Mostanában nem lesznek előrehozott választások Szerbiában

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Miközben a szerbiai egyetemi hallgatók, az akadémiai közösség a rendkívüli választások kiírását sürgeti, a professzorok és tudományos szakemberek Aleksandar Vučić államfő lemondását követelik, az elnök, aki egyébként korábban előszeretettel, mindenféle ok nélkül választásokat írt ki, amikor meg szerette volna erősíteni hatalmát, most hajthatatlan. Pénteken Prágából azt üzente haza, választások márpedig idén semmiképp sem lesznek.

2026 végén vagy 2027 elején

Az elnök Prágában a Globsec fórumon vesz részt, ahol a szakértők szerint sorra bizonyítja, hogy diplomáciai kapcsolatai is meggyengültek, arról beszélt, hogy most az Expo 2027-re kell készülniük, nagyon sok a munka, s az európai úton maradáson is dolgozni kell. Választások ezért csak 2026 végén, vagy 2027 elején esedékesek.

Az előző – rendkívüli – parlementi választásokat 2023. december 17-én tartották Szerbiában.

„Azok, akik tüntetnek, azt kérdezték, mikor lesznek választások. Választások a jövő év végén vagy 2027 elején lesznek. Ennyi. Egy évvel ezelőtt voltak választások és most az EXPO 2027 világkiállításra készülünk”, válaszolta egy kerekasztal beszélgetésen Vučić egy kérdésre, majd hozzátette, akkor majd a nép eldönti, hogy ki nyer és ki irányítja majd az országot a jövőben”.

Miután Aleksandar Vučić pénteken ismét megszólalt a választásokkal kapcsolatban, az egyetemeket blokád alatt tartók egy rövid üzenetet tettek közzé a közösségi oldalaikon:

„Ha ennyire biztos vagy abban, hogy győzni fogsz, írj ki választásokat, gyáva!”

A diákok az Instagramon az üzenetükhöz mellékelték, hogy mennyire esett vissza a Szerb Haladó Párt (SNS) és koalíciós partnereinek támogatása Kosjerićben és Zaječarban. Kosjerićben 2021 és 2025 között 79,13%-ról 49,23%-ra, Zaječarban pedig 79,87%-ról 52,6%-ra csökkent a feltételezett masszív csalások ellenére.

„A 2025. június 8-i választásokon az SNS körüli koalíció 47,13%-ot szerzett, az SPS listája 3%-ot, míg Nenad Ristanović listája 2,5%-ot – azaz összesen 52,6%-ot, ami 27%-kal kevesebb, mint négy éve” – írták a diákok azzal a megjegyzéssel, hogy „ha hihetünk az ellopott választások jelenlegi eredményeinek”.

E három párt közös listája (vasárnap) közel 30%-kal kevesebbet, azaz 49,23%-ot szerzett.

„Minden nyomás, zsarolás, megfélemlítés, fenyegetés és megvesztegetés ellenére Kosjerić és Zaječar polgárai világosan üzentek a rezsimnek: lejárt az idejük” – tették hozzá.

Szerbia az előrehozott választások hazája

A modern szerbiai történelem 14 parlamenti választásából mindössze négy alkalommal volt rendes választás – 1990-ben, 1997-ben, 2012-ben és 2020-ban – míg tízszer előrehozott szavazás történt.

Előrehozott választásokat a kormányba vetett bizalom csökkenése, nézeteltérések a kormánykoalíción belül vagy az ellenzék és a nyilvánosság nyomása miatt írtak ki.

2012 óta, amióta az Szerb Haladó Párt hatalomra került, öt alkalommal voltak választások, ebből négy előrehozott – annak ellenére, hogy stabil többségük volt, és nem állt fenn intézményi vagy legitimációs válság – mondta Raša Nedeljkov a CRTA (Kutatási, Átláthatósági és Felelősségi Központ) részéről.

„Az utóbbi években a választásokat a hatalom megtartásának eszközeként használják, csak akkor írják ki őket, amikor biztosra vehető az eredmény” – nyilatkozta Nedeljkov a BBC-nek.

Vučić előrehozott választásai

Amióta 2012-ben hatalomra került az SNS, négy előrehozott választás is volt – 2014-ben, 2016-ban, 2022-ben és 2023-ban. A haladók korszakában az előrehozott választás a kormányzás eszközévé vált.

2014-ben Aleksandar Vučić lett a kormányfő, aki 2016-ban újra választásokat kért. A hivatalos indoklás szerint azért, mert „az európai életszínvonal biztosításához és a reformok véghezviteléhez új egységes erőre volt szükség”.

Aztán újra előrehozott választások következtek 2022-ben, majd 2023-ban, miután tömeggyilkosságok rázták meg Szerbiát.

A legutóbbi – 2023-as választásokat követően Vučić úgy nyilatkozott, hogy nem lesz nemzetközi vizsgálat a valószínűleg elcsalt választásokkal kapcsolatban, és „nem érdekli, hogy a külföldi médiák és a külföldi kormányok mit mondanak”.

Nedeljkov szerint a rendkívüli választásokat mindig a hatalom kezdeményezte, holott politikai indokoltság erre nem volt.

Kapcsolódó cikk

A szerb külügyminiszter ellenzi a rendkívüli parlamenti választásokat

Nem teljesen igaz, hogy a választásokat mindig a hatalom kezdeményezte, mert 2023 augusztusában és szeptemberében az ellenzék „aktívan sürgette” a korai választásokat, és fontos szerepe volt abban, hogy a szerb elnök novemberben új országos voksolást szervezett december 17-re, amelyen a gyenge és démonizált ellenzék újra vereséget szenvedett.

Ugyanakkor az tény, hogy néhány hónappal korábban – már májusban – elnöki szinten valóban felmerült az időelőtti választások kiírása, de aztán Vučić egy ideig jegelte ezt a lehetőséget, részben a szocialisták ellenállása miatt.

Az viszont igaz, hogy a technikai mandátumban hosszasan működő kormányok lehetőséget adtak Vučićnak arra, hogy egyedüli aktív politikai szereplőként erősítse autoriter hatalmát.

Miért nem akar most választásokat?

A Freedom House 2024-es jelentése szerint Szerbia az elmúlt tíz év legnagyobb visszaesését könyvelte el. Ez főként a 2023-as decemberi választások miatt történt, amelyeket tisztességtelen körülmények között, súlyos szabálytalanságokkal tartottak – áll a jelentésben.

A Szerb Haladó Párt „megsértette a politikai jogokat és a polgári szabadságokat, nyomást gyakorolt a független médiára, az ellenzékre és a civil szervezetekre”, írták. Közben a haladók tagadták a választási szabálytalanságokat.

A legfrissebb kutatások szerint a szerbiai polgárok fele bízik a diákokban, míg az elnöki intézménybe vetett bizalom mára minden harmadik emberre korlátozódik.

„Úgy hiszik, hogy a nyári hónapok, az oktatás körüli bizonytalanság és az év elvesztésének veszélye még jobban legyengíti a diákokat, ezért halogatják a választásokat – pedig azok megoldást kínálnának a társadalmat mélyen megosztó válságra.”

A kérdés csak az az elemzők szerint, hogy a választások – az eddigi szabálytalanságok után – valóban megoldást kínálnak-e, vagy még tovább mélyítik a válságot.