Eine kleine kisantant, Szerbia magyarázatot kér

Amíg a népharag hullámzott Belgrádban, és még mindig tart a találgatás, hogy most hangágyúzták-e a tüntetőket, vagy sem, Ivan Anušić horvát védelmi miniszter és a kormány alelnöke kedden kétnapos tiranai látogatásra érkezett és váratlanul ágyékon rúgta a „szerb világot”, az albán fővárosban ugyanis kedden aláírták a Horvátország, Albánia és Koszovó közötti trilaterális, szoros védelmi együttműködésről szóló nyilatkozatot.

Ágyékon rúgták a „szerb világot”

A horvát védelmi minisztérium közölte, hogy „az újonnan kialakult geopolitikai körülmények és a megnövekedett délkelet-európai biztonsági kockázat összefüggésében három ország – Horvátország, Albánia és Koszovó – védelmi miniszterei Tiranában aláírtak egy nyilatkozatot, amely megerősíti a háromoldalú együttműködést és erősíti ezen országok szövetségét, tekintettel arra, hogy különösen érdekeltek a stabilitásban és a biztonságban Európának ezen a részén, mindenek előtt Koszovóban”.

Kapcsolódó cikk

Kezd elmérgesedni a viszony a szerbek és a horvátok között, miközben folyik az emberek hülyítése

A nyilatkozat értelmében az aláíró felek azt is kijelentették, hogy más országok is csatlakozhatnak a nyilatkozathoz. Zágrábi források szerint a „más országok” között elsősorban Bulgária az érdekelt fél, de elméletileg Macedónia sem zárkózott el a javaslattól.

A szerb külügyminisztérium azonban azonnal reagált a nyilatkozat aláírására és bejelentette, hogy sürgős magyarázatot kér Horvátország és Albánia külügyminisztériumaitól a védelmi együttműködésről szóló háromoldalú megállapodás aláírásával kapcsolatban.

A szerb tárca közölte, hogy Szerbia, mint a Balkán békéjét és katonai semlegességét garantáló állam, joggal keresi a válaszokat ennek a biztonsági együttműködésnek a természetére és céljaira”.

A szerbek szerint különösen aggasztó, hogy ez a katonai szövetség Belgráddal való konzultáció nélkül jön létre, egy olyan struktúra közvetlen bevonásával, amelynek nincs nemzetközi legitimitása (utalás Koszovóra), és biztonsági fenyegetést jelent a szerb népre, és az egész régióra.

Anušić nem kis élvezettel magyaráz

Ha a horvát védelmi miniszternek lenne bajusza, biztosan az alatt igyekezne elrejteni az apró mosolyokat, miközben azt magyarázta az egybegyűlt újságíróknak – közöttük a Balkánt árgus szemekkel figyelő Anadolu török hírügynökség tudósítójának -, hogy az új geopolitikai helyzet új szövetségek létrehozását, és a meglévők erősítését igényli.

Hozzátette: Horvátországnak, Albániának és Koszovónak „erős közös érdeke” a stabilitás megőrzése Európa ezen részén.

Anušić úgy fogalmazott, hogy tisztában vannak a délkelet-európai kockázatokkal, különösen Ukrajnával kapcsolatban, ezért döntöttek úgy, hogy megerősítik együttműködésüket a függetlenség elmúlt 35 évében, valamint a NATO és az Európai Unió tagjaként szerzett tapasztalatok alapján.

A horvát miniszter rámutatott, hogy a védelmi együttműködés további építése érdekében szeretnék megosztani tudásukat és tapasztalataikat a partnerekkel, és erősíteni kívánják az országok hadiiparának együttműködését.

Férfias és harcias kézfogó a három védelmi miniszter között (Forrás: X platform, Ivan Anušić)

Anušić arról is beszélt, hogy Koszovóval és Albániával hosszú és baráti kapcsolataik vannak, és az általuk kialakított együttműködés szövetségeken és közös érdekeken alapul. Hozzátette, hogy a NATO-ból és az EU-ból más partnerek is érdeklődnek a kezdeményezéshez való csatlakozás iránt.

Szerinte az együttműködés célja a résztvevő három ország politikai és védelmi együttműködésének erősítése, valamint Koszovó és Albánia támogatása az euroatlanti úton.

Albánia és Koszovó védelmi miniszterei megerősítették készségüket és érdeküket a délkelet-európai stabilitás megőrzése iránt, különösen Koszovó tekintetében.

Hogy a védelmi együttműködésről szóló nyilatkozat milyen konkrétumokat tud majd felmutatni, az csak az elkövetkező időszakban derül ki, ám már most számos kérdést nyit meg.

A spekuláció az élet megrontója

Ha kicsit elmozdulunk és magasabb szférákba emelkedünk, a kirakós kezd érdekes lenni. Kezdjük talán azzal, hogy egy ilyen megmozdulás lehetetlen Washington áldása nélkül.

Horvátország és Albánia NATO-tagok, Bulgária úgyszintén. Koszovó – még mindig – amerikai védnökség alatt áll. Az így körvonalazódó „cordon sanitarie” nemcsak az esetleges orosz kavarást ellensúlyozza a Balkánon, de az ide kacsingató Törökország esetleges befolyásának erősítését is meggátolja.

Ez az odesszai kép sajnos nemcsak illusztráció (Forrás: ДСНС України)

Hogy milyen lesz pontosan az új geopolitikai helyzet a folyamatban lévő amerikai-orosz egyezkedés után, azt egyelőre még sejteni is nehéz, pláne, most hogy már Odessza kérdése is – állítólag – napirendre került.

Most Románia helyzetét figyelmen kívül hagyjuk, de Magyarország egyértelműen érintett a dologban, különösen azért, mert szomszédos Szerbiával, amelynek kiemelt stratégiai partnere, a két országot „szoros barátság” fűzi össze.

„Emellett érdekeink és értékeink is közösek” – ahogy ezt Szalay-Bobrovniczky Kristóf, magyar védelmi miniszter tavaly januárban mondta, miközben emlékeztetett arra, hogy a két nemzet együttműködése védelmi-biztonsági szinten számos területre kiterjed.

Az egykor jó ötletnek tűnő magyar-szerb összeborulás ma már a boszniai helyzetre való tekintettel sem kecsegtet túl sok jóval, de egy esetleges koszovói összezördülés még komplikáltabbá tenné a helyzetet.