Szijjártó Péter szerint Magyarország és Szerbia egyszerre érzi közvetlenül és súlyosan a saját bőrén az ukrajnai háború és az illegális bevándorlás hatásait, ezért mindkét fél az ukrajnai fegyveres konfliktus mielőbbi lezárásában érdekelt. A magyar külgazdasági és külügyminiszter a szerb kollégájával, Ivica Dačićtyal közösen tartott budapesti sajtótájékoztatón Magyarország és Szerbia sorsközösségét hangsúlyozta. A találkozóról beszámolva a szerb sajtó arra fókuszált, hogy a magyar külügyminiszter álláspontja szerint Magyarország az európai testületekben egyelőre Koszovó tagsága ellen fog szavazni.

Dačić három vörös vonala

A szerb állami televízió (RTS) a magyar-szerb külügyminiszterei találkozóról beszámolva a magyar külgazdasági és külügyminiszternek azt a kijelentését emelte ki, amely szerint Magyarország Koszovó tagsága ellen szavaz az európai testületekben, amíg nem születik átfogó megállapodás Koszovó kérdésben.

A szerb állami csatorna idézte Szijártónak azokat a szavait, amelyek szerint a Szerbia és Koszovó közötti kompromisszum megkötését veszélyeztetné ha „bizonyos európai formációk” a megállapodás előtt felvennék Koszovót, ami miatt Magyarország Koszovó tagsága ellen szavaz az európai testületekben, konkrétan az Európai Tanácsban.

Ivica Dačić számára a fő kérdés Koszovó, és csak aztán jöhet bármi más (Forrás: Screenshot)

A szerbiai állami televízió kiemelt helyen idézte Szijártónak azt a nyilatkozatát is, miszerint Magyarország abban érdekelt, hogy minél előbb reális és tényleges párbeszéden alapuló megoldás szülessen, és például Magyarország az előző időszakban ezért vállalta a Kfor vezetését.

A szerb csatorna Ivica Dačićnak azokat a szavait emelte ki, amelyek szerint három vörös vonal van Szerbia számára, ha a Koszovót, illetve ahogy ő fogalmazott, a Koszovó és Metóhiát érintő helyzetről van szó.

Ezek között első helyen említette az eddig megkötött szerződések betartását, második helyen pedig azt, hogy nem ismerhetik el Koszovó függetlenségét, és nem érthetnek egyet azzal, hogy Koszovó csatlakozzon az ENSZ-hez, mert nem folytattak le semmilyen politikai párbeszédet a probléma lényegéről és a kölcsönös kapcsolatokról.

A harmadik vörös vonalnak Dačić a „koszovói és metóhiai” szerbek biztonságát nevezte.

– nyilatkozta a szerb külügyminiszter, aki azt is elmondta, hogy ezt ők nem akarják, mert inkább békét szeretnének a nemzetközi szerződések végrehajtása mellett.

– idézte a belgrádi televízió a szerb külügyminisztert, aki arra lenne kíváncsi, hogy más országok miként viselkednének hasonló helyzetben, és hozzátette, hogy a jelek szerint az elvek eltörpülnek a nagyhatalmi érdekek mellett.

Dačić egyúttal illegálisnak nevezte Koszovó 2008-as függetlenségének kikiáltását, és példaként a Vajdaságot hozta fel.

– mondta a szerb külügyminiszter, aki arra emlékeztetett, hogy a világ 193 országa közül 106 állam nem ismeri el Koszovó függetlenségét.

Szijjártó és a háború felelősei

A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint a szomszédság és a földrajzi közelség miatt a háború biztonsági, illetve a szankciók gazdasági és energiabiztonsági hatásai közvetlenül érintik mindkét országot, akárcsak a nyugat-balkáni útvonalon erősödő migrációs nyomás.

– fogalmazott Szijjártó, aki szerint az európai kontinens számára két fontos kihívás – a háború és a migráció – nagyon kevés országot sújt egyszerre, ám Szerbia és Magyarország ezen kevés országok közé tartozik.

– fogalmazott a magyar tárcavezető, de azt nem fejtette ki, hogy itt konkrétan kikre gondolt.

– tette hozzá a magyar külgazdasági és külügyminiszter, aki szerint a háború elhúzódása és esetleges eszkalációja súlyos veszélyeket jelent mindkét ország számára, ezért minden olyan intézkedés és döntés, amely a háborúnak az eszkalációját okozza, ellentétes mind a szerb, mind a magyar nemzeti érdekekkel.

Az energiabiztonsági hatások

Szijjártó Péter kitért arra is, hogy Magyarország „energiabiztonságának záloga” most Szerbiában van, tekintettel arra, hogy a Török Áramlat az egyetlen olyan gázvezeték ma Európában, amely kelet-nyugati irányban 100 százalékos kapacitással, mindenfajta probléma nélkül működik.

Egyik rajongója szerint „Szijjártó úgy menedzseli a magyar külpolitikát, mint még eddig senki más”. Nyilván a „kevésbé rajongók” ezzel másképp vannak. (Forrás: Facebook)

A magyar tárcavezető kiemelte, hogy tavaly 4,8 milliárd köbméter földgáz érkezett Magyarországra Szerbián keresztül, ami a teljes hazai felhasználás feléhez közelít, a másik irányban pedig 438 millió köbmétert szállítottak.

Szijjártó emlékeztetett arra, hogy a Török Áramlat építése ellen „nagyon komoly nyomást fejtettek ki szövetségeseink és barátaink is” nyomás vagy baráti tanácsok formájában arra vonatkozóan, hogy miért ne kerüljön megépítésre ez a gázvezeték.

– hangoztatta a magyar tárcavezető, aki szerint Magyarországot le akarták beszélni a Török Áramlat megépítéséről, ám ezt az útvonalat senki nem tudta volna pótolni.

Ezért köszönetet mondott a szerbeknek azért, hogy „közösen kitartottak” a vezeték megépítése mellett, és hogy megbízható tranzitországként viselkednek, ezért a „szerbeken soha nem múlt, és soha nem fog múlni Magyarország energiabiztonsága”.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint a tározók töltöttsége jelenleg Magyarországon az éves felhasználás 42 százalékát fedezi, míg tudomása szerint az európai átlag mindössze 21 százalék.

Szijjártó közölte, Magyarország kész új infrastrukturális beruházások végrehajtására Szerbia kőolajellátás-biztonságának megteremtése érdekében, ami egy szárazföldi csővezeték megépítését jelenti Magyarországon keresztül, ezen keresztül Szerbia feltételezhetően olcsóbban szerezhetné be az orosz kőolajat, de ez így konkréten nem merült fel.

A két ország közötti energetikai kérdésekről szólva a magyar tárcavezető szerint megerősítették azt a megállapodást is, amelynek értelmében öt éven belül, vagyis 2028-ra megduplázzák a két ország közötti villamosenergia-összeköttetés kapacitását.

A sajtótájékoztatón Ivica Dačić megpróbálta sikersztoriként eladni a Belgrád és Budapest közötti gyorsvasút építését, de azért ő is tisztában lehet vele, hogy ez a realitások fényében erre nemigen van vevő, ezért meg is jegyezte, hogy ezen még dolgozni kell.

Megint és újfent és ismét háborús témákkal hozakodott elő szerb elnök a Prva televíziónak adott interjújában. Ennek során kijelentette, hogy soha életében nem megy a horvát tengerpartra nyaralni. Egyúttal arról is beszélt, hogy Szerbiának nincs szüksége külföldi katonai bázisokra, így orosz bázis sem létesül az ország területén.

Már megint a háborús múlt

A szerbiai mindennapok szinte folyamatosan a háborús múlt felemlegetésének jegyében telnek, ennél még a koronavírusos idők is jobbak voltak, mert járványból csak egy volt. Azóta azonban kitört egy újabb háború, ami némileg indokolja a téma „melegen tartását”, bár nem éppen történelmi távlatokban.

Aleksandar Vučić a Prva televíziónak adott pénteki interjújában úgy fogalmazott, hogy évente több mint tízezren nyaralnak Horvátországban, de ő soha életében nem megy a horvát tengerpartra.

Ezt annak kapcsán nyilatkozta, hogy közeli párttársai, előbb Miloš Vučević újvidéki polgármester, majd a nemrégiben Koszovóval kapcsolatban „nácimentesítést” javasló Vladimir Đukanović megrótta azokat, akik a Vihar hadművelet évfordulóján nem általlottak a horvát tengerparton nyaralni, ahelyett hogy otthon tört volna elő belőlük a nemzeti öntudat.

Vučić a szóban forgó televíziós interjúban hozzátette, hogy legutóbb sem a tengerhez akart menni, hanem Jasenovacba, hogy kinyilvánítsa kegyeletét a második világháborús áldozatok iránt. A szerb elnök apai nagyapját a horvát usztasák ölték meg, amiről eddig már többször is beszélt.

Vučić most egyúttal annak a véleményének adott hangot, hogy Horvátországban megkezdődött a „történelem revíziója”, ugyanakkor „egyenesen sokkolta”, hogy Belgrádban eddig még nem neveztek el sem utcát, sem templomot a jasenováci áldozatokról, és hogy a szerb fővárosban egyetlen emlékművet sem emeltek a tiszteletükre.

A szerb államfő a péntek esti televíziós interjúban beszámolt arról is, hogy ismételten engedélyét kért a horvát hatóságoktól Jasenovac felkeresésére, ahol a második világháború idején haláltábort működtetett a horvát usztasa kormányzat, de azóta sem történt semmi.

Itt jegyzendő meg, hogy Andrej Plenković horvát miniszterelnök nemrég úgy nyilatkozott, hogy a szerb államfő felkeresheti Jasenovácot, „amikor annak eljön az ideje”.

A zágrábi Jutarnji list ezzel kapcsolatban egy meg nem nevezett horvát diplomatára hivatkozva azt írta, hogy Horvátország jóváhagyja Vučić jasenovaci látogatását, de erre ősz előtt nem kerül sor. Ezt az értesülést azóta nem erősítették meg, az idő viszont múlik.

A szerb elnök valóban nem a legkedvezőbb időpontot választotta legutóbb, amikor közvetlenül a Vihar hadművelet évfordulója előtt tett kísérletet Jasenovac felkeresésére, de azóta már a lezajlottak a megemlékezések/ünnepségek itt is, ott is, ezért most már érthetetlen a halogató horvát magatartás, a horvátok ugyanis leghatékonyabban azzal csökkenthetnék a feszültséget a Szerbiával fenntartott, illetve a lassan már fenn nem tartott kapcsolatokban, ha lehetővé tennék Vučić számára Jasenovac felkeresését, ami nem csak egy gesztus volna, hanem egy támadási felület megszüntetése is.

Minden késlekedés csak növeli a feszültséget, és tovább rontja a horvát-szerb kapcsolatokat, ami nem csak a szerbeknek és a horvátoknak nem jó, hanem a térségnek sem.

Katonai függetlenség

A szerb elnök a Prva TV-nek nyilatkozva reagált azokra a hírekre is, amelyek szerint az oroszok saját katonai bázist szeretnének létrehozni Szerbiában, erről Oroszország belgrádi nagykövete beszélt egy orosz hírportálnak.

– fogalmazott a szerb elnök, aki szerint a szerb hadseregnek az a célja, hogy politikai szövetségeket létesítsen, és ne szégyellje a jó kapcsolatokat Oroszországgal, vagy Amerikával, illetve a Kínai Népköztársasággal, és ehhez még hozzátette, hogy a szerbiai hadsereg önmaga kíván gondoskodni magáról, habár az európai úton van.

– mondta Vučić, aki más utat nem lát annak elérése, hogy Szerbia elveszítse katonai önállóságát.

A szerb elnök a műsorban bejelentette, hogy a hadsereg tagjai – a tisztek és a szerződéses katonák – január elsejétől 25%-os béremelést kapnak, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy év alatt plusz három fizetést vihetnek haza, amit természetesen nominális értelemben kell felfogni.

Ez az altisztek esetében majdnem 650 eurónak, illetve 250 ezer forintnak megfelelő havi bérnek számít, amit a szerb elnök „óriási ugrásnak” nevezett. Arra is kitért, hogy a fizetésemelés nem titkolt célja, hogy feltöltsék az első és a második szerb hadosztályt, tehát Belgrádot és a Vajdaságot.

– jelentette ki a szerb elnök, aki úgy fogalmazott, hogy a katonáknak láthatóvá kell válniuk Belgrád és Újvidék utcáin, mert „ha az ember rendőrt vagy katonát lát, akkor rögtön nagyobb biztonságban érzi magát”.

A kötelező katonai szolgálatról szólva Vučić elmondta, hogy a kérdés a parlament előtt van, de ha őt kérdezik, akkor ő azt mondja, hogy támogatja úgy is, mint a hadsereg főparancsnoka. A szerb elnök az egy éves időtartamot azonban sokallta, szerinte a 3-4 hónapos szolgálati idő elegendő lenne.