Földiek, ha szépen összejönnek (Nagypál Gábor a Máté Podcastban)

Távolabbról kezdjük. Írország szülötte, Bram Stoker az ezernyolcszázas évek végén írta meg Drakula gróf legendás történetét, hogy ezzel a világ leghatékonyabb népszerűsítőjévé váljon a vérszívás egyik sajátos formájának: a „drakulikus vámpírizmusnak”. Amely vámpíri vércsapolás ugyebár a puszta léthez kötődő élvezetek egyik formája, akárcsak szúnyogéknál. Nem csupán élvből meg elvből, hanem muszájból is történik. Sőt, elsősorban abból, mivel az elhíresült gróf esetében ugyancsak alapvető létfontossággal bír: még ha síron túl is. (Miután agyoncsapták /?/)

Nem beszélve a jótékony kozmetikai mellékhatásokról, az ún. side-effectekről. Alapjában véve arról a fiatalító erőről, amelynek az eladással kapcsolatos erkölcsi határairól manapság komoly viták tudnak folyni a szépítőipart érintően. Ám mi igazából nem ezt szeretnénk rövid, de máris a szófecsérlés veszélyeivel fenyegető dolgozatunk tárgyává tenni.

Kapcsolódó cikk

A vámpír, aki rémesen beszélt angolul és az összekötött egerek (ajándékba Drakulics elvtárssal)

Meg nem is a kozmetikán túli, filmipari Drakula-termékeket reklámoznánk, amelyek létrejöttében és értékesítésében a mi magyar, pontosan erdélyi származású hollywoodi hősünk, Lugosi Béla is anno oroszlánrészt vállalt. (Lásd egyik jóval régebbi hajmeresztő cikkünket!) Viszont szólnánk még a delikát vérvételi-véradományozási ügy más magyar vonatkozásairól.

Is.

Például arról, visszacsatolva Stokert, hogy hát úgy tudni, ő a Drakula-figura megalkotása előtt egész biztosan találkozott híres magyar profunkkal, kifogyhatatlanul kalandos kedvű Vámbéry Árminnal, aki egy hangulatos dublini ír pubban (tegyük fel, egy nagyobb pofa Guinness mellett!) mesélhetett neki a távoli török idők havasalföldi uralkodójáról.

Kapcsolódó cikk

Foghíjas vámpírmítosz

A kegyetlen III. Vlad Țepes Draculea történelmi figurájáról, illetve annak messze visszhangzó legendájáról, Stoker agyában pedig olyan mértékig gyökeret vert a dolog, hogy aztán nem tudott szabadulni tőle. Bár ő jómaga nem járt Erdélyben soha, a dublini egyik legnagyobb könyvtár (lásd a másik hajmeresztő cikkünket!) négy, manapság elkönyvtelenedett fala között életre keltette Drakula gróf figuráját, majd elindította győztes földkörüli útjára. Hogy jómaga meg rövidesen belehaljon a túlfeszített munkát súlyosbító vérbajába. – De ezt errefelé folytatni, persze, ugyancsak olcsó poén lenne.

Ok. Viszont az van itt még magyar vonatkozásban, hogy Vlad Țepes, azaz Vlad Dracul (Karóbahúzó Vlad) földi boldogulását anno teljes mellbevetéssel a mi igazságos Mátyás királyunk is lelkesen támogatta, de mint tudjuk, miután ő meghalt, keresztet lehetett vetni mindenre. Például teljes egészében az igazságra. (Így a sajátjára is?) –

Azzal együtt, hogy ő, Corvinus Mátyás nem lett vámpírrá, ugyanakkor itt is messze gurulhatna éles kanyarral – a feneketlen árok fele – a történelem kibicsaklott kereke… (Fekete varjak vészjósló károgásával. – Varjak? Varjál? – Na, jó, elég ebből a zagyvaságból!)

Kapcsolódó cikk

Hunyadi János Erotic Show (tévé-bumm!)

Szóval: e rövid, ugyanakkor kissé nyakatekertebb, bevallottan eléggé elszállt (hagymázas vagy csak jócskán becsípett, ízléstelen zárójelekkel teletűzdelt) felvezetés után nagyjából annyit, hogy Karóbahúzó Vlad történelmi figurája újabban megjelent az itt már bemutatott és megtárgyalt HUNYADI tévésorozatban úgyszintén (tehát ld. még pluszban a harmadik idevágó régebbi cikkünket is!).

Megjelent úgy, amilyennek őt a forgatókönyvet író stáb látta, nem utolsósorban életre keltette NAGYPÁL GÁBOR színművészünk. Aki nélkül viszont – őszintén szólva – ez a történelmi széria nem nagyon került volna újra szóba. Persze, nem az esetleges értéktelensége, mint a kilőttsége okán.

Kilőttsége magas fokán… Fúúúú!

Viszont Nagypál. Nota bene! Zentai születésű, fantasztikus színész Gáborunk olyan magával ragadóan, színesen és élvezetesen beszél a saját életéről és szerencsére még befejezetlen művéről a You Tube-on megtalálható Máté Podcastban, hogy mi azt itt aligha tudnánk überelni. Ennek tudatában nem is próbálnánk. Viszont itt a hozzáférhetősége:

Kínáljuk szeretettel, s ehhez még csak annyit ugyanitt, hogy Nagypál Gábor elismerései között ott láthatjuk többek között az általunk nagyra becsült GÁBOR MIKLÓS-DíJ-at is, amihez így utólag tiszta szívből gratulálunk. (KOCC!) Újabban pedig gratulálhatunk neki a Szolnoki Szigligeti Színházban megtartott Országos Színházi Találkozón átvett díjért. Ugyanis az ott elhangzott bejelentés, majd az azt követő ünnepélyes aktus szerint a LEGJOBB FÉRFI MELLÉKSZEREPLŐ díját a Stúdió K Színház Stuart Mária előadásában Leicester szerepének megformálásáért Nagypál Gábor kapta. (KOCC-KOCC!!)