Belgrád és Budapest közös katonai útra lép, jön a szövetség?

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Ennek a cikknek más címet is adhattunk volna, de a SEO-biblia által ajánlott fenti 60 karakter pontosan kifejezi a lényeget: Szerbia és Magyarország új szintre emeli a védelmi együttműködését, miközben Vučić elnök a „Šešelj-recept” szerint – belpolitikai és külpolitikai indíttatásból – katonai szövetséget vizionál. Mindennek az apropója, hogy Szerbia és Magyarország „stratégiai védelmi megállapodást” kötött.

A dokumentum aláírására április 1-jén került sor Belgrádban, Aleksandar Vučić szerb elnök jelentlétében, a két miniszter Bratislav Gašić és Szalay-Bobrovniczky Kristóf által. Magyar részről azt állítják, hogy a kétoldalú együttműködési tervet minden évben főosztályvezetői szinten írják alá, ekkor rögzítik az éves programokat.

Kapcsolódó cikk

SZERB KURIR: Szerb-magyar katonai szövetség, történelmi pillanat

Most viszont ez miniszteri szinten történt meg, így akarnak nagyobb politikai súlyt adni a megállapodásnak. Ez viszont mindenekelőtt az egyre inkább a nacionalizmus felé sodródó szerb politikai elit érdeke, amely így akarja felmutatni a Balkánon, hogy nincs egyedül, és ezért hangsúlyozzák, hogy a katonai szerződéshez Orbán is asszisztál, így segítve ki politikai szövetségesét, a magát egyre mélyebb válságba navigáló Aleksandar Vučićot.

Ezzel kapcsolatban leginkább az aggasztó, hogy a szerb elnök a háborús bűnösként elítélt Vojislav Šešelj szerb nacionalista politikus kottájából játszik. Šešelj a hétvégén ugyanis az Informer rezsimhű televízióban arról beszélt, Szerbia védelmi szövetséget köt a „testvéri Magyarországgal”, és Szerbia ennek a szövetségnek talán „védelmi jellegéből” kifolyólag méltóztatik Magyarországnak visszaadni a kijáratot az Adriára.

Szerb részről Šešelj és más szerbiai kormánypárti szereplők is arról beszéltek, hogy ez válasz a nemrég aláírt horvát-albán, koszovói albán katonai megállapodásra, amely által nyíltan szerbellenes szövetség jött létre. Ivan Anušić horvát védelmi miniszter ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy Horvátországnak, Albániának és Koszovónak „erősen közös érdeke” a stabilitás megőrzése Európának ezen részén.

Katonai szövetség a láthatáron?

A magyar hivatalos közlés szerint a két ország stratégiai védelmi megállapodást kötött, és ennek aláírására április 1-jén – nem vicc – Belgrádban került sor. Ebben a tekintetben 2025 kiemelt évnek ígérkezik a szerb–magyar kétoldalú kapcsolatok történetében, különösen a védelmi együttműködés terén.

A szerződés értelmében a felek 79 közös védelmi és katonai tevékenységet hajtanak végre a következő évben, ami „komoly előrelépés” a 2024-ben megvalósított 48 programhoz képest.

Kapcsolódó cikk

Šešelj ismét gyűlöletet szít: magyar tengeri kijáratot ígér

A megállapodást Szalay-Bobrovniczky Kristóf magyar és Bratislav Gašić szerb védelmi miniszter írta alá, míg Aleksandar Vučić szerb elnök a dokumentum politikai súlyát emelte ki a sajtótájékoztatón, és „történelmi léptékű stratégiai partnerségként” jellemezte a dokumentumot.

Aleksandar Vučić az aláírást követően kijelentette, hogy „ez a dokumentum egy újabb lépés a Szerbia és Magyarország közötti katonai szövetség megteremtése felé.” Bár hozzátette, hogy a döntéshez a szerb és a magyar parlament jóváhagyása szükséges, véleményünk szerint a jelenlegi konstellációban „ebben nem lesz hiba” egyik oldalon sem.

Vučić kijelentése világos politikai üzenet: Belgrád és Budapest példátlanul szoros katonai együttműködésre törekszik, értse ezt ki hogyan akarja.

A szerb elnök arra is emlékeztetett, hogy Magyarország 1999-ben, a NATO jugoszláviai bombázása idején nem engedélyezte a szárazföldi invázió területéről való indítását, ami szerinte a mai kapcsolatok szilárd alapját jelenti.

– Huszonhat évvel később stratégiai szövetséget építünk, amely a jövőben akár katonai szövetségként is működhet

– hangsúlyozta Vučić, aki politikai játszmáival egyre inkább berángatja Magyarországot a balkáni mocsárba.

Barát és hamarosan szövetséges a balkáni útvesztőben (Forrás: szerb elnöki Instagram)

A megállapodás részletei

A 2025-re tervezett 79 védelmi együttműködés számos területre kiterjed, például közös katonai kiképzésekre és helikopteres gyakorlatokra; védelmi ipari együttműködésre, ideértve az eszközbeszerzést és technológiai transzfert; kiberbiztonsági projektekre és informatikai védelmi programokra; katonai orvosi és oktatási együttműködésre; valamint a békefenntartó missziókban való közös szerepvállalásra.

A megállapodás technikai oldala mellett fontos kereskedelmi és ipari vonatkozások is előtérbe kerültek. Vučić bejelentette, hogy Szerbia érdeklődik a Magyarországon még meglévő szovjet haditechnikai eszközök, valamint a Lynx KF-51 harcjárművek beszerzése iránt, amelyeket a magyar kormány a német Rheinmetall vállalattal közösen gyárt.

Kapcsolódó cikk

Szerb-magyar katonai szövetség, lesz-e belőle valami?

Ugyanakkor Magyarország Szerbiától 7,62 mm-es lőszereket vásárol, és esetleg szerb fejlesztésű 8×8-as harcjárműveket szerezne be. Ez a kétirányú haditechnikai együttműködés egyre komplexebb ipari kooperáció alapját is képezheti a jövőben.

A katonai és politikai kapcsolat szoros gazdasági kapcsolatokkal párosul. A szerb és magyar gazdaság közötti kereskedelmi forgalom meghaladta a hárommilliárd eurót, és ezzel Magyarország Szerbia ötödik legfontosabb kereskedelmi partnere lett.

Ez az adat rávilágít arra, hogy a két ország közötti kapcsolatok több szinten – gazdasági, energetikai, infrastrukturális és most már katonai szinten is – konszolidálódtak és mélyülnek.

Vučić bejelentette, rövidesen ismét találkozik Orbán Viktor miniszterelnökkel, és akkor a két fél további katonai és stratégiai kérdésekben egyeztet majd – tehát akár be is igazolódhatnak azok a feltételezések, hogy a „stratégiai védelmi megállapodás” esetleg katonai szövetséggé minősül át.

Geopolitikai üzenet

A most aláírt egyezmény különösen érzékeny regionális kontextusban született. Szerbia nemrégiben keményen bírálta az Albánia, Horvátország és Koszovó által Tiranában aláírt biztonsági együttműködési nyilatkozatot, amelyet Belgrád provokatívnak és destabilizálónak nevezett. A dokumentum célja – a részes felek szerint – a régió biztonságának megerősítése, ám Szerbia ezt potenciális fenyegetésként értelmezte.

Kapcsolódó cikk

Eine kleine kisantant, Szerbia magyarázatot kér

A szerb–magyar katonai együttműködés így válaszként is felfogható a régióban zajló politikai-katonai átrendeződésekre. Magyarország, amely NATO-tagországként funkcionál, egyedülálló formában alakít ki kétoldalú katonai együttműködést egy hivatalosan semleges állammal, ami új modellt jelenthet a közép-európai biztonságpolitikai együttműködések terén, természetesen csak Horvátország után, amely ugyanezt már megtette Albánia és Koszovó esetében, Eine kleine kisantant.

Szerbia 2007 óta hirdeti katonai semlegességét, amit parlamenti határozattal is megerősítettek. Ugyanakkor az elmúlt másfél évtizedben rendszeresen vett részt NATO- és orosz hadgyakorlatokon egyaránt, egyfajta egyensúlyozó külpolitika jegyében, az egyik szerb kormánypárti elemző szerint a szerb-magyar katonai szövetség esetén ezt a semlegességét adná fel.

Az orosz–ukrán háború kitörése után Belgrád felfüggesztette mindenfajta hadgyakorlatban való részvételét – kivéve a 2023-as „Platinafarkas” (Platinum Wolf) nevű gyakorlatot, amelyet amerikai és NATO-erőkkel tartottak meg a szerbiai „Jug” katonai bázison.

A 2025-re vonatkozó védelmi együttműködés Szerbia és Magyarország között új mérföldkő a kétoldalú kapcsolatok történetében. A Vučić által vizionált kétoldalú katonai szövetség – tetszik ez nekünk, vagy sem – a jelenlegi politikai erőviszonyokra tekintve „reális forgatókönyvként” jelenik meg a régióban – különösen egy olyan időszakban, amikor a nyugat-balkáni térség biztonsága új kihívások elé néz, és a hagyományos szövetségi rendszerek mellett a kétoldalú partnerségek is egyre fontosabb szerepet kapnak.

A kérdés már csak az, hogy Magyarország – NATO-tagként – mennyire képes és hajlandó egy külön katonai szövetségi formát kialakítani egy olyan nem NATO-tagállammal, mint Szerbia, vagy az új katonai szövetség kedvéért esetleg más megoldásokban is gondolkodna. A válasz minden bizonnyal a következő hónapok diplomáciai és parlamenti tárgyalásain dől el, illúzióink ne legyenek.