Számos kiskereskedelmi lánc boltbezárásokat tervez Szerbiában

A kormányzati „árszabályozás” több ezer ember állását sodorhatja veszélybe

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Számos kiskereskedelmi lánc boltbezárást tervez Szerbiában – ez nem más, mint közvetlen következménye Aleksandar Vučić gazdasági „válságkezelésének”, amelyet legújabban a haszonkulcsok korlátozásával fűszerezett meg. A boltzárak, elbocsátások és lehúzott redőnyök egyre több városban jelzik: valami elromlott a kasszák mögött.

A belgrádi Vreme hetilap szerint a kormányzati „árszabályozás” hamarosan több ezer ember állását sodorhatja veszélybe.

Vučić elnök mindeközben a jól ismert recepttel áll elő: szerinte minden intézkedés – a minimálbér emelése, a villanyszámla-kedvezmények, az ársapkák – kizárólag a szerb polgárok életminőségének javítását szolgálja. Csak épp a polgárok egyre gyakrabban találják magukat olyan üzletek előtt, amelyek zárva vannak.

A szerb elnök augusztus végén újabb gazdasági intézkedéscsomagot hirdetett, amelynek keretében mintegy 20 000 élelmiszer- és egyéb termék árrését korlátozták a szupermarketekben, hogy „megfékezzék” az árakat.

Sorozatos boltbezárások Szerbiában

A Gomex boltlánc már hat vidéki üzletét bezárta – Novi Pazar, Čačak és Zlatibor már nem az ő fenségterületük, és további bezárások is várhatóak.

Nyilvánosan ugyan azt kommunikálják, hogy a vállalat alapítója, Goran Kovačević visszavonul, valószínű azonban, hogy nyomás alatt cselekszik, mert nem értett egyet az állam jelenlegi gazdaságpolitikájával, és nyilvánosan is kommentálta azt.

Kapcsolódó cikk

Vučić gazdaságpolitikai intézkedéscsomagot jelentett be

A Gomex újabb üzletek becsukása várható – novemberig további 15 bolt bezárása szerepel a tervben, főként vidéken: Kragujevacban, Novi Pazarban, Smederevska Palankában, de egy belgrádi egységre is lakat kerül.

Szerbiában előírás, hogy bejárati ajtón fel kell tüntetni, ha az üzletek ellenőrzések vagy a különféle vizsgálatok miatt ideiglenesen vagy véglegesen bezárnak, de ebben az esetben a pontos okokat nem írják ki.

A nagyobb láncok mind hasonló cipőben járnak: a DIS, a Merkator és a Delez szintén sorra zárják be üzleteiket. A DIS például három bolttól búcsúzik Belgrádban – egy a belvárosból, kettő a külvárosból tűnik el. A Merkator már több mint egy tucatnyi boltját zárja be, a Delez tíz egységgel követi.

A szerződéses feltételek is közrejátszhatnak

A Vreme megkereste a boltláncokat, de a cikk megjelenéséig senki sem erősítette meg vagy cáfolta a híreszteléseket.

Az Idea képviselői azt hangsúlyozták, hogy a kiskereskedelem logikája szerint bezárják a veszteséges üzleteket, miközben párhuzamosan nyitnak újakat vagy újítanak fel boltokat a szolgáltatás minőségének javítása érdekében.

Az Idea magyarkanizsai üzlete (Forrás: Internet)

A bezárások okaként nemcsak veszteségességet emlegetnek, hanem olyan „piaci körülményeket” is, mint a bérleti szerződések lejárása, illetve drágulása, vagy éppen egy frekventáltabb hely felfedezése.

Ami persze mind igaz lehet, de mit kezdjünk azzal, hogy egyik napról a másikra tucatjával húzzák le a rolót a kiskereskedelmi boltok?

Csökkent-e vásárlóerő?

Felmerül a kérdés: vajon csökkent a vásárlóerő? Mert ha igen, az részben magyarázhatja a boltzárakat. De Saša Đogović közgazdász szerint erről szó sincs – a kiskereskedelmi forgalom nem mutat látványos visszaesést.

Ő inkább úgy látja, hogy a boltbezárások mögött a haszonkulcsok hatósági korlátozása áll. A láncok a legkevésbé nyereséges egységeiket zárják be, mert így próbálnak életben maradni a mesterségesen lenyomott profitkörnyezetben.

Kapcsolódó cikk

Harmadszor is jegybank elnök lehet a radikális Jorgovanka Tabaković

Persze nemcsak az árszabályozás szorítja a boltokat: az áram drágult, a minimálbér nőtt, a költségek növekedtek – egyelőre csak az árbevétel áll egy helyben. Đogović arra figyelmeztet: bármennyire is tetszetősek a rövid távú „vásárlóbarát” intézkedések, hosszú távon a fogyasztók isszák meg a levét, ha a piacot túl sok lánc hagyja el.

A kereskedelmi haszonkulcsok problémája a két-három évvel ezelőtti inflációs válság idején kezdődött, amikor a Szerbiai Nemzeti Bank kormányzója azon aggódott, hogy a kereskedők túl magasra emelik az árakat.

Jorgovanka Tabaković azt állította, hogy a külső tényezők miatt ilyen magas az infláció, kiderült azonban, hogy más országokban mégsem szaladtak így el az árak.

Ekkor a kormány vizsgálatot indított, és a Szerb Statisztikai Hivataltól kért adatokat a kereskedelmi haszonkulcsokról.

Az első kutatás szerint a húsz legnagyobb kiskereskedelmi vállalat átlagos bruttó haszonkulcsa 14,6% volt – ez nem tűnt extrémnek, viszont nem illett a narratívába, ezért új vizsgálatot rendeltek el, hátha az más számokat hoz ki.

Kapcsolódó cikk

Szerbiában a titkosszolgálatot is bevonják az árak letörésébe?

Az állam közben elkezdte átfésülni a kiskereskedelmi láncokat, és azzal is fenyegetőzött, hogy az akcióba bevonja a titkosszolgálatot is (BIA) annak kiderítésére, hogy ki és miért emeli az árakat.

A kormány tehát újabb elemzést rendelt – de Vučić elnök nem várta meg az eredményeket. Mielőtt még a hivatalos adatok kijöttek volna, már döntött a beavatkozásról. Az elnök augusztusban egyenesen arról beszélt, hogy 2016 és 2023 között a négy legnagyobb kereskedelmi lánc haszonkulcsa 19%-ról 36%-ra nőtt.

Ezt aztán – a már jól ismert módon – egy kínai digitális táblán prezentálta is, hogy vizuálisan mindenki még inkább megértse, hogy a kereskedők a hibásak, az állam pedig megmentőként lép fel.