Connect with us

Vajdaság

TŰZSZEZON: A szerb helikopterek mindenütt oltottak, kivéve a Vajdaságot

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

vulin tuzoltok
sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

Nemrégiben szerb helikopterek vettek részt a szlovéniai tűzvész megzabolázásában, most pedig ugyanez történik a bosznia-hercegovinai Trebinje közelében felcsapott lángok esetében is. Ellenzéki hírportálok közben arról számoltak be, hogy a hatóságok a Versec közelében pusztító lángok megfékezésébe ugyanakkor nem vontak be sem repülőket, sem helikoptereket, pedig a város közelében repülőtér is van.

Tűzszezon

Nemrégiben a BALK is beszámolt arról, hogy két szerbiai helikopter is segédkezett a pusztító szlovéniai tűzvész megzabolázásában, amibe számos külföldi ország ország is bekapcsolódott, ki előbb, ki később.

Szerb részről viszonylag gyorsan reagáltak, két nap elteltével pedig a szerb belügyminiszter is követte a helikoptereket, bár ő nem vett részt a tűzoltásban, viszont szórta mindenfelé a dicséreteket és ontotta az észt.

Egyetlen ország sem tud egyedül megbirkózni egy olyan természeti katasztrófával, mint a jelenlegi szlovéniai tűz. Ez bárkivel megtörténhet, és egy ilyen pillanatban mindannyiunknak szüksége lehet a segítségre, és mindazokra számíthatunk, akik rendelkeznek megfelelő eszközökkel

– nyomta a sódert a maga utólérhetetlen stílusában az általunk gyakran csak Sándor 2-nek nevezett szerb belügyminiszter, miközben egy időre feltartotta ottani kollégáját Tatjana Bobnar szlovén belügyminisztert és Marjan Šarec védelmi minisztert.

Vulin egyúttal azt is szükségesnek tartotta elmondani, hogy Szerbia elég jól felkészült az idei „tűzszezonra”, öt tűzoltófelszereléssel rendelkező helikoptere van, amelyhez megfelelő létszámú személyzetet is tud biztosítani. A szerb belügyminiszter hozzátette, hogy hazája várhatóan még idén nyáron megkapja az Oroszországtól várt speciális tűzoltó helikoptereket.

Megtiszteltetés számunkra, hogy segíthetünk, és reméljük, hogy segítségünk megfelelő eredményeket hoz. Szerbia olyan ország, amely gondoskodik a régió helyzetéről, és mindig készen áll arra, hogy elsősorban a szomszédjain segítsen

– „folytatta a hasbeszélést” Sándor 2, Szerbia pedig nem sokkal később ismételten bizonyított.

A trebinjei tűz

Belgrádi médiabeszámolók szerint Szerbia ma két helikoptert küldött a boszniai Szerb Köztársaság déli részén fekvő Trebinjébe, amelynek környékén éppen tűzvész pusztít.

A viharos múlttal rendelkező Trebinje – amely egy ideig az Osztrák-Magyar Monarchia egyik déli bástyája volt – Dubrovnik közelében fekszik, csak a hegy túlsó oldalán, és mindig fontos katonai erődítmény volt, jelenleg is hatalmas laktanyával és katonai infrastruktúrával dicsekedhet, Szerbia ráadásul repülőteret kíván építeni a városban.

Talán ezzel magyarázható, hogy a szerbiai helikoptereket egyenesen a szerb elnök, Aleksandar Vučić utasítására küldték Trebinjébe, ahol már tegnap is részt vettek a tűz oltásában.

A szerb belügyminiszter a szlovéniai esetében „bemutatott” gyakorlathoz híven folytatja a „tűzdiplomáciát”, és helyi szerb politikusokkal tárgyalt, egyúttal megdicsérte a trebinjei tűz oltásában résztvevő szerbiai helikopterek legénységét, jelezvén, hogy a szerbiai helikopterek addig maradnak, amíg csak szükség lesz rájuk.

Itt is mondott néhány oltári közhelyet, amiről külön már nem számolunk be, ami rossz hír azok számára, akik esetleg az vulini szó- és észjárásból szeretnének diplomázni.

Ahol nem repültek

Közben Szerbiában is volt két nagyobb tűzeset, egyik a déli, főleg albánok lakta preševoi község területén, a másik pedig a vajdasági Versec környékén.

Preševó térségében – ahol mintegy 50 hektárnyi területen égett a fenyőerdő – a múlt pénteken csaptak fel a lángok, de a tüzet alig 24 óra alatt sikerült megfékezni nem utolsó sorban a helikopteres támogatásnak köszönhetően.

Arról nincsenek értesülések, hogy a szerb belügyminiszter felkereste-e az albán többségű körzetet, de ez azért sem valószínű, mert azidőtájt a szerbek által „Szent Hegyként” is emlegetett Hilandar-kolostorban járt, ahol „szerzetesi” vacsorát is rendeztek a tiszteletére, miközben ő átadta Aleksandar Vučić szerb elnök üdvözletét, és rámutatott, hogy Hilandar nélkül „a szerb nemzet nem lenne az, ami”.

Vulin a „verseci tűzre” azonban már hazaért, és folytatta a „tűzdiplomáciát”, a városba látogatva ugyanis áldás helyett dicséreteket osztogatott a „vészhelyzeti szektor” tagjainak, akik a verseci dombokon lángoló tűz oltásával töltötték az idejüket.

A szerb kormánypárti Novosti beszámolója szerint egy helikopteres egység is készenlétben állt, de nem került sor a bevetésére.

Közben az ellenzéki Demokrata Párt és a Vajdasági Szociáldemokrata Liga képviselői azt iránt érdeklődtek a hatóságoknál, hogy ha már központilag nem küldtek helikoptereket, akkor miért nem vonták be a város mezőgazdasági gépeit a tűz oltásába, mivelhogy a pilótáknak van tapasztalatuk tűzoltás terén, ráadásul repülőtér is van a város mellett.

Különösen fontos hangsúlyozni, hogy a tűzoltásban nem segítettek a repülőgépek és a helikopterek. A kormánynak meg kellene magyaráznia az embereknek, hogy ezek a gépek miért nem vettek részt a lángok megfékezésében

– húzta alá a Vajdasági Szociáldemokrata Liga, amely nem kimondottan kedvelt párt kormánykörökben. A kérdés ugyanakkor azért is indokolt, mert a legfrissebb hírek szerint az éjszaka Versec környékén a tűz több helyen is feléledt.

hajnalcsillag 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=KarlOveKnausg%C3%A5rd%3AHajnalcsillag&t=pi




Magyarország

SZIJJÁRTÓ: Magyarország egyelőre Koszovó ellen fog szavazni az uniós testületekben

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Szijjártó és Dačić egy ernyő alatt
Szijjártó és Dačić egy ernyő alatt (Forrás: Facebook)
?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 4 perc

Szijjártó Péter szerint Magyarország és Szerbia egyszerre érzi közvetlenül és súlyosan a saját bőrén az ukrajnai háború és az illegális bevándorlás hatásait, ezért mindkét fél az ukrajnai fegyveres konfliktus mielőbbi lezárásában érdekelt. A magyar külgazdasági és külügyminiszter a szerb kollégájával, Ivica Dačićtyal közösen tartott budapesti sajtótájékoztatón Magyarország és Szerbia sorsközösségét hangsúlyozta. A találkozóról beszámolva a szerb sajtó arra fókuszált, hogy a magyar külügyminiszter álláspontja szerint Magyarország az európai testületekben egyelőre Koszovó tagsága ellen fog szavazni.

Dačić három vörös vonala

A szerb állami televízió (RTS) a magyar-szerb külügyminiszterei találkozóról beszámolva a magyar külgazdasági és külügyminiszternek azt a kijelentését emelte ki, amely szerint Magyarország Koszovó tagsága ellen szavaz az európai testületekben, amíg nem születik átfogó megállapodás Koszovó kérdésben.

A szerb állami csatorna idézte Szijártónak azokat a szavait, amelyek szerint a Szerbia és Koszovó közötti kompromisszum megkötését veszélyeztetné ha „bizonyos európai formációk” a megállapodás előtt felvennék Koszovót, ami miatt Magyarország Koszovó tagsága ellen szavaz az európai testületekben, konkrétan az Európai Tanácsban.

Ivica Dačić számára a fő kérdés Koszovó, és csak aztán jöhet bármi más (Forrás: Screenshot)

Ivica Dačić számára a fő kérdés Koszovó, és csak aztán jöhet bármi más (Forrás: Screenshot)

A szerbiai állami televízió kiemelt helyen idézte Szijártónak azt a nyilatkozatát is, miszerint Magyarország abban érdekelt, hogy minél előbb reális és tényleges párbeszéden alapuló megoldás szülessen, és például Magyarország az előző időszakban ezért vállalta a Kfor vezetését.

A szerb csatorna Ivica Dačićnak azokat a szavait emelte ki, amelyek szerint három vörös vonal van Szerbia számára, ha a Koszovót, illetve ahogy ő fogalmazott, a Koszovó és Metóhiát érintő helyzetről van szó.

Ezek között első helyen említette az eddig megkötött szerződések betartását, második helyen pedig azt, hogy nem ismerhetik el Koszovó függetlenségét, és nem érthetnek egyet azzal, hogy Koszovó csatlakozzon az ENSZ-hez, mert nem folytattak le semmilyen politikai párbeszédet a probléma lényegéről és a kölcsönös kapcsolatokról.

A harmadik vörös vonalnak Dačić a „koszovói és metóhiai” szerbek biztonságát nevezte.

Ha a KFOR és a koszovói rendőrség nem védi meg őket, ne hozzanak bennünket olyan helyzetbe, hogy ezt a szerb rendőrségnek és hadseregnek kelljen megtennie Koszovóban

– nyilatkozta a szerb külügyminiszter, aki azt is elmondta, hogy ezt ők nem akarják, mert inkább békét szeretnének a nemzetközi szerződések végrehajtása mellett.

Kinek van erkölcsi joga arra kérni Szerbiát, hogy adja fel területi integritását anélkül, hogy minimális megértést mutatna a problémáink iránt?

– idézte a belgrádi televízió a szerb külügyminisztert, aki arra lenne kíváncsi, hogy más országok miként viselkednének hasonló helyzetben, és hozzátette, hogy a jelek szerint az elvek eltörpülnek a nagyhatalmi érdekek mellett.

Dačić egyúttal illegálisnak nevezte Koszovó 2008-as függetlenségének kikiáltását, és példaként a Vajdaságot hozta fel.

Önöknek, magyaroknak egyértelmű, hogy mi az a Vajdaság, vagyis ugyanaz, mint Koszovó. Az alkotmányos jogok alapján hogyan mondhatta ki valaki Koszovó függetlenségét? Belgrád beleegyezése nélkül, ezt nem tehette meg. Ez illegális

– mondta a szerb külügyminiszter, aki arra emlékeztetett, hogy a világ 193 országa közül 106 állam nem ismeri el Koszovó függetlenségét.

Szijjártó és a háború felelősei

A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint a szomszédság és a földrajzi közelség miatt a háború biztonsági, illetve a szankciók gazdasági és energiabiztonsági hatásai közvetlenül érintik mindkét országot, akárcsak a nyugat-balkáni útvonalon erősödő migrációs nyomás.

Nem egyszerűen csak barátságról és stratégiai partnerségről van szó a két ország között, hanem sorsközösségben is vagyunk

fogalmazott Szijjártó, aki szerint az európai kontinens számára két fontos kihívás – a háború és a migráció – nagyon kevés országot sújt egyszerre, ám Szerbia és Magyarország ezen kevés országok közé tartozik.

Mi magyarok és szerbek, szerbek és magyarok a saját bőrünkön, a lehető legsúlyosabb módon érezzük a háború hatásait, sokkal súlyosabb és közvetlenebb módon, mint azok, akik száz vagy ezer kilométerekre vannak innen

– fogalmazott a magyar tárcavezető, de azt nem fejtette ki, hogy itt konkrétan kikre gondolt.

Sem mi magyarok, sem a szerbek nem vagyunk felelősek ezért a háborúért, de az Ukrajnában zajló háborúnak az árát mindkét nemzet fizeti

– tette hozzá a magyar külgazdasági és külügyminiszter, aki szerint a háború elhúzódása és esetleges eszkalációja súlyos veszélyeket jelent mindkét ország számára, ezért minden olyan intézkedés és döntés, amely a háborúnak az eszkalációját okozza, ellentétes mind a szerb, mind a magyar nemzeti érdekekkel.

Az energiabiztonsági hatások

Szijjártó Péter kitért arra is, hogy Magyarország „energiabiztonságának záloga” most Szerbiában van, tekintettel arra, hogy a Török Áramlat az egyetlen olyan gázvezeték ma Európában, amely kelet-nyugati irányban 100 százalékos kapacitással, mindenfajta probléma nélkül működik.

Szijjártó és a zászlók

Egyik rajongója szerint „Szijjártó úgy menedzseli a magyar külpolitikát, mint még eddig senki más”. Nyilván a „kevésbé rajongók” ezzel másképp vannak. (Forrás: Facebook)

A magyar tárcavezető kiemelte, hogy tavaly 4,8 milliárd köbméter földgáz érkezett Magyarországra Szerbián keresztül, ami a teljes hazai felhasználás feléhez közelít, a másik irányban pedig 438 millió köbmétert szállítottak.

Szijjártó emlékeztetett arra, hogy a Török Áramlat építése ellen „nagyon komoly nyomást fejtettek ki szövetségeseink és barátaink is” nyomás vagy baráti tanácsok formájában arra vonatkozóan, hogy miért ne kerüljön megépítésre ez a gázvezeték.

Ha akkor a szerbek és mi, magyarok, nem álltunk volna ellen a nyomásnak, akkor ma hatalmas bajban lennénk

– hangoztatta a magyar tárcavezető, aki szerint Magyarországot le akarták beszélni a Török Áramlat megépítéséről, ám ezt az útvonalat senki nem tudta volna pótolni.

Ezért köszönetet mondott a szerbeknek azért, hogy „közösen kitartottak” a vezeték megépítése mellett, és hogy megbízható tranzitországként viselkednek, ezért a „szerbeken soha nem múlt, és soha nem fog múlni Magyarország energiabiztonsága”.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint a tározók töltöttsége jelenleg Magyarországon az éves felhasználás 42 százalékát fedezi, míg tudomása szerint az európai átlag mindössze 21 százalék.

Szijjártó közölte, Magyarország kész új infrastrukturális beruházások végrehajtására Szerbia kőolajellátás-biztonságának megteremtése érdekében, ami egy szárazföldi csővezeték megépítését jelenti Magyarországon keresztül, ezen keresztül Szerbia feltételezhetően olcsóbban szerezhetné be az orosz kőolajat, de ez így konkréten nem merült fel.

A két ország közötti energetikai kérdésekről szólva a magyar tárcavezető szerint megerősítették azt a megállapodást is, amelynek értelmében öt éven belül, vagyis 2028-ra megduplázzák a két ország közötti villamosenergia-összeköttetés kapacitását.

A sajtótájékoztatón Ivica Dačić megpróbálta sikersztoriként eladni a Belgrád és Budapest közötti gyorsvasút építését, de azért ő is tisztában lehet vele, hogy ez a realitások fényében erre nemigen van vevő, ezért meg is jegyezte, hogy ezen még dolgozni kell.

?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Szerbia

ELVEK: Szerbiának nem kellenek orosz bázisok, és Vučić nem nyaralna soha a horvát tengerparton

Közzététel:

a megjelenés dátuma

vucic prva tema
trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 4 perc

Megint és újfent és ismét háborús témákkal hozakodott elő szerb elnök a Prva televíziónak adott interjújában. Ennek során kijelentette, hogy soha életében nem megy a horvát tengerpartra nyaralni. Egyúttal arról is beszélt, hogy Szerbiának nincs szüksége külföldi katonai bázisokra, így orosz bázis sem létesül az ország területén.

Már megint a háborús múlt

A szerbiai mindennapok szinte folyamatosan a háborús múlt felemlegetésének jegyében telnek, ennél még a koronavírusos idők is jobbak voltak, mert járványból csak egy volt. Azóta azonban kitört egy újabb háború, ami némileg indokolja a téma „melegen tartását”, bár nem éppen történelmi távlatokban.

Aleksandar Vučić a Prva televíziónak adott pénteki interjújában úgy fogalmazott, hogy évente több mint tízezren nyaralnak Horvátországban, de ő soha életében nem megy a horvát tengerpartra.

Ezt annak kapcsán nyilatkozta, hogy közeli párttársai, előbb Miloš Vučević újvidéki polgármester, majd a nemrégiben Koszovóval kapcsolatban „nácimentesítést” javasló Vladimir Đukanović megrótta azokat, akik a Vihar hadművelet évfordulóján nem általlottak a horvát tengerparton nyaralni, ahelyett hogy otthon tört volna elő belőlük a nemzeti öntudat.

Vučić a szóban forgó televíziós interjúban hozzátette, hogy legutóbb sem a tengerhez akart menni, hanem Jasenovacba, hogy kinyilvánítsa kegyeletét a második világháborús áldozatok iránt. A szerb elnök apai nagyapját a horvát usztasák ölték meg, amiről eddig már többször is beszélt.

Vučić most egyúttal annak a véleményének adott hangot, hogy Horvátországban megkezdődött a „történelem revíziója”, ugyanakkor „egyenesen sokkolta”, hogy Belgrádban eddig még nem neveztek el sem utcát, sem templomot a jasenováci áldozatokról, és hogy a szerb fővárosban egyetlen emlékművet sem emeltek a tiszteletükre.

A szerb államfő a péntek esti televíziós interjúban beszámolt arról is, hogy ismételten engedélyét kért a horvát hatóságoktól Jasenovac felkeresésére, ahol a második világháború idején haláltábort működtetett a horvát usztasa kormányzat, de azóta sem történt semmi.

Itt jegyzendő meg, hogy Andrej Plenković horvát miniszterelnök nemrég úgy nyilatkozott, hogy a szerb államfő felkeresheti Jasenovácot, „amikor annak eljön az ideje”.

A zágrábi Jutarnji list ezzel kapcsolatban egy meg nem nevezett horvát diplomatára hivatkozva azt írta, hogy Horvátország jóváhagyja Vučić jasenovaci látogatását, de erre ősz előtt nem kerül sor. Ezt az értesülést azóta nem erősítették meg, az idő viszont múlik.

A szerb elnök valóban nem a legkedvezőbb időpontot választotta legutóbb, amikor közvetlenül a Vihar hadművelet évfordulója előtt tett kísérletet Jasenovac felkeresésére, de azóta már a lezajlottak a megemlékezések/ünnepségek itt is, ott is, ezért most már érthetetlen a halogató horvát magatartás, a horvátok ugyanis leghatékonyabban azzal csökkenthetnék a feszültséget a Szerbiával fenntartott, illetve a lassan már fenn nem tartott kapcsolatokban, ha lehetővé tennék Vučić számára Jasenovac felkeresését, ami nem csak egy gesztus volna, hanem egy támadási felület megszüntetése is.

Minden késlekedés csak növeli a feszültséget, és tovább rontja a horvát-szerb kapcsolatokat, ami nem csak a szerbeknek és a horvátoknak nem jó, hanem a térségnek sem.

Katonai függetlenség

A szerb elnök a Prva TV-nek nyilatkozva reagált azokra a hírekre is, amelyek szerint az oroszok saját katonai bázist szeretnének létrehozni Szerbiában, erről Oroszország belgrádi nagykövete beszélt egy orosz hírportálnak.

Szerbiának nincs szüksége mások katonai bázisára, Szerbia fenntartja katonai függetlenségét, és önerőből fejleszti saját hadseregét annak érdekében, hogy eléggé erős legyen az önállóságra

– fogalmazott a szerb elnök, aki szerint a szerb hadseregnek az a célja, hogy politikai szövetségeket létesítsen, és ne szégyellje a jó kapcsolatokat Oroszországgal, vagy Amerikával, illetve a Kínai Népköztársasággal, és ehhez még hozzátette, hogy a szerbiai hadsereg önmaga kíván gondoskodni magáról, habár az európai úton van.

Én vagyok a katonai főparancsnok, és három dolog történhet, vagy öt év múlva lejár a mandátumom, vagy leváltanak, amihez kétharmadra lenne szükség a parlamentben, plusz egyszerű többség a népszavazáson. Egyiknek és a másiknak sincs realitása. Az utolsó opció, hogy vagy megölnek, vagy meghalok

– mondta Vučić, aki más utat nem lát annak elérése, hogy Szerbia elveszítse katonai önállóságát.

A szerb elnök a műsorban bejelentette, hogy a hadsereg tagjai – a tisztek és a szerződéses katonák – január elsejétől 25%-os béremelést kapnak, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy év alatt plusz három fizetést vihetnek haza, amit természetesen nominális értelemben kell felfogni.

Ez az altisztek esetében majdnem 650 eurónak, illetve 250 ezer forintnak megfelelő havi bérnek számít, amit a szerb elnök „óriási ugrásnak” nevezett. Arra is kitért, hogy a fizetésemelés nem titkolt célja, hogy feltöltsék az első és a második szerb hadosztályt, tehát Belgrádot és a Vajdaságot.

Kitűnő fegyvereink vannak, de nagyon alacsony a feltöltöttség, Belgrád és a Vajdaság ebben az értelemben szinte nem létezik, a hadsereget gyakorlatilag Szerbia déli része jelenti Vranjétól Kraljevóig, a fővárosban is az ország déli részéből származó katonák vannak

– jelentette ki a szerb elnök, aki úgy fogalmazott, hogy a katonáknak láthatóvá kell válniuk Belgrád és Újvidék utcáin, mert „ha az ember rendőrt vagy katonát lát, akkor rögtön nagyobb biztonságban érzi magát”.

A kötelező katonai szolgálatról szólva Vučić elmondta, hogy a kérdés a parlament előtt van, de ha őt kérdezik, akkor ő azt mondja, hogy támogatja úgy is, mint a hadsereg főparancsnoka. A szerb elnök az egy éves időtartamot azonban sokallta, szerinte a 3-4 hónapos szolgálati idő elegendő lenne.

?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: