Connect with us

Bosznia

Egy szerb szurkoló az ENSZ Közgyűlésében, Magyarország a Srebrenicáról szóló határozat ellen szavazott

Vuk Drašković szerb író egy szarajevói televíziónak nyilatkozva azt mondta, hogy a határozati javaslat egyetlen helyen sem vádolta Szerbiát és a szerb nemzetet népirtással, ezért Szerbiának meg kellett volna szavaznia, vagy akár társszponzorként kellett volna fellépnie, és egyúttal ki kellett volna használnia az alkalmat, hogy felhívja a világ figyelmét arra a második világháborús két népírtásra, amelyeket “a horvát náci állam és a magyar náci állam követett el a szerbekkel szemben”

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Egy szerb szurkoló az ENSZ Közgyűlésében: a szerb elnök előbb csókolgatta, majd magára terítette a szerb zászlót a szavazáskor, illetve nem sokkal azt követően
Egy szerb szurkoló az ENSZ-ben: a szerb elnök előbb csókolgatta, majd magára terítette a szerb zászlót a szavazáskor, illetve nem sokkal azt követően (Forrás: szerb elnöki Instagram)
A labdák segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 1 Átlag: 5]

Hallgasd meg ezt a cikket!

Az ENSZ Közgyűlése elfogadta a srebrenicai népirtásról szóló határozatot: 84 képviselő szavazott a határozat mellett, 19 ellene, 68 tartózkodott. Nem meglepő módon az ellenszavazatok között volt Szerbia, Kína, Oroszország, Fehéroroszország és Magyarország is. Ezzel indította a New York-i szavazásról szóló beszámolóját a francia Le Courrier des Balkans portál, amely elfelejtette megemlíteni, hogy ebbe a szurkolótáborba tartozott még Kuba, Nicaragua és Szíria is. Ezt azért fontos megemlíteni, mert a szerb elnök a napokban arról beszélt, hogy csak azok Szerbia igazi barátai, akik nemmel szavaznak, a többiek – ha tartózkodnak is – legfeljebb csak partnerek lehetnek. Az eredetileg május 2-ára tervezett közgyűlési szavazásra május 23-án kerítettek sort, így volt ideje mindenkinek megdolgoznia a hazai közvéleményt, a halasztás azonban a belgrádi vezetésnek jött leginkább jól, tíz nappal a szerbiai helyhatósági választások előtt ennyire nagyszerű kampánytémát találni sem lehetett volna, a szerb elnöki stáb a hazafiasság mellé csomagolt egy kis cirkuszt is, meg némi nacionalizmust a reggeli burek mellé, amit körülbelül akkor szolgálnak fel a szerbiai kormányközeli televíziók a napindító műsorokban, amikor ez a cikk az olvasók képernyőjére kerül. Al’ smo u toku.

Stadioni szintre mentek le a Közgyűlésben

Kétségtelenül ráférne egy kis tatarozás az ENSZ Közgyűlésére, ahol a székek kárpitja már lassan annyira szakadozik, mint egy első osztályú vasúti váróban valahol Európa boldogtalanabb fertályán. De nem a külsőségek miatt járnak a politikusok New Yorkba, hanem hogy jól kiutálkozzák magukat, miközben úgy tesznek, mintha a világ dolgait oldanák meg, így hát nem ártana egy kis tatarozás a lelkekben sem.

Aki figyelmesen, vagy kevésbé figyelmesen, de azért végighallgatta a közgyűlésben zajlott vitát, az mégsem egy lepukkant vasúti váróban érezhette magát, hanem inkább egy stadionban, ahol a csapatok nap, mint nap újabb rangadót játszanak.

Ezt a hangulatot leginkább a szerb elnök viselkedése tükrözte, amikor a szavazás állását figyelve szinte transzba esve csókolgatta a szerb zászlót, amit aztán magára is terített, mintha a Rajko Mitićben lenne. Ez a szint, ehhez kellene felnőnie az Európai Uniónak, hogy méltó legyen Szerbiához.

A nagy öröm annak szólt, hogy a szerb elnöki diplomácia a vártnál sokkal jobb eredményt ért el, a “le président” ugyanis azt tűzte ki célul, hogy száz alá vigyék a srebrenicai népírtásról szóló határozati javaslatot támogatók számát, és ezt – Aleksandar Vučić “zászlócsókolgató örömére” sikerült elérni, sőt túlteljesíteni is, a német-ruandai beadványra ugyanis csak 84-en szavaztak, vagyis a világ több, mint a fele a szerbek térfelén játszott, Kína ugyanis elutasította a Srebrenicáról szóló határozati javaslatot, India pedig tartózkodott.

Szerbiának nincsenek barátai

Rosszabb hír ennél – ami eddig elkerülte a figyelmet – hogy az egész balkáni szomszédság támogatta a határozati javaslatot, kivéve Magyarországot, ebből pedig az következik, hogy Szerbiának a régióban nincsenek barátai, még partnerei sem nagyon, mert a bosnyák származású boszniai nagykövet, továbbá Albánia, Bulgária, Észak-Macedónia (még így hívják!), Horvátország, Montenegró, Románia mind-mind támogatta, hogy Srebrenica kapjon nemzetközi emléknapot, és tananyaggá váljon az egész világon.

A szavazás eredménye az ENSZ Közgyűlésében

A szavazás eredménye az ENSZ Közgyűlésében (Forrás: ENSZ)

A szerb propaganda természetesen egész mást mondott, heteken keresztül azzal tömte az emberek fejét, hogy az ENSZ Közgyűlése német kezdeményezésre – Ruandára csak legyintettek – népírtó nemzetnek nyilvánítja a szerb népet, és népírtó országként bélyegzi meg Szerbiát.

A szavazást megelőző napon ennek tagadásával óriásplakátozták ki a fél országot, erről beszéltek az otthon maradt szerb vezetők minden létező televíziós csatornán és internetes felületen. A nagy felhajtással kapcsolatban az egyik szerb liberális politikus megjegyezte, hogy a kollektív bűnösséggel való riogatás kollektív őrületté fajult.

Eddig nem nagyon említettünk neveket, de mindenképpen ide kívánkozik Vuk Drašković szerb író és politikus kijelentése – ő a szerbiai többpártrendszer hajnalán közösen alapította meg a Sava Mozgalmat Vojislav Šešelj csetnikvajdával – Aleksandar Vučić későbbi főnökével – a szerb nyelv, valamint Koszovó és Metohija védelme érdekében.

Vuk Drašković szerint a srebrenicai határozat elleni küzdelem helyett Szerbiának inkább arra a két nagy népírtásra kellett volna felhívnia a figyelmet, amit a náci horvát és a náci magyar állam hajtott végre a szerbekkel szemben a második világháborúban

Vuk Drašković szerint a srebrenicai határozat elleni küzdelem helyett Szerbiának inkább arra a két nagy népírtásra kellett volna felhívnia a figyelmet, amit a náci horvát és a náci magyar állam hajtott végre a szerbekkel szemben a második világháborúban (Forrás: YouTube, Face TV)

Drašković a szarajevói (bosnyák) Face Televíziónak nyilatkozva azt mondta, még a montenegrói módosító javaslatok elfogadása előtt, hogy a határozati javaslat egyetlen helyen sem vádolja Szerbiát és a szerb nemzetet népirtással, ezért Szerbiának meg kellene szavaznia, vagy akár társszponzorként kellene fellépnie, és egyúttal ki kellene használnia az alkalmat, hogy felhívja a világ figyelmét arra a második világháborús két népírtásra, amelyeket “a horvát náci állam és a magyar náci állam követett el a szerbekkel szemben”, Drašković szerint a szerb nép ezért igazán át tudja érezni, hogy mi is az a népírtás.

A labdák segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 1 Átlag: 5]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Feliratkozás a Hírlevélre

Az e-mailek heti három alkalommal hétfőn, szerdán és pénteken kerülnek kiküldésre.

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Három nap legjava