Vučić gazdaságpolitikai intézkedéscsomagot jelentett be, egy hónapon belül megnyitná a Belgrád-Szabadka közötti vasutat

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Aleksandar Vučić szerb elnök bejelentette, hogy a kormány egy új gazdaságpolitikai intézkedéscsomagot készített elő, amelynek célja, hogy a lehető legkedvezőbb támogatások valósuljanak meg az állampolgárok érdekében. Azt is közölte, hogy az első intézkedések szeptember 1-jétől lépnek életbe, míg a csomag második része szeptember közepétől lesz hatályos, a marzsok csökkentése esetében fél éves, a kamatok esetében pedig egy éves időszakra.

A vasárnapi sajtóértekezleten egyúttal jelezte a kamatlábak jelentős csökkentését, valamint kilátásba helyezte a Belgrád és Szabadka közötti gyorsvasút megnyitását, amire 20–30 napon belül kerülhet sor. Ez kétszer is megemlítésre került, a sajtóértekezlet elején és végén, ami mintegy keretbe foglalta a lassan szokásossá váló vasárnapi szeánszot.

Kapcsolódó cikk

Alkotmányosan korlátozzák a végrehajtók tevékenységét?

A szerb elnök a ma közzétett intézkedéscsomagról három héttel ezelőtt már beszélt, csak akkor nem fejtette ki a számokat, így a témáról gyakorlatilag két bőrt húzott le, hogy „izgalomban tartsa a lakosságot”. A bejelentések időzítése miatt többen arra következtetnek, hogy választások várhatóak Szerbiában.

A sajtóértekezlet érdekessége volt, hogy az elnök kétszer is figyelmeztette az ellenzéki N1 és Nova televízió munkatársait, hogy ne nevetgéljenek. Ez a nemzeti sajtótájékoztató legelején történt, az ismertető végén pedig egy újságírói kérdésre válaszolva kitért arra a javaslatára, amelyben televíziós vitát ajánlott a diákoknak.

Hangsúlyozta, hogy ő annak ellenére hajlandó a párbeszédre, hogy a diákok bűnözőnek, majomnak, betegnek, maffiózónak, Hitlernek és gyilkosnak nevezték őt, akinek véresek a kezei.

A szerb elnök kitért a legújabb bosszúpornós ügyre is. Szerinte olyan fotók jelentek meg Nikolina Sinđelićről, amelyeknek nem lett volna szabad napvilágot látniuk, erre nincs mentség vagy magyarázat.

Megjegyzendő, hogy a fent vázolt, és alább részletesen kifejtett intézkedéseket nem a miniszterelnök, Đuro Macut ismertette, holott ez neki lett volna a dolga, mint ahogy ezt korábban egyszer az azóta már levitézlett Miloš Vučević miniszterelnök megtette. A szerbiai alkotmány szerint a szerb elnök mindebben nem illetékes.

A hazai kereskedők és a lakosság védelme

Aleksandar Vučić kijelentette, hogy elnökként mindig arra törekedett, hogy a gazdasági mutatók stabilak legyenek. Példaként említette, hogy Szerbia már 13 éve stabil árfolyammal rendelkezik, miközben a közadósság a legalacsonyabb szinten áll. Hozzátette, hogy egy jelentős törvénytervezet is előkészületben van, amely több millió állampolgárt érint. Arról is beszélt, hogy várhatóan 20–30 napon belül megnyílhat a Belgrád–Újvidék–Szabadka vasútvonal.

A tervezett gazdasági intézkedésekről szólva közölte, hogy hamarosan előterjesztik a kereskedelmi törvényt és a fogyasztóvédelmi törvényt, amelyek lehetővé teszik az árak valós idejű nyomon követését. Ezen kívül készül egy jogszabály, amely közvetlen támogatást biztosít a hazai termelők számára, valamint egy rendelet, amely a kereskedelmi marzsokat legfeljebb 20 százalékban határozza meg.

A szerb elnök megmutatta azt a háromezer terméket, amire az árcsökkentés vonatkozik, szereti a kosarazást (Screenshot)

Tájékoztatása szerint az intézkedések 3 000 terméket érintenek, 23 termékcsoportban, amelyek ára csökkenni fog. Hangsúlyozta, hogy míg az EU tagállamaiban a minimális fogyasztói kosár átlagosan a nettó bér 13–15 százalékát teszi ki, addig Szerbiában ez 40–47 százalék, ezért tartották szükségesnek a beavatkozást.

Felsorolta a termékcsoportokat, amelyek között szerepelnek a háztartási és higiéniai termékek, tisztítószerek, papíráruk, hüvelyesek, rizs, kávé, tea, chipsek, zöldség-gyümölcs, fagyasztott termékek, ecet, tészta, hal, tejtermékek, tojás, péksütemények, húsáruk, befőttek, fűszerek, cukor, méz, bébiételek és mások. Hozzátette, hogy a marzs ezentúl legfeljebb 20 százalék lehet, míg egyes kiskereskedelmi láncoknál jelenleg akár 45 százalék is előfordul.

Rebate és piacfelügyelet

Közölte, hogy az ország legnagyobb kiskereskedelmi láncai – Delez, Merkator, Lidl és Univerexport – generálják a teljes kiskereskedelmi forgalom 51 százalékát, és ezeknek a láncoknak, valamint más cégeknek, mint például Aman, Gomex, Europromet vagy Tekijanka, szintén csökkenteniük kell a drágább termékek árait, még akkor is, ha jelenleg az átlagos marzson alul működnek.

Megindokolta azt is, hogy miért nem alkalmazzák az új szabályokat a kisebb falusi boltokra: véleménye szerint ezek a kisvállalkozások nem bírnák a versenyt a nagy láncokkal, és céljuk, hogy lehetőséget biztosítsanak számukra a működésre.

Hangsúlyozta, hogy az intézkedések következtében növekszik az állampolgárok vásárlóereje és életszínvonala, ami a kormány egyedüli célja. Bejelentette, hogy még az év vége előtt elfogadásra kerül a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni törvény is, amely szerint a maximális engedményeket (rebate) legfeljebb 10 százalékban határozzák meg, míg jelenleg ez akár 60 százalék is lehet.

Kapcsolódó cikk

MIVEL ETETIK A NÉPET? Az olcsó párizsi mellett idén olcsó pástétomot is kínálnak

A rebate azt jelenti, hogy a gyártó vagy beszállító a kereskedőnek utólag (például negyedéves, éves elszámolás alapján) visszafizet egy bizonyos összeget a forgalmazott termékek után, ha teljesítenek bizonyos eladási vagy beszerzési célokat.

Az elnök kijelentette, hogy ez a törvény a hazai termelők és beszállítók védelmét szolgálja, és hogy az új szabályozás mellett kizárják a csalások lehetőségét. Hozzátette, hogy a pénzügyi és piaci ellenőrzés szigorú lesz, a büntetések pedig súlyosak, és biztos abban, hogy a kereskedők meg fogják érteni az intézkedések súlyát.

Végül megjegyezte, hogy minden termék ára érezhetően csökken, és ezúttal nem lesz lehetőség trükközésre: a marzs maximuma 20 százalék, a rebate-é 10 százalék, s mindenki számára világos üzenetet kívánnak közvetíteni: a lakosság érdeke elsőbbséget élvez a túlzott profitéhséggel szemben.

A szerb köztársasági elnök azt is jelezte, hogy történelmi jelentőségű gazdasági intézkedéseket léptetnek életbe, amelyek különösen az alacsony és közepes jövedelmű polgárokat érintik. Elmondta, hogy a kormány célja a lakossági fogyasztás ösztönzése, valamint a középosztály támogatása, mivel bár a szegénységi ráta jelenleg a legalacsonyabb, amióta Szerbia államként létezik, még mindig sokan élnek nehéz körülmények között.

Kamatcsökkentés és refinanszírozás

Az elnök ismertette, hogy egy új rendelet értelmében csökkentik a hitelek kamatait, amit azok vehetnek igénybe, akik legfeljebb 100 000 dinár (ez körülbelül 800 eurónak, azaz 338 ezer forintnak felel meg) havi jövedelemmel rendelkeznek – és ez a lakosság több mint 60 százaléka. A nyugdíjasok esetében azok jogosultak a kedvezményre, akiknek a havi járandósága nem haladja meg a 90 000 dinárt; az ő hitelfelvételi plafonjukat is felemelik 100 000 dinárra, ezáltal az összes nyugdíjas 92 százaléka érintett lesz.

Közölte, hogy a rendelet a készpénz-, valamint a fogyasztási- és lakáscélú hitelekre egyaránt vonatkozik. Kifejtette továbbá, hogy a hitelek havi törlesztőrészletei jelentősen csökkennek majd. Példaként említette, hogy egy 9 000 eurós készpénzhitelen akár 3 405 dinár megtakarítás is elérhető havonta. Állítása szerint ezek az ajánlatok példátlanul kedvezőek a lakosság számára.

Elmondása szerint korábban a dinárhitelek kamata 10,85 és 11,85 százalék között mozgott, de az új szabályozás szerint ez nem haladhatja meg a 7,5 százalékot, a legkedvezőbb kamat pedig 5,99 százalék lesz a szerbiai Postai Takarékpénztárban, ami a hazai pénzintézet favorizálását jelenti. Az elnök reméli, hogy ennek tudatában a többi pénzintézet is kénytelen lesz hasonló mértékben mérsékelni kamatait.

A szerb elnök puskázik, a háttérben látható két digitális táblát a kínaiaktól kapta ajándékba (Forrás: Screenshot)

Vučić itt láthatóan belekeveredett a számokba – többször is fáradságra hivatkozott – így a fogyasztási hitelek elemzése elmaradt, amit azzal indokolt, hogy fogyasztási hiteleket kevesen vesznek fel.

Viszont elemzésre kerültek a lakáshitelek, ezek esetében további előnyök is járnak: egy 90 000 eurós, 30 éves futamidejű jelzálogkölcsön esetén például a kamat 4,5 százalékról 0,5 százalékponttal csökken, és a hitelösszeg ennek megfelelően mérséklődik. Az elnök jelezte, hogy azok is élhetnek a lehetőséggel, akik már meglévő hitelüket szeretnék refinanszírozni, és ezt költségek nélkül tehetik meg.

Elmondta, hogy az ügyfeleknek jelenleg körülbelül 1 000 eurót kell fizetniük különféle adminisztratív díjakra (pl. közjegyzői költségek), de ezen kiadások mértékét legalább 50 százalékkal csökkenteni fogják. Hangsúlyozta, hogy a céljuk az, hogy az emberek méltó módon élhessenek, beruházásokat eszközölhessenek, és növekedjen a lakossági fogyasztás, különösen a legszegényebbek körében.

Hangsúlyozta, hogy a mostani intézkedések elsősorban a rászorulókat célozzák, és hogy ezek a kombinálható lehetőségek különösen kedvezőek lehetnek a fiatalok számára, akik lakást szeretnének vásárolni – akár 100 000 eurónál nagyobb értékben is.

Végrehajtók, villanyáram, tűzifa

A másik három intézkedés csak érintőlegesen került megemlítésre, és Vučić csak néhány részletében bontotta ki. Az elnök beszélt a végrehajtásokkal kapcsolatos törvénytervezetről is, amely a mostani állás szerint nem is olyan kedvező, mint ahogyan az jó három héttel ezelőtt elhangzott.

Vučić akkor arra tett ígéretet, hogy alkotmányos szintre emelik a rendelkezést, amely megtiltja, hogy a végrehajtók elvegyék azoknak a lakóingatlanát – lakását vagy házát –, akik abban életvitelszerűen élnek, és más ingatlannal nem rendelkeznek.

Kapcsolódó cikk

Vučić elővette a nagy párizsiját, az ellenzék formálisan is követeli a választások kiírását

A BALK részéről akkor megjegyeztük, hogy „ezek az előrejelzések jól hangzanak, de egyelőre csak ígéret szintjén léteznek”. A mostani bejelentés annyiban módosult, hogy az intézkedés csak azokra vonatkozna, akik 60 négyzetméternél kisebb ingatlanban laknak – a tanulságot bárki levonhatja magának.

A villanyáram és a tűzifa kérdése minden fűtési szezon idején felmerül. A tűzifa esetében körülbelül a jelenlegi ár felét kell kifizetniük azoknak, akik a szociálisan veszélyeztetett kategóriába tartoznak.

Csökkentik a tűzifa és az áram árát a veteránok esetében is, amiből – bármilyen csúnyán hangzik – az következik, hogy a fegyverforgatás bizonyos értelemben kifizetődő tevékenység, és ez nem csak Szerbiára, hanem más balkáni országokra is érvényes.