Szerbiában a titkosszolgálatot is bevonják az árak letörésébe?

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Szerbiában olyannyira megugrottak az árak, hogy egyre több ember jár át a szomszédos országokba vásárolni, hogy pénzt takarítson meg, pedig nemrégiben még fordított volt a helyzet, a horvátok rándultak át a Vajdaságba ugyanezzel a szándékkal. Dejan Gavrilović, az „Efektiva” fogyasztóvédelmi egyesület vezetője szerint most viszont sok szerb átlépi a határt, különösen Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Észak-Macedónia felé, ahol számos termék – köztük szerb eredetű áru is – kevesebbe kerül, mint otthon. Magyarországot nem említette a szerb fogyasztóvédelmi egyesület vezetője.

Szervezet bevásárlóutak

A szerbiai közösségi médiában időről időre felbukkannak olyan felhívások, amelyek szervezett bevásárlóutakra invitálnak a szomszédos országokba. Az emberek ezeken a túrákon sokat spórolhatnak a szerbiai árakhoz képest, különösen az élelmiszerek és az üzemanyagok esetében.

Az „Efektiva” fogyasztóvédelmi egyesület vezetője szerint Észak-Macedóniában például kifejezetten olcsóbban szerezhetők be még a szerbiai termékek is, ami szerinte arra utal, hogy a szerbiai kereskedők kihasználják a vásárlókat.

Kapcsolódó cikk

Ici-pici nemzetközi botrány, mindeközben a szerbek Horvátországba járnak vásárolni

Gavrilović hozzátette azonban, hogy nemcsak a kereskedők, hanem a közvetítők (talán a nagykereskedők) is felelősek, akik beékelődnek a gyártók és a kiskereskedők közé, és ezzel jelentősen megemelik az árakat.

A szerbiai kormány nemrég bevezette a „Legjobb ár” nevet viselő kampányt, amelyet személyesen maga Miloš Vučević miniszterelnök jelentett be, és ezzel szó szerint folytatta a „haladó hagyományt”, amelyet korábban még „Jobb ár” néven Aleksandar Vučić indított útjára az olcsó párizsival. De valójában mi is történik?

Az említett fogyasztóvédelmi egyesület vezetője szerint a „Legjobb ár” elnevezésű kampányban meghirdetett árak igazából akciós árak, amelyek egyébként is elérhetők a kiskereskedelmi üzletekben.

– Az állam csak annyit tett, hogy megállapodott a kiskereskedőkkel, hogy az eddigi akciós árakat jelöljék meg „legjobb árként”, mintha az állam bármi új intézkedést vezetett volna be

– mondta Gavrilović, aki szerint így a szerb állampolgárok számára jelenleg a szomszédos országok sokkal jobb opciónak számítanak, Horvátország és Észak-Macedónia ugyanis kedvezőbb lehetőségeket kínál a mindennapi bevásárlásra.

Üres a bevásárlókocsi, mert egyre többen a szomszédos országokba járnak „shoppingolni” (Forrás: InMedija)

Gavrilović emlékeztetett arra is, hogy néhány évvel ezelőtt a horvátok mentek át Szerbiába, különösen a vajdasági határmenti területekre, élelmiszert vásárolni. Most viszont fordult a kocka, és a szerbek ruccannak át Horvátországba a kedvezőbb árakért.

Titkosszolgálattal az árak ellen?

Az árak megfékezésére a szerb kormány más eszközökkel is próbálkozik. Miloš Vučević szerb miniszterelnök nemrég bejelentette, hogy a szerb polgári titkosszolgálatot, vagyis a Biztonsági Információs Ügynökséget (BIA), valamint a Szerb Nemzeti Bankot (NBS) is bevonják az árak letörésére irányuló nyomozásba.

A cél az, hogy kiderítsék, kik azok, akik mesterségesen növelik a polcokon lévő termékek árait, és így saját zsebüket tömik meg a fogyasztók kárára.

Vučević szerint a kormányzat ezzel azt szeretné tisztázni: hogy az árak emelkedése nem a kormány politikájának következménye. A miniszterelnök hangsúlyozta:

– Szerbia elfogadta a piacgazdaságot, de ez nem jelenti a szabálytalanságok és az önkény bevezetését. Meg kell néznünk, kik azok, akik mindig beékelődnek a gyártók és az eladók közé, és extra profitot tesznek rá az árakra.

Sok szakértő azonban kételkedik abban, hogy a titkosszolgálat bevonása valóban hatékony eszköz lenne a szerbiai piaci helyzet javítására és az árak kordában tartására, elvégre nem lehet minden árcédula mellé titkosrendőrt állítani.

Dragovan Milićević közgazdász szerint a piacgazdaság elveinek betartása esetén a kormány közvetlen beavatkozása aligha valósítható meg, kivéve, ha jogtalan kereskedelmi gyakorlatra vagy csalásra utaló jeleket fedeznek fel.

– Nem látom indokoltnak, hogy a BIA beavatkozzon, hacsak nincs alapos gyanú arra, hogy illegális csatornákon zajlik a kereskedelem

– tette hozzá Milićević.

Az állami beavatkozás és a piac szabályozása tekintetében eltérők a vélemények Szerbiában.

Kapcsolódó cikk

MIVEL ETETIK A NÉPET? Az olcsó párizsi mellett idén olcsó pástétomot is kínálnak

Míg Vučević a titkosszolgálattal fenyegeti azokat, akik az árakat mesterségesen emelik, mások ugyanakkor úgy vélik, hogy az igazi megoldás nem az ilyen jellegű akciókban rejlik.

A szerb kormány már tavaly is beavatkozott a piaci folyamatokba a „Jobb ár” elnevezésű kampányával, amely során bizonyos alapvető élelmiszerek árát – például a párizsiét – korlátozták, amit ráadásul még meg is ideologizáltak.

Ez azonban csak átmeneti megoldásnak bizonyult, és valószínűleg ugyanerre a sorsa jut a „Legjobb ár” nevet viselő idei akció is.