A szerb elnök 2028-ban nyitná meg a szerbiai lítiumbányát

A Financial Times-nak adott interjúban a szerb elnök, Aleksandar Vučić a Rio Tinto lítiumbányászati projektjének újraindításáról beszélt, miután állítása szerint a vállalat és az Európai Unió új garanciákat nyújtott Szerbiának. Vučić úgy véli, hogy ezek a garanciák biztosítják, hogy a lítiumkitermelési projekt megfelel a szigorú környezetvédelmi előírásoknak, amelyek Szerbia számára kiemelten fontosak. A BALK-on többször is írtunk arról, hogy a szerb elnök sohasem mondott le a lítium kiaknázásáról, csak a tüntetések hatására jegelte egy ideig a témát.

Vučić megint lítiumot bányászna

Hírügynökségi jelentések szerint az angol-ausztrál Rio Tinto bányavállalat csütörtökön közölte, hogy az újonnan közzétett környezetvédelmi tanulmányok szerint a 2022-ben a tömeges tiltakozások után leállított szerbiai lítiumprojektje biztonságos a környezetre nézve.

A cég szerint a 2,4 milliárd dolláros nyugat-szerbiai Jadar folyó mentén létesítendő lítiumprojekt megvalósulása esetén Európa jelenlegi lítiumszükségletének 90%-át fedezhetné, és hozzájárulhatna ahhoz, hogy a vállalat vezető lítiumtermelővé váljon.

A szerb elnök erre reagálva a Financial Timesnak kifejezte a reményét, hogy a projekt előrehalad, és várhatóan már a jövő hónapban hivatalosan bemutatják Belgrádban. Kiemelte a környezetvédelem fontosságát „az egész értéklánc során”, jelezve, hogy az új garanciák fontos lépést jelentenek a helyi és nemzetközi aggodalmak kezelésében​​.

– Ha mindent teljesítünk, a bánya 2028-ban megnyílhat

– mondta Vučić, és hozzátette, hogy a projekt szerint évente 58 000 tonna lítium előállítását tervezik, ami elegendő Európa elektromos jármű gyártásának 17%-ához, vagyis nagyjából 1,1 millió autóhoz.

– Valóban azt hiszem, hogy ez fordulópont lehet Szerbia és az egész régió számára

– jelentette ki a szerb elnök a Financial Timesnak nyilatkozva.

Az EU-val üzletelne, és nem Kínával

Vučić kifejtette, hogy az EU vezetői „azt hitték, hogy Szerbia a kínaiaknak adja a bányát”, de Belgrádnak „nem állt szándékában ezt tenni, mert megígérte”, hogy az EU-val közösen valósítja meg a projektet.

A szerb elnök ragaszkodott ahhoz, hogy továbbra is elkötelezett Szerbia EU-csatlakozása mellett, és azt állította, hogy néhány európai ország megpróbálta aláásni a Jadar projekt megállapodást, de ezeket az országokat – szokásos módon – nem nevezte meg.

– Ezek az országok még a tüntetések szervezésében is részt vettek. Kérdeztem magamtól, hogy miért teszik. Mindent elveszítenek, és a kínaiak veszik át a helyüket

– fejtegette Vučić ismételten kijátszva egymás ellen Európát és Kínát, és egyúttal belerúgva egyet Európába.

Kapcsolódó cikk

A lítiumról szóló történet nem ért véget, Szerbia továbbra is hajlandó tárgyalni róla

A BALK-on többször is írtunk arról, hogy a szerb elnök sohasem mondott le a szerbiai lítium kiaknázásáról, csak a tüntetések hatására jegelte egy ideig a témát.

A brit lap rámutat arra, hogy Szerbia most kész zöld utat adni a Rio Tintónak Európa legnagyobb lítiumbányájának megnyitásához, két évvel azután, hogy a hatóságok leállították a projektet. A Financial Times szerint ez jelentős lendületet adna az európai elektromos járműiparnak.

A szerb kormány 2022 januárjában vonta vissza a Rio Tinto engedélyeit az ország egész területén zajló autópálya- és hídblokádok után, amelyeket környezetvédelmi csoportok szerveztek, mert aggódtak a vízszennyezés, a lakosság kitelepítése és a bánya bezárását követően visszamaradó károk miatt.

A brit lap megjegyzi, hogy a tiltakozások idején Vučić éppen választásokra készült és belső politikai nyomással nézett szembe, de a mostani június 2-i helyi választások után, amelyeken Vučić pártja, a Szerb Haladó Párt győzött, úgy tűnik, hogy a kormány szerint nyitva áll az út a Jadar projekt folytatására.

– A Rio Tintóval kötött megállapodás tervezett megújítása és az EU részvétele „fontos jelzésként szolgál Szerbia geopolitikai elkötelezettsége szempontjából, amikor Kína, Oroszország és a Perzsa-öböl országai gazdaságilag és politikailag is udvarolnak neki

Kapcsolódó cikk

Fokozódik a lítiumlelőhelyek feltárása körüli versenyfutás Bosznia-Hercegovinában

– írja a Financial Times, amely megjegyzi, hogy Szerbia több mint egy évtizede az EU-tagság várományosa, de a csatlakozási folyamat lassan halad, mivel Brüsszelnek aggályai vannak a szerbiai jogállamisággal és a korrupcióval kapcsolatban.

Az FT hozzáteszi, hogy Szerbia vitában áll az EU-val „korábbi tartománya, Koszovó státusza” miatt, és az egyike annak a két európai országnak, amely nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen Ukrajna invázióját követően, a másik ország Bosznia-Hercegovina, amely az ottani szerbek ellenállása miatt nem tette ezt meg.

A brit lap idézi a Kreni-promeni (Indulj, változtass) mozgalom vezetőjének, Savo Manojlovićnak a nyilatkozatát is, aki szerint a Jadar projekt ellenzői nem adják fel a harcot, ha az állam újraaktiválja a Rio Tinto-val kötött megállapodást.

A lítium és a választási csalások

Savo Manojlović, a „Kreni promeni” ellenzéki mozgalom egyik vezetője szerint Vučić ismét konfliktusokat és megosztottságot idéz elő Szerbiában.

– A lítiummal kapcsolatos ígéret az ára annak, amit a szerb elnök fizet, hogy a nemzetközi közösség szemet hunyjon a választási csalások fölött. Ezzel konfliktusokba és megosztottságba taszítja az országot

– írta Manojlović, az X platformon, ahol egyúttal megjegyezte, hogy a politikai és ideológiai nézetek közötti eltérésektől függetlenül mindenkinek ki kell állnia azok mellett, akiknek a lítiumbánya miatt el kell hagyniuk a szülőföldjüket és mindenkinek támogatnia kell a Szerbiát tényekkel védő tudósokat.

– Szerbia víziója nem egy bányászkolónia, ahonnan évente 10 000 fiatal és tanult ember távozik, hanem egy méltóságteljes ország, ahová a fiatalok visszatérnek

– vázolta fel az ellenzéki politikus a jövőt, aki azzal zárta a bejegyzését, hogy „Szerbia nem eladó”.