Connect with us

Fehéroroszország

Egy belorusz aktivista attól tart, hogy Szerbia a halálba küldi, ha kiadja a hazájának

– Jelenleg Szerbiában van egy normális ember, egy rendező, újságíró és politikai aktivista, akit a hazája halálba akar küldeni. Még mindig remélem, hogy ez csak a bíróság, a bírák hibája, mert nem akarom ezt a szörnyű hibát az egész országra és annak minden lakosára kivetíteni – mondta a belgrádi NIN-nek Andrej Gnjot, akit Szerbia ki akar adni Fehéroroszországnak

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Andrej Gnjot belorusz aktivista szerint halál vár rá Fehéroroszországban, ha Szerbia kiadja őt hazájának. Az ügy fellebbezési szakaszban van
Andrej Gnjot szerint halál vár rá Fehéroroszországban, ha Szerbia kiadja őt hazájának. Az ügy fellebbezési szakaszban van (Forrás: Privát archívum via NIN)
Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 1 Átlag: 5]

Hallgasd meg ezt a cikket!

A belgrádi felsőbíróság a napokban ismét úgy döntött, hogy kiadja Fehéroroszországnak Andrej Gnjot (Hniot) belorusz újságírót és aktivistát, akit hazája adócsalás vádja miatt keres. Gnjot már közel két hete házi őrizetben van, előtte hét hónapot töltött a belgrádi központi börtönben. A felsőbíróság kiadatási döntésével szemben Gnjot és ügyvédei fellebbezést nyújtanak be a fellebbviteli bírósághoz. Gnjot és támogatói azt állítják, hogy a kiadatás valódi oka az általa folytatott politikai, értsd ellenzéki tevékenység, és ha a szerb vezetés valóban kiadja, akkor kínzás vagy halál vár rá Beloruszban.

Szerbia a halálba küldi?

Gnjot október 30-án érkezett Tajvanról Belgrádba, ahol az Interpol vörös körözése alapján letartóztatták. Ő a „Szabad Sportolók Szövetsége” nevű ellenzéki mozgalom alapítója, amely jelentős szerepet játszott a 2020-as Lukasenka-ellenes tiltakozásokban. A szervezet négy évvel ezelőtt követelte a választások érvénytelenítését, Lukasenka lemondását és a tüntetéseken letartóztatottak szabadon bocsátását.

A belorusz hatóságok 2012 és 2018 közötti adócsalással vádolják Gnjotot, mintegy 300 000 euró értékben. Gnjot azt állítja, nem tudott az ellene folyó eljárásról, mivel nem kapott értesítést. Jelenleg arra vár, hogy kiadják annak az országnak, amely a Belorusz Újságírók Szövetsége szerint a legnagyobb európai börtön az újságírók számára és az egyetlen európai állam, amely halálbüntetést alkalmaz.

A 2020-as vitatott választások után az EU szankciókat vezetett be a belorusz hatóságok ellen az ellenzéki tüntetők szembeni erőszak miatt.

A belgrádi felsőbíróság döntése szerint jogilag megalapozott a kiadatása. A felsőbíróság tavaly decemberben már meghozta elsőfokú határozatát a Belorusziának történő kiadatásról. Azonban a fellebbviteli bíróság februárban visszaküldte a felsőbíróság döntését újabb elbírálásra.

Gnjot szerint ez egy formális döntés volt. Úgy érzi, hogy senki sem akarta igazán megérteni vagy megvizsgálni az ügyét és a bemutatott bizonyítékokat.

– Két bírósági eljárásom volt, ami nem tipikus. Mindkettő négy órán át tartott, mert sok információt mutattam be. Először március 26-án, négy órán át, majd április 1-jén is ugyanennyit. Mindkét alkalommal négy órán át mutattam be az esetemet, anélkül, hogy bárki is megszakított volna vagy kérdezett volna bármit is. És akkor rengeteg tényt mutattam be… amiket mind figyelmen kívül hagytak

– hangsúlyozta Gnjot a belgrádi NIN-nek adott interjújában.

A szerbiai független újságírószövetség, a NUNS időközben felhívást intézett Maja Popović igazságügyi miniszterhez, hogy ha a Fellebbviteli Bíróság megerősíti a Gnjot Belorusziának történő kiadatásáról szóló határozatot, használja fel jogi lehetőségeit és mentse meg az újságírót.

Gnjot elmondta, hogy ez is lehetséges, bár továbbra is reménykedik a fellebbviteli bíróságban, amely előtt fellebbezhet.

– Minden, amit tehetek, az nem több, minthogy kérem, hogy segítsenek nekem. Fordítsanak figyelmet az esetemre, mert jelenleg Szerbiában van egy normális ember, rendező, újságíró és politikai aktivista, akit a hazája halálba akar küldeni. Még mindig remélem, hogy ez csak a bíróság, a bírák hibája, mert nem akarom ezt a szörnyű hibát az egész országra és annak minden lakosára kivetíteni

– mondta Gnjot, aki utalt számos rejtélyes halálesetre, amelyek áldozatai politikai és civil aktivisták voltak, sőt művészek is. Úgy véli, hogy valami hasonló vár ré is, ha Szerbia kiadja a hazájának.

Vissza a halálba

A fehérorosz aktivista meg van győződve arról, hogy az ő esetét csak az Interpol számára hozták létre, Fehéroroszország ugyanis megpróbálnak minden politikai üldözést a pénzügyi jogszabályok mögé rejteni.

Gnjot és ügyvédje úgy véli, hogy az adócsalás vádja csak egy paraván Belorusziának, hogy elérje a rezsim ellenfeleit.

– Az első szerbiai látogatásom üzleti célú volt 2023 augusztusában. Akkor minden a lehető legjobban ment, és valóban lenyűgözött ez az ország, mert azt hittem, Szerbia valóban Európa része. Hogy teljesen normális, modern és civilizált ország, jó emberekkel. És hogy a jövőben az EU fontos részévé válik majd. Ez volt az első benyomásom. Ami a másodikat illeti, azt hiszem, már tudják, mit fogok mondani. Most az ország másik oldalát is megtapasztaltam

– tette hozzá Gnjot, aki szerint Szerbia aligha tudja megindokolni, hogy egy „ártatlan belorusz embert visszaküldött egy diktatórikus rezsimbe”.

Belorusz trükközés

Fehéroroszország aktívan használja az Interpol vörös körözési rendszerét a politikai ellenfeleivel, a disszidensekkel és aktivistákkal történő leszámolásra.

Az Interpol vörös körözései alapján a hazájuknak kiadott belorusz aktivisták pontos számát nehéz meghatározni, mivel sok körözés bizalmas jellegű, a jelentések azonban arra utalnak, hogy a fehérorosz rezsim az elmúlt években számos esetben adócsalás vagy terrorizmus vádja alapján kérte egyes állampolgárainak a kiadatását, amit sok nemzetközi megfigyelő politikailag motiváltnak tart.

Egy ilyen eset volt Raman Prataszevics belorusz újságíró és ellenzéki blogger elfogása, akit 2021-ben tartóztattak le a belorusz vörös körözés alapján, miután az őt szállító repülőgépet a fehérorosz hatóságok leszállásra kényszerítették.

Prataszevicset azzal vádolták meg, hogy terrorista tevékenységeket folytatott.

Ez az incidens széles körű tiltakozást váltott ki, és szóba került az Interpolban a reformok kérdése az ilyen jellegű politikai visszaélések megelőzése érdekében.

Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 1 Átlag: 5]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



Követés a Facebookon

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

Négy nap legjava