Szerbia
Számos kiskereskedelmi lánc boltbezárásokat tervez SzerbiábanA kormányzati „árszabályozás” több ezer ember állását sodorhatja veszélybe
Szerbiában egymás után zárnak be a kiskereskedelmi boltok, miközben a hatóságok árszabályozása, a haszonkulcsok korlátozása és a növekvő költségek egyre nagyobb nyomást helyeznek a kereskedelmi láncokra. Vučić elnök reformjai a vásárlók védelmét ígérik, de a redőnyök lehúzása inkább a piac zsugorodásáról szól
Számos kiskereskedelmi lánc boltbezárást tervez Szerbiában – ez nem más, mint közvetlen következménye Aleksandar Vučić gazdasági „válságkezelésének”, amelyet legújabban a haszonkulcsok korlátozásával fűszerezett meg. A boltzárak, elbocsátások és lehúzott redőnyök egyre több városban jelzik: valami elromlott a kasszák mögött.
A belgrádi Vreme hetilap szerint a kormányzati „árszabályozás” hamarosan több ezer ember állását sodorhatja veszélybe.
Vučić elnök mindeközben a jól ismert recepttel áll elő: szerinte minden intézkedés – a minimálbér emelése, a villanyszámla-kedvezmények, az ársapkák – kizárólag a szerb polgárok életminőségének javítását szolgálja. Csak épp a polgárok egyre gyakrabban találják magukat olyan üzletek előtt, amelyek zárva vannak.
A szerb elnök augusztus végén újabb gazdasági intézkedéscsomagot hirdetett, amelynek keretében mintegy 20 000 élelmiszer- és egyéb termék árrését korlátozták a szupermarketekben, hogy „megfékezzék” az árakat.
Sorozatos boltbezárások Szerbiában
A Gomex boltlánc már hat vidéki üzletét bezárta – Novi Pazar, Čačak és Zlatibor már nem az ő fenségterületük, és további bezárások is várhatóak.
Nyilvánosan ugyan azt kommunikálják, hogy a vállalat alapítója, Goran Kovačević visszavonul, valószínű azonban, hogy nyomás alatt cselekszik, mert nem értett egyet az állam jelenlegi gazdaságpolitikájával, és nyilvánosan is kommentálta azt.
A Gomex újabb üzletek becsukása várható – novemberig további 15 bolt bezárása szerepel a tervben, főként vidéken: Kragujevacban, Novi Pazarban, Smederevska Palankában, de egy belgrádi egységre is lakat kerül.
Szerbiában előírás, hogy bejárati ajtón fel kell tüntetni, ha az üzletek ellenőrzések vagy a különféle vizsgálatok miatt ideiglenesen vagy véglegesen bezárnak, de ebben az esetben a pontos okokat nem írják ki.
A nagyobb láncok mind hasonló cipőben járnak: a DIS, a Merkator és a Delez szintén sorra zárják be üzleteiket. A DIS például három bolttól búcsúzik Belgrádban – egy a belvárosból, kettő a külvárosból tűnik el. A Merkator már több mint egy tucatnyi boltját zárja be, a Delez tíz egységgel követi.
A szerződéses feltételek is közrejátszhatnak
A Vreme megkereste a boltláncokat, de a cikk megjelenéséig senki sem erősítette meg vagy cáfolta a híreszteléseket.
Az Idea képviselői azt hangsúlyozták, hogy a kiskereskedelem logikája szerint bezárják a veszteséges üzleteket, miközben párhuzamosan nyitnak újakat vagy újítanak fel boltokat a szolgáltatás minőségének javítása érdekében.

Az Idea magyarkanizsai üzlete (Forrás: Internet)
A bezárások okaként nemcsak veszteségességet emlegetnek, hanem olyan „piaci körülményeket” is, mint a bérleti szerződések lejárása, illetve drágulása, vagy éppen egy frekventáltabb hely felfedezése.
Ami persze mind igaz lehet, de mit kezdjünk azzal, hogy egyik napról a másikra tucatjával húzzák le a rolót a kiskereskedelmi boltok?
Csökkent-e vásárlóerő?
Felmerül a kérdés: vajon csökkent a vásárlóerő? Mert ha igen, az részben magyarázhatja a boltzárakat. De Saša Đogović közgazdász szerint erről szó sincs – a kiskereskedelmi forgalom nem mutat látványos visszaesést.
Ő inkább úgy látja, hogy a boltbezárások mögött a haszonkulcsok hatósági korlátozása áll. A láncok a legkevésbé nyereséges egységeiket zárják be, mert így próbálnak életben maradni a mesterségesen lenyomott profitkörnyezetben.
Persze nemcsak az árszabályozás szorítja a boltokat: az áram drágult, a minimálbér nőtt, a költségek növekedtek – egyelőre csak az árbevétel áll egy helyben. Đogović arra figyelmeztet: bármennyire is tetszetősek a rövid távú „vásárlóbarát” intézkedések, hosszú távon a fogyasztók isszák meg a levét, ha a piacot túl sok lánc hagyja el.
A kereskedelmi haszonkulcsok problémája a két-három évvel ezelőtti inflációs válság idején kezdődött, amikor a Szerbiai Nemzeti Bank kormányzója azon aggódott, hogy a kereskedők túl magasra emelik az árakat.
Jorgovanka Tabaković azt állította, hogy a külső tényezők miatt ilyen magas az infláció, kiderült azonban, hogy más országokban mégsem szaladtak így el az árak.
Ekkor a kormány vizsgálatot indított, és a Szerb Statisztikai Hivataltól kért adatokat a kereskedelmi haszonkulcsokról.
Az első kutatás szerint a húsz legnagyobb kiskereskedelmi vállalat átlagos bruttó haszonkulcsa 14,6% volt – ez nem tűnt extrémnek, viszont nem illett a narratívába, ezért új vizsgálatot rendeltek el, hátha az más számokat hoz ki.
Az állam közben elkezdte átfésülni a kiskereskedelmi láncokat, és azzal is fenyegetőzött, hogy az akcióba bevonja a titkosszolgálatot is (BIA) annak kiderítésére, hogy ki és miért emeli az árakat.
A kormány tehát újabb elemzést rendelt – de Vučić elnök nem várta meg az eredményeket. Mielőtt még a hivatalos adatok kijöttek volna, már döntött a beavatkozásról. Az elnök augusztusban egyenesen arról beszélt, hogy 2016 és 2023 között a négy legnagyobb kereskedelmi lánc haszonkulcsa 19%-ról 36%-ra nőtt.
Ezt aztán – a már jól ismert módon – egy kínai digitális táblán prezentálta is, hogy vizuálisan mindenki még inkább megértse, hogy a kereskedők a hibásak, az állam pedig megmentőként lép fel.

