Christian Schmidt és a boszniai jogi vákuum

Christian Schmidt 2021. augusztus 1-jén vette át hivatalát, a boszniai szerb és az orosz politikai elit azonban a kezdetektől nem működött együtt vele. Milorad Dodik szerint „Schmidtnek, mint mindenkinek, lehet saját véleménye, de Boszniának továbbra sincs főképviselője, mert arról az ENSZ BT nem szavazott.”

A legitimációs probléma azóta is tart, amit egy jogi vákuum idéz elő, a bajt pedig nem az „egymással torzsalkodó boszniai törzsek” okozzák csak, hanem a nemzetközi közösség is, így a megoldást nemcsak a szerbektől, a horvátoktól vagy a bosnyákoktól kellene várni.

Kapcsolódó cikk

Oroszország a BT rendkívüli ülésének összehívását kérte Bosznia ügyében

Egyelőre nem világos, hogy kit képvisel a boszniai főképviselő, akin keresztül Dodik az egész német nép ellen lázítja a boszniai szerbeket. A nemzetközi közösség – jelentsen ez bármit is – nem mutat túlzott érdeklődést Bosznia-Hercegovina iránt, Németországnak is vannak fontosabb problémái annál, minthogy Christian Schmidt helyzetével foglalkozzon, Michael J. Murphy amerikai nagykövet – akivel Schmidt kommunikált – február 14-én pedig elhagyta Bosznia-Hercegovinát.

Ilyen körülmények között ül össze a Biztonsági Tanács a Dodik ellen hozott ítélethirdetést követően, hogy megvitassa a bosznia-hercegovinai fejleményeket. Az oroszok várhatóan a főmegbízotti pozíció megszüntetését fogják követelni, ami tovább bonyolítja a helyzetet, mert ez a Daytoni Szerződés megsértését jelentené.

A Békevégrehajtási Tanács és a főképviselő

Oroszország azt követően indította be a biztonsági tanácsi mechanizmust, hogy a boszniai bíróság elítélte Milorad Dodikot, mert aláírta a nemzetközi főképviselő döntéseinek végrehajtási tilalmát a Szerb Köztársaságban, ezzel megsértve a daytoni békemegállapodást, amely véget vetett az 1992–1995-ös boszniai háborúnak.

Ez a mainstream média fő narratívája, a dolog azonban korántsem ennyire egyszerű. A boszniai szerbek ugyanis azt hangoztatják, hogy ők a Daytoni Szerződés „eredeti betűjéhez” szeretnének visszatérni, merthogy abban nincs Békevégrehajtási Tanács, és nincsenek Bonni Felhatalmazások sem, amelyekről az alábbiakban még szó esik.

Balról jobbról haladva Slobodan Milošević, Alija Izetbegović és Franjo Tuđman a Daytoni Békemegállapodás előzetes aláírásán a daytoni Wright-Patterson légitámaszponton 1995. november 21-én

A Békevégrehajtási Tanácsot (Peace Implementation Council, PIC) nem közvetlenül a Daytoni Egyezmény hozta létre, hanem egy külön nemzetközi konferencián alapították meg, amely Dayton eredményeit támogatta.

A daytoni tárgyalások 1995. november 1-jén kezdődtek a szerbek, a bosnyákok és a horvátok között, és november 21-én értek véget, a megállapodást azonban nem Daytonban, hanem Párizsban írták alá 1995. december 14-én.

A Békevégrehajtási Tanács 1995. december 8–9-én alakult meg a londoni Békevégrehajtási Konferencián, amelyet az Egyesült Királyság szervezett a Daytoni Egyezmény aláírásával párhuzamosan. A konferencián több mint 40 ország és nemzetközi szervezet vett részt, amelyek támogatták a boszniai békefolyamatot. Létrehozásának célja a Daytoni Egyezmény végrehajtásának felügyelete és támogatása volt.

Bár a PIC nem a Daytoni Egyezmény hivatalos része, annak végrehajtásában kulcsszerepet játszik. A főképviselő (OHR) hivatalát ugyanakkor a Daytoni Egyezmény hozta létre, de a főképviselő hatáskörének bővítését és felügyeletét már a PIC vállalta magára.

A Tanács tulajdonképpen az általa kinevezett bosznia-hercegovinai főképviselőn keresztül valósítja meg a nemzetközi közösség Bosznia-Hercegovina irányítását a daytoni megállapodás aláírását követően.

A boszniai főképviselő hivatala Szarajevóban (Forrás: OHR)

Ennek keretében a PIC 1997-ben bővítette a főképviselő hatásköreit, lehetővé téve számára, hogy rendeleteket hozzon és leváltson boszniai tisztségviselőket. A mostani problémák alapját is ez képezi, hiszen ezt a hatáskörbővítést Oroszország akkor sem fogadta el, de a többségi szavazat diadalmaskodott. Ez azt jelenti, hogy Oroszország volt az egyetlen ország, amely ellenezte a hatáskörbővítést, míg Görögország nem támogatta, de nem is szavazott ellene.

A többségi döntés azonban érvényesült, miután a PIC-ben nincs vétójog, tehát Oroszországot leszavazták, így a Bonni Felhatalmazásokat elfogadták, és a főképviselő megkapta a széles körű végrehajtási jogköröket, beleértve törvények megalkotását, boszniai politikusok leváltását és szankciók bevezetését.

A Bosznia-Hercegovina feletti nemzetközi ellenőrzés egyébként addig tart, amíg az ország politikailag és demokratikusan stabilnak és önfenntartónak nem minősül, vagyis a „nemzetközi protektorátusnak” nincs záros határideje. Ez a nemzetközi közösség értékelésétől függ, amit persze megint csak nem könnyű körülírni.

A jogi vákuum oka

A boszniai Szerb Köztársaság (Republika Srpska) vezetése és politikai képviselői nem ismerik el Christian Schmidt boszniai nemzetközi főképviselői státuszát, mert szerintük kinevezése nem történt meg az előírt nemzetközi jogi eljárás szerint, miután Oroszország és Kína – akik az ENSZ BT állandó tagjai – egyértelműen ellenezték Schmidt kinevezését, így a BT-ben nem szavaztak róla. Ezért a boszniai szerb vezetés szerint a kinevezés illegitim és jogilag érvénytelen.

A boszniai szerb vezetők szerint Schmidt kinevezése kizárólag a nyugati országok, főként az EU és az Egyesült Államok politikai akarata alapján történt, figyelmen kívül hagyva a boszniai szerbek és szerb szövetségeseik véleményét.

Oroszország és Kína ellenzi Schmidt tevékenységét, mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsának megfelelő határozata nélkül nevezték ki, de a Békevégrehajtási Tanács sem választotta meg vagy hagyta jóvá széles körű konszenzussal, ahogyan az a korábbi főképviselők esetében történt. A Békevégrehajtási Tanácsban Oroszország is jelen van, de ott nincs vétózásra lehetőség, így hiába tiltakozott, a többség leszavazta.

A boszniai Szerb Köztársaság

A nyugati országok és a bosnyákok ugyanakkor legitimnek tekintik Christian Schmidt státuszát – mivel kinevezését a Békevégrehajtási Tanács (PIC) jóváhagyta. A boszniai szerb vezetés és Oroszország szerint azonban a kinevezés érvénytelen, mert az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem szavazott róla. Ez a jogi vákuum lehetővé tette a Milorad Dodik elleni per megindítását, különösen azután, hogy Schmidt 2022. október 2-án rendelettel büntethetővé tette a főképviselő döntéseinek figyelmen kívül hagyását.

Mindez összefüggésben áll Srebrenicával, mivel 2021-ben Schmidt elődje, Valentin Inzko távozása előtt rendelettel tiltotta be a srebrenicai népirtás tagadását, és ez nagy politikai feszültséget váltott ki, különösen a boszniai szerb vezetés részéről. Dodik és a boszniai Szerb Köztársaság vezetése akkor elutasította ennek végrehajtását, amire Schmidt úgy reagált, hogy 2022-ben jogi biztosítékot kreált, amely szerint a főképviselő döntéseit nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Dodik és a Szerb Köztársaság vezetése ezt nemzetközi beavatkozásnak és a boszniai szuverenitás megsértésének tekintette, ezért a boszniai szerbek gyorsan elfogadtak és kihirdettek egy entitási törvényt, amely érvényteleníti Schmidt határozatait a Szerb Köztársaság területén, és ez vezetett Dodik elleni vádemeléshez 2023 októberében. A jogi vákuumot mélyíti, hogy a boszniai belpolitikai színtér szereplői a végletekig megosztottak.

Željka Cvijanović, a boszniai államelnökség szerb tagja egy levelet küldött az ENSZ-ben működő orosz missziónak, amelyben azt kérte, hogy Oroszország védje meg Milorad Dodikot az ellene zajló boszniai eljárásoktól, különösen Christian Schmidt főképviselő intézkedéseitől.

Ez illeszkedik az orosz és boszniai szerb állásponthoz, miszerint Schmidt kinevezése illegitim, az OHR (Nemzetközi Főképviselő Hivatala) pedig egy külföldi beavatkozási eszköz, amelyet meg kell szüntetni, a szerb és az orosz narratíva szerint ugyanis Schmidt „politikailag motivált” eljárásokat indít a boszniai szerb vezetés ellen, például új törvények bevezetésével a bosznia-hercegovinai parlament megkérdezése és jóváhagyása nélkül.

Dodik aláírta a rendeleteket, és szerb értelmezés szerint ezzel visszaállította a Szerb Köztársaságnak a daytoni békeszerződésben garantált jogait, ma megy Vučićhoz tárgyalni

Mi a megoldás?

A BALK-on már többször megfogalmaztuk, hogy az új politikai realitásokra tekintettel idejétmúlttá válhat a Daytoni Szerződés, amelyet viszont addig nem szabad megszüntetni, amíg nincs jobb megoldás helyette.

Boszniában közben különböző „medreszék” jönnek létre a Daytoni Szerződés értelmezésére, miközben a Bonni Felhatalmazások valódi (nyugati) protektorátussá változtatták Bosznia-Hercegovinát, függetlenül attól, hogy szeretjük-e Dodikot, vagy sem. És akkor még nem beszéltünk arról a liberális törekvésről, hogy (amerikai típusú) polgári társadalmat teremtsenek Bosznia-Hercegovinában, ami a jelenlegi pillanatban fából vaskarikának tűnik a Balkánon.

Ami a mai BT-tanácskozást illeti, az orosz és boszniai szerb elképzelés a boszniai főképviselő pozíciójának megszüntetésére ugyancsak egy ilyen „medresze” – amely alapjában véve a Daytoni Szerződés megsértését jelenti. A köztes megoldás ebben az esetben inkább az lehetne, hogy a Békevégrehajtási Tanács törölné a Bonni Felhatalmazásokat, amelyek nem Dayton szellemét tükrözik, viszont lehetőséget adnak a közvetlen beavatkozásra.