Fordított diverzifikáció, Szerbia Magyarországon keresztül juthat orosz kőolajhoz

Szerbia Magyarországon keresztül juthat hozzá az olcsó orosz kőolajhoz a “barátságos diverzifikáció” által, ennek érdekében azonban új olajvezetéket kell építeni Újvidék és Algyő között. Erről már korábban megállapodtak a két ország vezetői, a szerb kormány pedig most elfogadta a területrendezési terv elkészítésére vonatkozó határozatot, amellyel kijelölik, hogy hol halad majd el az új vezeték. A szerb kormány döntése szerint a vezeték Újvidék, Zsablya, Óbecse, Ada, Zenta és Magyarkanizsa községen áthaladva Horgos és Martonos között éri el a magyar határt.

Előkészületek a fordított diverzifikációra

A Magyarország és Szerbia közötti olajvezeték megépítését Belgrádban a múlt hét végén “fontos projektnek” minősítették, a területrendezési terv elkészítésére egy évet adtak, finanszírozóként pedig a pancsovai Transnafta olajcéget nevezték meg, amely a feladat elvégzésével az újvidéki székhelyű Vajdasági Urbanisztikai Intézetet bízta meg.

Ugyanakkor a gyorsabb végrehajtás érdekében a tervezési folyamattal párhuzamosan készítik el a műszaki dokumentációt, miután a vezeték megépítése az olajellátás szempontjából az egyik stratégiai jelentőségű beruházási projektnek számít.

A szerb olajvezeték előzetes terve, a vastag vonal jelzi, hogy a csövek merre haladnak majd

Szerbia jelenleg csak egy irányból, a horvátországi Janaf vezetéken keresztül tud – nem csak orosz – kőolajat beszerezni, de a más beszállítóktól származó kőolaj nemrég még jóval drágább volt, mint az orosz nyersolaj, amelynek viszont körülbelül egy évvel ezelőtt az uniós szankciók miatt emelkedett meg az ára.

A Szerbia által importált összes kőolaj tankerrel érkezik a horvátországi Omišaljba, és onnan jut el az Adriai Olajvezetéken (Jadranski Naftovod, Janaf) vezetéken keresztül Szerbiába, illetve egészen pontosan Újvidékre, ahonnan feldolgozásra a Belgrád közelében lévő pancsovai finomítóba irányítják.

Szerbia az általa felhasznált kőolaj mintegy felét korábban Irakból szerezte be, ami a teljes importmennyiség 45 százaléka volt. Az olaj 10 százaléka Kazahsztánból, körülbelül 1 százaléka pedig Norvégiából származott.

Az átlagos szükséglet mintegy 15 százaléka érkezett Oroszországból, az onnan származó olaj azonban az ukrajnai háború kitörését követő hónapokban lényegesen olcsóbb volt a nemzetközi piacokon, ezért Szerbia egyre több kőolajat szerzett be orosz forrásokból, így 60%-ra emelkedett az orosz kőolaj részesedése a szerb olajimportban az iraki és a kazah olaj kárára.

A Janafot váltják ki

A Magyarország felé kiépítésre kerülő vezetékkel a Janafot váltanák ki a szerbek, akik azonban nem pontosan így fogalmaznak, hanem azt mondják, hogy az Algyőbe történő becsatlakozással a kőolajszállítási útvonalakat diverzifikálják, miután ezáltal a horvát Janaf mellett a Barátság (Družba) vezeték is elérhetővé válik számukra.

A Janaf rendszere, amelyen keresztül érkezik a kőolaj Szerbiába, egészen pontosan Újvidékre (Forrás: X-platform)

A szerbek ezzel gyakorlatilag szándékosan “félreértelmezik” a Nyugaton kitalált diverzifikációs szlogent, amelynek a célja Európa, de mindenek előtt Kelet-Európa lekapcsolása volt az orosz energiaforrásokról. Most ők úgy diverzifikálnak, hogy a nyugati (horvát) útvonal mellett egy másik útvonalat is létesítenek, amelyen keresztül olcsón juthatnak hozzá az orosz kőolajhoz.

Kapcsolódó cikk

Szijjártó: Új kőolajvezeték építését készíti elő Magyarország és Szerbia

Kétségkívül ez is diverzifikáció, csak másképp, mint ahogy azt a Nyugat elképzelte, Szerbia ugyanis a Barátság vezetéken keresztül juthat hozzá az orosz kőolajhoz, amely Százhalombattán és Algyőn keresztül érkezik meg a szerb Transnaft újvidéki termináljába, persze ez mindaddig működőképes, amíg az ukránok puszta barátságból nem zárják el a Barátságot.

A Szerbia és Magyarország közötti vezeték létesítésének becsült értéke 157 millió euró a vezeték szerbiai szakaszára. Dubravka Đedović Handanović szerbiai bányászati és energiaügyi miniszter egyik korábbi nyilatkozata szerint 2008-ban érkezhet orosz kőolaj a Magyarország és Szerbia közötti olajvezetéken, amely körülbelül mégy millió tonna kőolaj szállítására alkalmas (évente).

Đedović Handanović szerint Szerbiának addig bővítenie kell az olajtároló kapacitásait is, ami előfeltétele annak, hogy az európai előírásoknak megfelelően növelni tudja a kötelező készleteket.