Bizalmi kormányt akar az ellenzék, alig örül neki valaki

Úgy tűnik akármivel próbálkozik az ellenzék, nem sokan fogadják ujjongva Szerbiában. Arról, hogy átmeneti kormányra lenne szükség, amely előkészítené a terepet egy átlátható, demokratikus választásnak a Szerbiát hónapok óta sújtó válság idején, már egy ideje beszélnek, most hivatalosan is kérték. A jelenlegi hatalom viszont azonnal reagált, méghozzá határozott nemmel.

A szerb parlament 2025. március 19-én hivatalosan is tudomásul vette Miloš Vučević miniszterelnök lemondását. Ezzel a kormány ügyvezetővé vált, és megkezdődött a 30 napos határidő az új kormány megalakítására. Ha ez idő alatt nem sikerül új kormányt alakítani, előrehozott választásokat írnak ki.

Ellenzéki javaslat

Nemzeti bizalmi kormány megalakítása, amely kilenc hónapig működne legfeljebb, legfontosabb feladata pedig az egyetemi hallgatók követeléseinek teljesítése, valamint a tisztességes választások feltételeinek biztosítása lenne – ez az ellenzék javaslata.

A parlamentben ellenzékből politizáló pártok szerint ebben a bizalmi kormányban helye lenne minden parlamenti pártnak, az élén viszont párton kívüli személy kellene, hogy álljon, tagjai pedig főként szakértők kellene, hogy legyenek.

Kapcsolódó cikk

Új kormány vagy új választás vár Szerbiára

Azt javasolják, hogy azok a minisztériumok, amelyek érintettek a hallgatók követeléseinek teljesítésében – mint amilyen a belügy, az igazságügy, az államigazgatás, az információs és oktatási tárcák, valamint az építésügy, a munkaügy és a pénzügyek, ne kerülhessenek a jelenlegi hatalmi koalíció képviselőinek kezébe, vagyis irányítása alá.

Az elképzelés szerint olyan személyeket szeretnének, akiket az ellenzék és a hatalom is támogatni tud, mert szakértők, de olyan személyek, akik ellen soha nem indult büntetőeljárás korrupciós bűncselekmények miatt, nem keveredtek korrupciós botrányokba, és nem kapcsolódnak bűnszervezetekhez.

Szerintük csak ezzel lehetne visszaállítani a nép intézményekbe vetett bizalmát, ami mára drasztikusan megingott.

Rendet tennének itt-ott

Az átmeneti kormány feladatai közé tartozna Szerbiai Rádió és Televízió, vagyis a köztévé vezetésének leváltása, a REM, vagyis a médiaszabályozó testület feladatainak átvétele az információs minisztérium által az új tanács megválasztásáig, a nemzeti frekvenciákon való pluralizmus biztosítása, valamint egy speciális ügyész kinevezése a közszereplők korrupciójának vizsgálatára.

Ezenkívül módosítani kellene a választási névjegyzékekre és az oktatási rendszerre vonatkozó törvényeket, hogy az iskolaigazgatókat az iskolaszékek választhassák meg, ne pedig párttagság alapján kerüljenek pozícióba.

Miroslav Aleksić szerint a kormány elveszítette a legitimitását (Forrás: Screenshot)

Az ellenzék egy része is ellenzi

– Hónapok óta tanúi vagyunk annak, hogy minden széthullik, és a jelenlegi hatalom már nem képes irányítani az országot. Más szóval: elveszítették a legitimitásukat

– mondta Miroslav Aleksić, a Szerbiai Népi Mozgalom képviselője, aki szerint ma már nincs olyan tekintély Szerbiában, amely képes lenne kormányozni az országot.

A javaslat mögé több parlamenti frakció is felsorakozott, köztük a NADA koalíció, a Zöld-Baloldali Front, a Szabadság és Igazságosság Pártja (SSP), a Szabad Polgárok Mozgalma (PSG), az SDA, a Szerbiai Népi Mozgalom és a Szerbia Központ (SRCE). A parlamenten kívüli szervezetek, például a „Kreni-promeni” és a „Proglas” is támogatták ezt a javaslatot.

Az ellenzék többsége ugyan kiállt a népi bizalom kormányának javaslata mellett, de nem úgy az Ökológiai Felkelés és a Demokrata Párt. Az Ökológiai Felkelés számára az átmeneti kormány elfogadható lenne, ha abban helyet kapnának a diákok és a tanárok, de nem Vulin, Brnabić vagy Đukanović.

A Demokrata Párt számára pedig az elfogadhatatlan, hogy a jelenlegi hatalom része legyen a bizalmi kormánynak.

– A Demokrata Párt nem lesz része semmilyen konstrukciónak, amelyben olyanok szerepelnek, akiknek vér tapad a kezükhöz

– jelentették ki határozottan. Szerintük minden olyan megoldás, amely lehetővé teszi, hogy a hatalom visszaéléseiért felelős személyek a válságkezelési folyamat részei legyenek, számukra teljes mértékben elfogadhatatlan.

A hatalom gyorsan reagált

– Az ellenzék ultimátumot adott nekünk, hogy hatalomra kerülhessen, de – ez nem fog menni

– ezt Ana Brnabić a szerb parlament elnöke mondta.

Aleksandar Vučić államfő többször is jelezte, hogy csak a holttestén keresztül kerülhetne erre sor, most azonban finomított, s azt nyilatkozta, hogy „csak akkor hagyna teret az átmeneti kormánynak, ha a saját pártja már nem hallgatna rá.

A párt viszont úgy tűnik nem hajlandó engedni, továbbra is a nép akaratát akarják hallani, választásokon. A hatalom nemcsak ezt a javaslatot utasította el, hanem a Proglas kezdeményezés által javasolt társadalmi bizalmi kormányt is.

Kapcsolódó cikk

Vučić: Budapest esetében ugyanaz a kézjegy & a hangágyú

A 2023-as parlamenti választásokon a Szerb Haladó Párt a 46,75 százalékát szerezte meg, míg az összes ellenzéki párt, amely bejutott a parlamentbe, együtt körülbelül 34 százalékot kapott. Az ellenzék széles koalícióban, „Szerbia az erőszak ellen” néven indult, azonban a parlamentbe kerülés után több frakcióra szakadt.

Ezeket az eredményeket az ellenzéki képviselők mellett a civil szervezetek is vitatták, az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) pedig több szabálytalanságra is felhívta a figyelmet – többek között a szavazókra gyakorolt nyomásgyakorlásra is.

A Szerb Haladó Párt koalíciós partnereivel – a szocialistákkal és más kisebbségi pártokkal, többek között a Vajdasági Magyar Szövetséggel – meggyőző többséggel rendelkezik a parlamentben, és akadálytalanul fogadott el törvényeket még az utolsó pillanatban is.