Horvátország három montenegrói politikust nyilvánított nemkívánatos személynek

Horvátország nemkívánatos személynek nyilvánított három montenegrói politikust, a podgoricai kormány egyik alelnökét, a montenegrói parlament elnökét és az egyik parlamenti képviselőt. A horvátországi európai- és külügyminisztérium erről jegyzékben tájékoztatta Montenegró zágrábi nagykövetségét. A megfogalmazás szerint ezek a politikusok rendszeresen azon dolgoznak, hogy megzavarják a Horvátországgal fenntartott jószomszédi kapcsolatokat, és folyamatosan saját belpolitikai céljaikra használják fel Horvátországot. A mostani kitiltás a Srebrenicával kapcsolatos szerb nacionalista politika következménye, amely egyúttal a montenegrói NATO-tagság szerb (és orosz) részről történő megingatására irányul, és megnehezíti a Brüsszelben eminens tanulónak tartott Montenegró csatlakozását az Európai Unióhoz. A három montenegrói politikus kitiltására vonatkozó zágrábi döntésre megérkezett a válasz is az egyik érintett részéről, ami a cikk végén olvasható.

Miért tiltották ki a három politikust?

A horvátok egyáltalán nem meglepő módon a vučići politika montenegrói két exponensét nyilvánították persona non gratának. Az egyik Andrija Mandić, a montenegrói parlament elnöke, a másik pedig Milan Knežević parlamenti képviselő, akik részt vettek a 2016-os puccsban, decemberben együtt ünnepelték a szerb elnökkel a Szerb Haladó Párt győzelmét a (feltehetően meghamisított) parlamenti választásokon, június elején pedig részt vettek az Össznépi Szerb Gyülekezetnek (Svesrpski Sabor) nevezett találkozón.

Kapcsolódó cikk

Egy puccs anatómiája, a tisztánlátás egyelőre elmarad

A harmadik kitiltott személy Aleksa Bečić, a montenegrói kormány alelnöke, aki nemigen foglal állást nemzeti hovatartozását illetően, két évvel ezelőtt azonban megjegyezte, hogy ő szerbül beszél, és a szerb ortodox egyház tagja. Ez önmagában még nem bizonyíték arra, hogy szerb nemzetiségű, de igencsak arra lehet belőle következtetni. A lényeg az, hogy nemzeti hovatartozása nem túlzottan exponált politikai tevékenységét illetően.

A horvátok haragját az váltotta ki, hogy a montenegrói parlament június végén elfogadta az eredetileg Jasenovacra tervezett, de a fent említett Mandić és Knežević által a német Dachau-táborra és az osztrák Mauthausenre is kiterjesztett határozatot, amivel a BALK akkori megfogalmazása szerint megkezdődött az idei balkáni „Summer Hate Festival”.

A Milan Knežević által ultimátumként követelt Jasenovacról szóló határozatot – maradjunk csak ennél az elnevezésnél, mert a másik két helyszín felvétele csak porhintés, hogy elterelje a figyelmet a lényegről – a 81 tagú montenegrói parlamentben 41 szavazattal fogadták el, amihez kellett Aleksa Bečić pártjának, a Demokratikus Montenegrónak (Demokratska Crna Gora) is a támogatása, amelynek mind a 11 tagja igennel szavazott, így került Bečić a kitiltottak közé.

Rossz szomszédi kapcsolatok

A horvát európai- és külügyminisztérium közleményében sajnálkozását fejezte ki, hogy a montenegrói parlament többsége figyelmen kívül hagyta a folyamatos horvát felszólításokat, hogy Podgoricában ne hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek negatívan befolyásolhatják a két ország közötti bilaterális kapcsolatokat és Montenegró európai integrációs útját.

A diplomáciai bükkfanyelven megfogalmazott horvát közlemény kiemeli, hogy „ebben az összefüggésben különösen kiemelkedik az említett politikai tisztviselők tevékenysége, amely semmiképpen sem tekinthető jóindulatúnak és jószomszédinak Horvátországgal szemben, és nem egyezik meg Montenegró deklarált céljával, hogy csatlakozzon az Európai Unióhoz.”

Kapcsolódó cikk

A történelmi traumák politikai célokra történő felhasználása, ezúttal Montenegróban

Ezzel Zágrábból burkoltan azt üzenték, hogy Horvátország akár vétót is emelhet Montenegró felvételére az Európai Unióba, amivel a horvátok – enyhén szólva – a szerb nacionalisták kívánságát teljesítik, de az oroszok is tapsikolnának örömükben.

A horvátok ezt a fenyegetést azzal a közhellyel cicomázták fel, hogy a jószomszédi kapcsolatok betartása az egyik legfontosabb eleme a bővítési folyamatnak, valamint a stabilizációs és társulási folyamatnak, továbbá az egyik legfontosabb kritérium Montenegró előrehaladásának értékelésekor az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamatban, az Európai Unió tárgyalási keretének megfelelően.

Mindehhez még egy burleszkfordulattal hozzátették, hogy Horvátország támogatja az európai Montenegrót, támogatja az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamatot és elkötelezetten dolgozott Montenegró előrehaladásáért az európai úton.

A közlemény szerint Horvátország elvárja, hogy Montenegró az európai értékekkel összhangban és európai szellemben viselkedjen, és erőfeszítéseit a csatlakozási folyamat feltételeinek és mércéinek további teljesítésére összpontosítsa, ami magyarra lefordítva azt jelenti, hogy belgrádi nyomásra ne fogadjon el holmiféle Jasenovaccal kapcsolatos határozatokat.

Megérkezett a montenegrói (szerb) válasz

A három montenegrói politikus kitiltására vonatkozó zágrábi döntésre megérkezett a válasz is az egyik érintett montenegrói (szerb) politikus részéről.

Andrija Mandić, a montenegrói parlament elnöke szerint egyetlen jóindulatú ember sem gondolta volna, hogy „a modern Horvátország azonosítja magát a második világháborús Független Horvát Állammal” (Nezavisna Država Hrvatska, NDH).

Mandić rámutatott, hogy meglepődtek ugyan, de Montenegró nem tesz semmiféle viszontintézkedést tenni Horvátországgal szemben.

A montenegrói parlament elnöke hozzátette, hogy a jasenovaci, dachaui és mauthauseni táborrendszerben elkövetett népirtásról szóló határozat elfogadása után meghívta Montenegróba a horvát parlament elnökét, hogy eloszlassa a kételyeket, és ez a meghívás továbbra is fennáll.

A házelnök úgy fogalmazott, hogy a határozat elfogadásával Montenegró nagy civilizációs lépést tett, és egyúttal elégedettségét fejezte ki azért, hogy (szerinte) a parlament összes tagja, függetlenül attól, hogy szavazott-e vagy sem, a Jasenovacon történteket népirtásnak tekinti.

Egy képviselői észrevételére – miszerint a Jasenovacról szóló határozat elfogadása Aleksandar Vučić szerb elnök utasítására történt – Mandić azt válaszolta, hogy a montenegrói parlamentben zajló dolgoknak semmi közük sincs a szerb elnökhöz.