egységes műszaki alapokra helyezi a két ország közötti energetikai együttműködés egyik legnagyobb volumenű infrastrukturális projektjét.

Akkor is fontos, ha nem az eredeti célt szolgálja

Đedović Handanović akkor úgy fogalmazott, hogy az új kőolajvezeték Szerbia számára egy teljesen új nyersolaj-ellátási irányt biztosít, ami érdemben növeli az ország energiaellátásának biztonságát.

Értékelése szerint a júliusban aláírt dokumentum nemcsak technikai értelemben jelent előrelépést, hanem fordulópontot is képez a projekt további megvalósítása szempontjából.

Kapcsolódó cikk

A MOL megkezdi a NIS átvilágítását, magyar delegáció érkezik Pancsovára

A szerb tárcavezető hozzátette, hogy a vezeték nemcsak nemzeti, hanem regionális szinten is hozzájárulhat az ellátás stabilitásához, különösen a jelenlegi, bizonytalan geopolitikai és energiapiaci környezetben.

Az aláírási ceremónián jelen volt Marosvári Csaba, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium energiaellátás biztonságáért felelős helyettes államtitkára, Magyar József, Magyarország belgrádi nagykövete, valamint a szerb bányászati és energetikai minisztérium több tisztségviselője is.

A részvétel a felek szerint már akkor is jól tükrözte a projekt politikai és stratégiai súlyát, valamint a szerb–magyar energetikai együttműködés megerősödését.