A történelmi traumák politikai célokra történő felhasználása, ezúttal Montenegróban

Szerb(iai) kezdeményezésre ezúttal Montenegróban folytatódik a történelmi traumák politikai célokra történő felhasználása. A BALK korábban már beszámolt arról, hogy a montenegrói szerbeket tömörítő Demokrata Néppárt elnöksége ultimátumot intézett a podgoricai kormányhoz, miszerint felfüggeszti Milojko Spajić kabinetjének további támogatását, ha a montenegrói parlament legkésőbb június végéig nem fogadja el a Jasenovacról szóló határozatot. Nos, a határozat elfogadása megtörtént, a 81 fős parlament 42 jelenlévő tagja közül 41 szavazott szavazott igennel, egy albán nemzetiségű képviselő nemmel, tartózkodó nem volt. Ezek a számok valójában azt mutatják, hogy a képviselők majdnem fele a lábával szavazott azáltal, hogy elhagyta az üléstermet, vagy be sem ment oda. További tanulság az, hogy a szerbek érvényt tudtak szerezni nacionalista zsarolópolitikájuknak Montenegróban (is).

Visszaélés a történelmi traumákkal

A helyi szerbek érdekeit képviselő Milan Knežević-féle Demokrata Néppárt (Demokratska narodna partija, DNP) elnöksége egy hónappal ezelőtt közölte, hogy több pontos ultimátumot intéztek Milojko Spajić miniszterelnökhöz, miután a DNP elnöksége egyhangúlag úgy döntött, hogy felfüggeszti a kormány további támogatását, ha a parlament nem fogadja el a Jasenovacról szóló határozatot.

Minden jóérzésű ember borzong attól, amit a második világháború alatt a horvát usztasa rezsim Jasenovacban elkövetett szerbek, zsidók és romák ezreinek lemészárlásával. A tábor borzalmai máig vérző sebeket hagytak a kollektív emlékezetben, amit a srebrenicai népírtásról szóló ENSZ-szavazást követően a belgrádi vezetéssel szimbiózisban működő montenegrói szerbek politikai célokra használnak fel.

Kapcsolódó cikk

Montenegróban is felfordulás alakulhat ki a Srebrenicáról szóló ENSZ-szavazást követően

Kétségtelen, hogy a jasenovaci fogolytáborban óriási mértékű gaztettek kerültek végrehajtásra a más nemzetiségűek szisztematikus kiirtása terén, de ez nem jelenti azt, hogy Srebrenicában nem történt népirtás, vagy hogy Jasenovaccal tromfolni lehet Srebrenicára, ami most szerb részről történik.

A szerbek azért folytathatják Montenegró irányából a balkáni biztonsági helyzet aláásását, mert a podgoricai kormány vezetése két módosítási javaslattal járult hozzá a májusi ENSZ-szavazás “megkönnyítéséhez”.

A podgoricai kormány első módosító indítványa szerint “a srebrenicai népirtást egyének követték el, így az “nem tulajdonítható egyetlen etnikai, vallási vagy egyéb csoportnak vagy közösségnek sem”.

A második módosítás “megerősíti a bosznia-hercegovinai békéről szóló általános keretmegállapodás sérthetetlenségét (értsd daytoni szerződés) annak minden rendelkezésében”.

Milojko Spajić kabinetje a Srebrenicáról szóló határozat szövegének montenegrói kezdeményezésre történt módosítását kezdetben diplomáciai sikerként könyvelte el, de aztán jött a fekete leves a szerb ultimátum formájában, mivel a montenegrói állásfoglalás feldühítette az Aleksandar Vučićot támogató montenegrói szerbeket, és még inkább magát a szerb elnököt.

A mostani montenegrói szavazással meg is kezdődött az idei balkáni “Summer Hate Festival”, aminek a következő állomása júliusban a srebrenicai népirtás, augusztusban pedig a horvátországi Vihar hadművelettel kapcsolatos gyűlöletpropaganda lesz, vagyis a belgrádi vezetés a történelmi traumákat továbbra is politikai célokra használja fel, ennek szellemében vissza-visszanyúl a történelembe, amikor az megfelel neki.

A szerb kormány pénteken Kruševacon kihelyezett ülésen emlékezett meg a rigómezei csata hatszáz ikszedik évfordulójáról, ugyanakkor megfeledkezett annak megemlítéséről, hogy Gavrilo Princip – akinek a szobra a szerbiai kormányépülettel szomszédos parkban áll – éppen június 28-án követte el a szarajevói merényletet.

Holokauszt és népirtás

Az állásfoglalás eredetileg csak Jasenovacra vonatkozott, de Andrija Mandić, a montenegrói parlament szerb származású elnöke és a Demokrata Néppárt (DNP) szerb vezetője, Milan Knežević tegnap, az ülés kezdete előtt módosító indítványokat nyújtott be, így azt kiterjesztették a német Dachau-táborra és az osztrák Mauthausenre is.

Ezzel nem értett egyet Vladimir Dobričanin, az Egyesült Montenegró Pristinából származó szerb képviselője, aki szerint Jasenovac története ezáltal “felvizeződik”, a holokauszt részét képező Dachau és Mauthausen pedig a népirtás szintjére süllyed.

A nehezen követhető gondolatmenetből az sejlik fel, hogy a szerbek fokozati különbségeket tesznek az emberiesség és emberiség elleni bűncselekmények terén, aminek a csúcsán áll a holokauszt, aztán jön a népirtás és alapfokon a háborús bűncselekmény, remélhetőleg nem mint bocsánatos bűn.

Dobričanin azt is kifogásolta, hogy Sreberenicához (annak idején) miért nem adták hozzá Bratunacot és Kravicát, amivel a szerb nemzetiségű képviselő arra igyekezett utalni, hogy a Srebrenicából – még a népirtás előtt – kitámadó bosnyák fegyveresek szerb civileket mészároltak le az említett két településen. A kifogások ellenére Dobričanin megszavazta a határozatot.

Stefan Đukić politológus úgy nyilatkozott a podgoricai Vijesti hírportálnak, hogy Montenegróban a történelmet minden évben az aktuális problémák elbagatellizálására használják fel, de a helyzeten eddig egyetlen ilyen állásfoglalás sem javított, és most sem fog.

Stefan Đukić erős utalást tett a magyar hadsereg második világháborús vajdasági tevékenységére (Forrás: Press Centar)

Đukić azt sem értette, hogy a felsorolásba miért éppen Dachau és Mauthausen került be, és miért nem került bele Auschwitz vagy más tábor az akkor még megszállt Szerbiában lévő Magyarországon, ami elég erős utalás a magyar hadsereg akkori vajdasági tevékenységére.

A politológus szerint a mostani politikai viták középpontjában az a kérdés áll, hogy a múlt eseményeinek feldolgozása hogyan befolyásolja a jelen politikai döntéseit.

Đukić szerint az ilyen határozatok gyakran szolgálnak politikai célokat, és nem feltétlenül a valódi történelmi igazságtétel érdekében születnek.

A parlamenti viták során többen arra figyelmeztettek, hogy a történelmi kérdések politikai vitákká válása félrevezető lehet, és nem segíti a valódi megbékélést, ráadásul kiválthatja a szomszédos országok reakcióját.

A horvát miniszterelnök máris reagált

A határozat elfogadására a horvát kormány is reagált, előbb Vanda Babić Galić, a horvát külügyminiszter tanácsadója jelentette ki, hogy Horvátország megfelelő választ fog adni a montenegrói lépésre. Horvátország arra figyelmeztetett, hogy Montenegró kezelje prioritásként a háborús bűnökkel kapcsolatos felelősség megállapítását a saját állampolgárainak esetében.

Emlékezetes, hogy 1991. október 1-jén a Jugoszláv Néphadsereg és a montenegrói erők támadást indítottak Dubrovnik ellen, az ostrom célja Dubrovnik elfoglalása és Horvátország déli partvidékének ellenőrzés alá vonása volt.

A támadás miatt a Hágai Törvényszék a Jugoszláv Néphadsereg két katonatisztjét, Miodrag Jokićot és Pavle Strugart hét, illetve hét és fél év börtönre ítélte.

Az éppen egy dubrovniki diplomáciai fórumon tartózkodó horvát miniszterelnök megjegyezte, hogy Montenegró soha nem foglalkozott Jasenovac kérdésével, de válaszul a srebrenicai népirtásról szóló ENSZ-határozatra, a “régió egy másik államának” eszközévé vált.

A horvát miniszterelnök ugyan nem mondta ki, de természetesen Szerbiára gondolt, viszont megjegyezte, hogy Horvátországnak megfelelő lépéseket kell tennie a Zágráb és Podgorica közötti kapcsolatok lerombolására irányuló törekvésekkel szemben.