Zéró előrelépés Szerbiában, hol pattog a labda?

Amióta nem Várhelyi Olivér az Európai Unió szomszédsági biztosa, megváltozott a brüsszeli hozzáállás, ami befolyásolhatja a Szerbiának ígért pénzek folyósítását. Erre utal az új bővítési biztos, a szlovén Marta Kos nemrégi látogatása, és az Európai Tanács elnökének, António Costának a mostani vendégszereplése Belgrádban. Ugyanakkor Aleksandar Vučić szerb elnök továbbra is azt hajtogatja, hogy Szerbia őszintén és határozottan elkötelezett a reformok és a párbeszéd mellett, amire a brüsszeli válasz az, hogy tavaly december óta zéró változás történt Szerbiában.

Nem dolga, hogy másokat hallgasson és szolgáljon – mert ő Szerbia elnöke!

A szerb elnök „megtiszteltetésnek tekinti”, hogy Belgrádba látogatott az Európai Tanács elnöke, és hálás azokért az európai projektekért, amelyek gyors és stabil növekedést eredményeztek Szerbia számára.

Ezt maga a szerb elnök írta Instagram oldalán, amelyen ismételten közölte, hogy „Szerbia elkötelezett az ország európai útja iránt”, és minden kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésről beszélt vendégével.

A találkozót követően tartott sajtókonferencián Vučić szintén hangsúlyozta, hogy „Szerbia őszintén és határozottan elkötelezett a reformok és a párbeszéd mellett”, és a régió jövőjét az Európai Unióban látja.

A saját szerepével kapcsolatban azt mondta, hogy akadhat ugyan egy „engedetlen elnök”, amire ő büszke is, de még egy ilyen engedetlen elnök sem kérdőjelezte meg soha Szerbia európai útját.

A szerb elnök megmutatta az Európai Tanács elnökének, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök honnan integetett az őt üdvözlő „szervezett tömegnek”, Vučić Costa tiszteletére nem trombitált össze egyetlen csápolót sem, pedig Szerbia az Európai Unióba igyekszik

A szerb elnök azzal válaszolt a moszkvai látogatását érő brüsszeli bírálatokra, hogy neki „nem dolga, hogy másokat hallgasson és szolgáljon – mert ő Szerbia elnöke”, és ezt hajlandó kimondani bárhol és bármikor.

Kapcsolódó cikk

Szerbia és Kína együtt építi a közös jövőt, és a 22-es csapdája

Arról is beszélt, hogy a diákok követelésének megfelelően Brüsszelből senki sem kérte tőle a választások kiírását, és utalt arra a készülő kirakatperre is, amelyet tizenkét újvidéki diák és ellenzéki aktivista ellen indít az illetékes ügyészség, minden bizonnyal központi utasításra.

Megjegyezte azt is, hogy európai részről senki sem kereste meg azzal, hogy beszéljenek „a hangágyút övező hazugságokról”, amelyekről „Szerbiában mindenki tudja, hogy hazugságok és a lehető legrosszabb kitalációk”, és nem mutatkozott érdeklődés az iránt sem Brüsszel részéről, hogy mit csinált egy kórházi szobában, ahol sebesülteket és sérülteket látogatott meg a mace3dóniai Kocsaniban történt tűzesetet követően.

Vučić ugyanakkor részletezte, hogy az Európai Unió érdeklődött a közérdekű információkról szóló törvény, a közszolgáltatásokról szóló törvény, és az elektronikus médiáról szóló törvény iránt. Állítása szerint ezek közül kettő már zöld utat kapott Brüsszeltől, míg a harmadik végső simításokra vár.

Emellett elmondta, hogy a márciusi ígéretek teljesítése folyamatban van, és bízik abban, hogy akár júniusban, de legkésőbb októberig sikerül megnyitni a 3-as klasztert az uniós tárgyalásokon.

A labda a szerb térfélen pattog

António Costa a szerb elnökkel folytatott találkozót követően diplomatikusan megjegyezte, hogy a „bővítés a bizalom építéséről szól, és tisztában van azzal, hogy az emberek a térségben elvesztették a hitüket a bővítési folyamatban, ő viszont biztosítani kívánja az érintetteket arról az elkötelezettségéről, hogy a jövő Szerbiáját az EU-ban látja.

Costa úgy fogalmazott, hogy világos és egyértelmű üzenettel érkezett Belgrádba, miszerint „a jövő nem fog várni – a labda most az Önök térfelén pattog.”

A portugál származású politikus azt mondta, hogy a csatlakozás egy érdemeken alapuló folyamat, és teljesen világos, hogy mit kell tenni következő lépésként.

Az Európai Tanács elnöke szerint a csatlakozás egyértelmű követelményeken nyugszik: a médiaszabadság biztosítása, a korrupció elleni fellépés, a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd, a választási törvények javítása, valamint a külpolitika összehangolása az EU-val – beleértve az Ukrajna elleni orosz agresszió elítélését is.

Costa itt utalt a szerb elnök moszkvai látogatására, amellyel kapcsolatban megjegyezte, hogy nem lehet megváltoztatni a történelmet, és teljesen megérti, hogy Szerbia ünnepli a felszabadulást, de azt nem lehet anélkül ünnepelni, hogy ne ítélnének el egy másik ország elleni inváziót.

Találkozó az ellenzékkel

Az Európai Tanács elnöke megbeszélést folytatott Ana Brnabić szerb parlamenti elnökkel, ezzel kapcsolatban a házelnök kabinetje egy rövid nyilatkozatot tett közzé, amely szerint Brnabić kifejezte meggyőződését, miszerint Szerbia és az EU közötti partnerség tovább mélyül a kölcsönös tisztelet és a közös értékek jegyében.

Ez a találkozó szinte említésre sem méltó – ugyanúgy, mint a Đuro Macut kvázi miniszterelnökkel folytatott eszmecsere – Ana Brnabić ugyanis egyre inkább a szerb elnök szerb hangja – korábban sem volt nagyon másképp – de azért erre a szerb házelnök még rá tud erősíteni.

Érdemes viszont megjegyezni, hogy a Belgrádba látogató európai politikusok ismét elkezdtek tárgyalni az ellenzékkel is, nemrég az új bővítési biztos, Marta Kos, most pedig az Európai Tanács elnöke tette ezt meg. A találkozó azért is figyelemre méltó, mert António Costa régiós körútja során egyedül Belgrádban találkozik ellenzéki szereplőkkel is. Persze közös sajtótájékoztató ez esetben nem volt, viszont az ellenzéki vezetők nyilatkoztak az eseményről.

Ezek szerint a megbeszélésen többek között szó esett a rendfenntartás során alkalmazott hangágyúról, a választási feltételek javításáról, a korrupcióról, valamint a hatalom által gyakorolt növekvő represszióról.

Radomir Lazović, a Zöld–Baloldali Front társelnöke a sajtótájékoztatón elmondta, hogy beszéltek arról a súlyos válságról, amelybe Szerbia került, és felhívták a figyelmet arra, hogy az ország történetének legnagyobb tüntetései zajlanak, amelyek világossá teszik, hogy a kormány elvesztette legitimációját.

Hangsúlyozta, hogy támogatják Szerbia európai integrációját, de elvárják, hogy az EU ebben a folyamatban világos támogatást nyújtson a szerb állampolgároknak a korrupció megfékezéséhez és az elszámoltathatóság megteremtéséhez.

Lazović pozitívan értékelte Marta Kos, bővítési biztos korábbi nyilatkozatait is, aki elismerte: a diákok követelései – amelyek a kormány elszámoltathatóságára irányulnak – összhangban állnak az Európai Unió elvárásaival. Kos nemrégiben Újvidékre is ellátogatott, ahol gyertyát gyújtott a vasútállomásnál történtek áldozatainak emlékére.

Az ellenzék részéről a találkozón felvetették a polgárokkal szembeni folyamatos elnyomás kérdését is, és ennek keretében tájékoztatták Costát arról, hogy politikai foglyok is vannak Szerbiában, és hogy uniós állampolgárokat is kitoloncolnak az országból (a diákmozgalom támogatása miatt), de szóba hozták azt a médiakampányt is, amely a felsőoktatási intézményeket célozta meg.

Lazović megjegyezte: Costa világossá tette, hogy látogatása alkalmával arra a kérdésre szeretne választ kapni, miszerint történtek-e valódi reformok Szerbiában. A Zöld–Baloldali Front társelnöke erre azt mondta, hogy a reformok elmaradtak, és ezért egyértelmű hozzáállást várnak azzal kapcsolatban, hogy a jövőbeni uniós szerepvállalása ne úgy hasson, mintha az kizárólag Vučić elnök támogatására irányulna.

Danijela Nestorović és Aleksandar Jovanović Ćuta az Ökológiai Felkelés mozgalomból az Európai Tanács elnökével folytatott találkozó után. Ćuta arra emlékeztetett, hogy Costa António Costa, Portugália korábbi miniszterelnöke hivatali ideje alatt aktívan támogatta a lítiumbányászat fejlesztését Portugáliában. A szerb politikus megjegyezte, hogy Costa ezt Portugáliában megtehette, de Szerbiában nem teheti meg

A kemény állásfoglalásairól ismert Aleksandar Jovanović Ćuta, az Ökológiai Felkelés mozgalom parlamenti képviselője a találkozóval kapcsolatban határozottan kijelentette: egyetlen kérdés érdekelte, mégpedig az, hogy mit gondol Costa a (szerbiai) lítiumkitermelésről. Az Európai Tanács elnökének azon érveit, miszerint Európának szüksége van a lítiumra, Jovanović nem fogadta el. Hozzátette, hogy „ugyanezt mondja a haverja, Vučić is.”

Az Ökológiai Felkelés másik képviselője, Danijela Nestorović szintén felszólalt, és élesen bírálta a Rio Tinto vállalat nemrégiben megjelent nyilatkozatát, miszerint a cég „egy költséges PR-kampánnyal próbálja a projektet az európai átmenet és megújulás részeként eladni – de ezek csak frázisok.”

Nestorović hangsúlyozta: igazán aggasztó, hogy miközben Európában mélyreható változások zajlanak, a Rio Tinto és a szerb hatalom legfelsőbb körei továbbra is erőltetik a projektet, de „nem igaz, hogy Szerbia akarja a Jadar-projektet és a Rio Tintót – ezt a Costával való találkozón is világossá tették.”

Zéró előrelépés Szerbiában

Nem sokkal Costa belgrádi látogatását megelőzően Marta Kos, az Európai Bizottság bővítési biztosa a brüsszeli Európai Parlament külügyi és költségvetési bizottságainak közös ülésén kijelentette, hogy tavaly decembere óta „zéró előrelépés történt”.

Kos ennek következtében hangsúlyozta, hogy jelenleg is vizsgálják, jogosult-e az ország a Reform és Növekedési Eszközből történő kifizetésekre.

Kapcsolódó cikk

Az EU-biztosnak nem örült, Orbánt viszont szívesen látja

A bővítési biztos szerint Szerbia számára a legfontosabb három médiajogi reform, a REM (Elektronikus Médiumokat Szabályozó Hatóság) működésének szabályozása, valamint a választási törvények módosítása. Az új miniszterelnök és a parlament elnöke gyors előrelépést ígért, ahogy azt március végén a köztársasági elnök is tette – de 2024 decembere óta zéró végrehajtás történt.

A biztos hozzátette, nem biztos abban, hogy Szerbia valóban követi az európai uniós csatlakozási pályát, és hogy „végre tetteket szeretne látni, nem csupán ígéreteket”.

Ezzel szemben Albánia és Észak-Macedónia már megkapták az előfinanszírozást az EU Nyugat-Balkáni Növekedési Tervéből, Montenegró pedig ezen a héten részesül belőle.

Az öt érintett ország – kivéve Bosznia-Hercegovinát – időben benyújtotta az első részlet kifizetésére irányuló kérelmét március 15-ig. Az Európai Bizottság ezek elbírálását jelenleg is végzi, a kifizetések a második és harmadik negyedév során valósulhatnak meg.

A Növekedési Terv célja, hogy elősegítse a hat nyugat-balkáni ország gazdasági és társadalmi felzárkózását az EU-hoz. Az eszköz 4 milliárd euró kedvezményes hitelt, valamint 2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást tartalmaz.

Kos elmondása szerint a reformnapirendek megerősítették az EU és a térségbeli partnerek közötti párbeszédet, ugyanakkor elismerte, hogy mind a kedvezményezett országok, mind az Európai Bizottság részéről tapasztalhatók voltak késedelmek. Kiemelte a civil társadalom szerepét is a reformok nyomon követésében és számonkérésében.

Bosznia-Hercegovina kapcsán Kos úgy vélekedett, hogy az ország számára előnyös lenne, ha világos ütemtervet dolgozna ki a csatlakozási folyamatra vonatkozóan – de ez már egy másik történet.