Szerbia
Nem tudni, hogy mikor indul a gyors Szabadka és Belgrád között
A szerb elnök inkább elment Németországba, hogy a másik problémás ügy – a lítium – előhúzásával terelje el a figyelmet az újvidéki vasútállomás előtetőjének a lezuhanása körül halmozódó problémákról, ezt nevezik ellentűzzel történő tűzoltásnak a tűzoltók
December 8-ra ígérte Aleksandar Vučić szerb államfő a Budapest-Belgrád gyorsvasút Szabadka és Újvidék közötti szakaszának üzembe helyezését, miután az előzetes terv, hogy november 24-én Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel közösen kerüljön sor az átadásra, az újvidéki tragédia miatt meghiúsult. Ahelyett, hogy mindenki gondtalanul utazna, most forrong az ország, és oda jutottunk, hogy vélhetően már senki sem mer felelősséget vállalni azért, hogy a Szabadka és Újvidék közötti szakasz, valamint a hozzá tartozó épületek biztonságosan használhatók, hiszen Újvidéken 15 ártatlan ember halt meg valaki(k) mulasztása miatt. Számtalan kérdés merül fel, válaszok azonban nincsenek.
A Srbija Voz továbbra sem tud semmit
A közösségi oldalakon ugyan kiszivárgott a Szabadka és Újvidék között tervezetten közlekedő gyorsvonat menetrendje – ezt meg is írtuk itt a BALK-on –, de a hivatalos szervek és a vasutat működtető vállalatok továbbra sem tudják megerősíteni, hogy a napi csaknem harminc járat a két város között mikor vehető igénybe.
A Srbija Voznak továbbra sincs hivatalos információja, nincs pontos dátum a Szerbiai Vasúti Infrastruktúra vállalattól, hogy mikor indulhat a közlekedés a vonalon. Utóbbi vállalatot az N1 televízió kereste meg az indulás várható időpontjával kapcsolatban, de választ nem kaptak.
A Srbija Voz honlapján elérhető menetrend szerint, amennyiben a Szabadka és Újvidék közötti járatokra keresünk rá, látható, hogy minden nap indul vonat Újvidékre, méghozzá két alkalommal: hajnali öt óra huszonkét perckor, valamint délután három óra öt perckor.
Ez a járat Zomboron keresztül közlekedik Újvidékig, de amióta a tragédia miatt lezárták a vasútállomást, csak Újvidék egyik elővárosáig lehet eljutni vele, ahonnan autóbusz viszi tovább az utasokat a belvárosba.
Szabadka és Újvidék között az utazási idő így több mint három és fél óra. A gyorsvasúton az ígéretek szerint csupán 41 perc lesz. Szabadka és Belgrád között pedig 1 óra 10 perc.
Új igazgató és új miniszter
Miután Jelena Tanasković lemondott megbízott igazgatói pozíciójáról – majd letartóztatták, és azóta házi őrizetben van –, a szerb kormány Vladimir Maksimovićot nevezte ki a Szerbiai Vasúti Infrastruktúra megbízott igazgatójává.
Maksimović 1980. február 3-án született Kragujevacon. A Kragujevaci Egyetem Közgazdaságtudományi Karán szerzett diplomát.

Ez egyelőre a múlt, és nem a jövő – a Soko (Sólyom) az újvidéki állomáson
Hogy az új vezetőtől mennyiben függ az, hogy Újvidék és Szabadka között mikor indul meg a közlekedés a gyorsvasúton, kettőt találhatunk, de inkább egyet: semennyire.
Valószínűleg az sem javít a helyzeten, hogy Aleksandra Damjanović Sofronijević személyében megvan az új építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter is, akit ennek a cikknek a keletkezésével egy időben neveztek ki a levitézlett Goran Vesić helyére.
Sofronijević a Belgrádi Egyetem jogi karán szerzett diplomát. 2012-től 2014-ig az építésügyi és urbanisztikai miniszter asszisztense volt; hatáskörébe tartozott az építési és használatbavételi engedélyek kiadása, valamint az épületek és az építési telkek energiahatékonyságával, a köztársasági építési és kommunális ellenőrzéssel, valamint a közigazgatási-jogi felügyelettel kapcsolatos ügyek.
2004 és 2012 között miniszterhelyettes volt a kapitális befektetésekkel foglalkozó minisztériumban, és volt még néhány minisztériumi kinevezése, azt viszont egyelőre nem tudni, hogy miként járulhat hozzá a jelenlegi áldatlan állapotok rendezéséhez.
Tíz év ígéret
Csaknem napra pontosan tíz évvel ezelőtt, 2014. december 17-én írta alá Orbán Viktor magyar, Aleksandar Vučić szerb és Li Ko-csiang kínai miniszterelnök a Budapest–Belgrád-vasútvonal megépítéséről szóló megállapodást.
A Belgrád és Szabadka közötti gyorsvasút építését tíz évvel ezelőtt, 2015 elején jelentette be az akkori közlekedési miniszter, Zorana Mihajlović. Mihajlović azt is megígérte az akkor „még csak” miniszterelnök Aleksandar Vučićtyal karöltve, hogy az építkezést két év alatt befejezik. Azóta öt ciklusnyi két év telt el.
A Belgrád-Budapest gyorsvasút megnyitását pedig 2018-ra ígérték, az is régen elmúlt már, a magyar oldalon még mindig nem állnak túl jól a dolgok. Ha minden igaz, 2026 tavaszára készülhetnek el mindennel, de a MÁV-nál történt leállások és a legújabb nyilatkozatok alapján erre ne vegyünk mérget, mert kihal az ország.
Közben az is kiderült, hogy Budapest és az államhatár között talán nem is fog 200 km/h-val száguldani a vonat, ami viszont a menetidőt igencsak növeli.
Ahogyan az is tény, hogy a szerb oldal hiába igyekezett befejezni a vasutat, utólag bebizonyosodott, hogy nem érte meg az igencsak „mínuszos sietség”.
Aleksandar Vučić, aki annak idején 2018-ra ígérte a vonat üzembe helyezését, 2024-ben örömmel jelentette be, hogy „egy évvel a határidő előtt” készültek el a munkálatokkal.
A határidők rég lejártak, miközben úgy tűnik, hogy a fiataloknál pedig betelt a pohár. Aleksandar Vučićnak kisebb baja is nagyobb annál, hogy a vasút átadásával foglalkozzon. Pompa nélkül sem teheti meg most, hogy átadja a gigaberuházást, amire nagy szüksége lett volna.
Most inkább elment Németországba, hogy a másik problémás ügy – a lítium – előhúzásával terelje el a figyelmet az újvidéki vasútállomás előtetőjének a lezuhanása körül halmozódó problémákról, ezt nevezik ellentűzzel történő tűzoltásnak a tűzoltók.

