Bosznia
Dodik nem menekül, de az EUFOR-t eltakaríttatná az oroszokkal
Milorad Dodik, a boszniai szerb entitás vezetője közölte, hogy nem menekül sehova, viszont Oroszországtól kérni fogja, hogy az ENSZ-ben vétózza meg az EUFOR jelenlétét Bosznia-Hercegovinában. Az EUFOR Althea mandátumát a Biztonsági Tanács évente hosszabbítja meg, erre novemberben szokott sor kerülni. Ha az ENSZ BT nem hosszabbítaná meg, az EUFOR jogi alapját veszítené el, és ki kellene vonulnia az országból

Milorad Dodik, a boszniai szerb entitás vezetője közölte, hogy nem menekül sehova, viszont Oroszországtól kérni fogja, hogy az ENSZ-ben vétózza meg az EUFOR jelenlétét Bosznia-Hercegovinában.
Könyvek kedvezménnyelA BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk. Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!
A boszniai Szerb Köztársaság elnöke erről azt követően nyilatkozott, hogy a bosznia-hercegovinai ügyészség elrendelte az előállítását, mert nem tett eleget az idézéseknek.
Dodik Banja Lukában tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy hamarosan magas szintű találkozóra kerül sor Oroszországban, ahol kérni fogja Moszkvát, hogy vétózza meg az EUFOR jelenlétét, noha még napokkal ezelőtt sem ellenezte annak tevékenységét Bosznia-Hercegovinában, azon belül pedig a boszniai szerb területeken.
Alcímek
Dodik kipaterolná az EUFOR-t
A politikus bírálta az EUFOR vezetőjét is, mondván, hogy az „tartsa be a mandátumát”, és figyelmeztetett, hogy a szerbek nem hajlandók elfogadni az „okupációt”.
– Ez egy klasszikus megszállás, és ez a román, csak itt alakoskodik
– jelentette ki Dodik, utalva az EUFOR parancsnokára.

Kapcsolódó cikk
A magyar dr. Sticz László vezérőrnagyot 2025. január 21-én Florin-Marian Barbu román tábornok követte az EUFOR parancsnoki tisztségében. Sticz kinevezését Zukan Helez bosznia-hercegovinai védelmi miniszter annak idején, vagyis 2024 elején, magyar származása miatt ellenezte.
A boszniai szerb elnök hozzátette, hogy az OHR-t (a nemzetközi közösség főképviselői hivatalát) egyúttal „bűnszervezetnek” nyilvánítják.
Amikor egy újságíró arra kérte, hogy reagáljon az esetleges Interpol-körözés kiadására, Dodik nem válaszolt érdemben, viszont többször is megismételte, hogy nem hajlandó eltérni a politikai irányvonalától.
– Ami engem illet, ez egy ünnepi nap. Születésnapomra ezt kaptam ajándékba Szarajevóból, ahol boszniai szerbellenes kampány zajlik
– mondta a Dodik, aki szerint az előállításukra vonatkozó ügyészi utasítás „úgy hangzik, mintha az Al-Káida tagjaként lennének körözés alatt”.
Hozzátette, hogy a boszniai szerb vezetés egy új alkotmánytervezeten dolgozik, amely a közvélemény bevonásával kerülne véglegesítésre. Dodik szerint az új Szerb Köztársaság alkotmány szövege nem mondhat ellent Bosznia-Hercegovina alkotmányának, hanem annak „betűjével összhangban” kell lennie, beavatottak viszont úgy vélik, hogy a készülő entitási alkotmány több helyen is megszegi azt.
Ügyészségi támadás és „muszlim projekt”
Dodik élesen bírálta a bosznia-hercegovinai ügyészséget és az ellene, valamint Radovan Višković boszniai szerb miniszterelnök és Nenad Stevandić boszniai szerb házelnök ellen folyó eljárást.
Az előállítási parancsot kiadó ügyészeket egy „muszlim projekt” részének nevezte, és azzal vádolta meg őket, hogy „Bosznia-Hercegovina alkotmányos rendjének megdöntésére készülnek”.
A Szerb Köztársaság elnöke egyúttal felhívta a figyelmet, hogy a boszniai alkotmány szerint törvényeket csak a parlament hozhat, semmilyen külföldi szereplő, sem legális, sem illegális magas rangú képviselő nem rendelkezhet ilyen jogkörrel. Ezzel arra kívánt utalni, hogy illegitim volt a megvádolása azért, mert nem hajtotta végre a boszniai főképviselő által hozott rendeleteket.
Azzal kapcsolatban, hogy az ügyészség előállítási parancsot adott ki ellene, Dodik azt mondta, hogy „semmisnek tekinti az eljárást”, szerinte ugyanis egyetlen törvény sem tartalmazza azokat a cselekményeket, amelyekkel megpróbálják megvádolni őket.
Hozzátette, hogy nem vesznek részt ebben a játszmában, de szerinte nincs ok aggodalomra, mert ők eltökéltek, a bajkeverő szekták viszont azok, amelyek pánikot keltenek Banja Lukában. Ezzel az ellenzéki pártokra terelte a figyelmet, amelyek bírálják az általa és a boszniai szerb kormány által hozott intézkedéseket.
Különleges ügyészség létrehozása
Dodik bejelentette, hogy a boszniai szerb parlament (NSRS) külön törvényt készül elfogadni el egy új különleges ügyészség és bíróság létrehozásáról, amely szerinte a Szerb Köztársaság „rendjének védelmét” szolgálja.
Ezzel kapcsolatban annyit árult el, hogy „ez egy világosan meghatározott jogi kerettel rendelkező intézmény lesz, amely további jogokat is kap majd az igazságosság érvényesítésére”.
A politikus hangsúlyozta, hogy nem tervez elmenekülni az ellene folyó eljárás elől.
– Nincs olyan csapás vagy nehézség, amelyet ne lennék képes elviselni a Szerb Köztársaságért. Én itt maradok, dolgozom és utazom, de én soha nem hagyom el az RS-t. Ha valaki azt hiszi, hogy gyávák vagyunk, az nagyon téved
– tette hozzá Dodik, bírálva a szarajevói és bizonyos banja lukai politikai szereplőket, akik szerinte „megtagadják az identitásukat”.
„Az OHR bűnszervezet”
Dodik bírálta a bosznia-hercegovinai helyzetről beszélő nemzetközi diplomatákat, valamint az EUFOR figyelmeztetéseit is, mondván, hogy a boszniai Szerb Köztársaság területén nincsenek katonai vagy félkatonai alakulatok, csak a helyi rendőrség működik.
Azt állította, hogy „az OHR-t bűnszervezetnek fogják nyilvánítani”, és bejelentette, hogy jogi lépéseket tesznek az ügyészséggel szemben a „jogállamiság elleni támadás” vádjával.
Dodik bejelentette, hogy találkozót hív össze az összes Bosznia-Hercegovinában tevékenykedő szerb politikai vezetővel, hogy meghatározzák a további lépéseket.
– Ez hosszú folyamat lesz, amely kitartást igényel
– mondta a boszniai főszerb, aki azt is közölte, hogy a bosznia-hercegovinai állami rendőrség (SIPA) nem fog működni az RS területén, mert szerinte annak tevékenysége ott „tiltott”.
A boszniai szerb elnök ezt a kijelentést arra hivatkozva tehette, hogy az ellene hozott ítéletet követően a boszniai szerb parlament több törvényt fogadott el, ezek egyike kitiltotta a Szerb Köztársaság területéről a Bosznia-Hercegovinai Nyomozó és Védelmi Ügynökséget (SIPA), amely a legfőbb nyomozó és biztonsági szerv a balkáni országban.
A szóban forgó törvényeket Dodik aláírta, viszont Christian Schmidt, a nemzetközi közösség főképviselője hatályon kívül helyezte őket, ezt követően pedig a három boszniai szerb vezetőt az ügyészség gyanúsítottként történő kihallgatásra szólította be.
Dodik a helyiekkel tárgyalna
Dodik ismételten hangsúlyozta, hogy a boszniai politikai kérdéseket kizárólag a helyi vezetőknek kellene megvitatniuk, külső beavatkozás nélkül, vagyis még tárgyalna a helyi vezetőkkel, viszont a helyi vezetők közül Dodikkal jóformán senki sem akar szóba állni.
Ehhez hozzájárulnak a szerb vezetőnek azok a nyilatkozatai is, amelyek szerint Bosznia-Hercegovina csak nemzetközi színtéren létezik államként, belpolitikai szempontból ugyanis soha nem volt egy egységes ország.
– Évek óta próbálják csökkenteni a Szerb Köztársaság jelentőségét, hogy degradálják és megfosszák attól, ami jogosan megilleti
– jelentette ki a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, aki azt állította, hogy „nem akarták ezt az eszkalációt, de rákényszerítették őket”.
– Ez nem egy egyéni védekezés, hanem az RS védelme. Hiszem, hogy Višković és Stevandić támogatja ezt, és felszólítok mindenkit, hogy álljanak mellénk
– nyilatkozta mai sajtóértekezletén Milorad Dodik, akinek ezentúl nemcsak külföldön, hanem szűkebb pátriájában is gyakrabban kell hátra néznie, a SIPA ugyanis Banja Lukában is rendelkezik kirendeltséggel.

- Szerbia7 nap telt el azóta
A Vörös Sapkások az Úttörő parkban, ezek Vučić igazi barátai
- B A Balkanac5 nap telt el azóta
Síró játék: ó, mozik, ó, emberek! (ó, béka, ó, skorpió!)
- Szerbia3 nap telt el azóta
Autó hajtott a tüntetők közé Belgrádban, három sérült
- Bosznia6 nap telt el azóta
Az ügyészség elrendelte Milorad Dodik előállítását