Fehéroroszország
LÉGIKALÓZKODÁS: Nem szállhatnak le fehérorosz repülőgépek a Nyugat-Balkánon, így Szerbiában sem
Szerbia is csatlakozott a Fehéroroszországgal szembeni uniós szankciókhoz. Ez meglepetésnek számít, ha figyelembe vesszük, hogy Fehéroroszország áprilisban és májusban 2-2, vagyis összesen 4 MiG-29-est adományozott Szerbiának. Viszont nem meglepetés, ha tudjuk, hogy mi Aleksandar Vučić szerb elnök véleménye arról, hogy a fehérorosz hatóságok leszállásra kényszerítették az ország fölött átrepülő Ryanair egyik járatát, hogy letartóztassák Raman Prataszevics ellenzéki újságírót.
Már nem tárgytalan
A szerb miniszterelnök néhány nappal az estet követően tárgytalannak minősítette a kérdést, hogy Szerbia csatlakozik-e az uniós szankciókhoz.
Ana Brnabić úgy fogalmazott, hogy az üggyel majd akkor foglalkoznak, amikor megérkezik a hivatalos kérés ezzel kapcsolatban az Európai Uniótól.
A belgrádi vezetés azonban nem söpörte szőnyeg alá a kérdést, ez kiderült abból a kijelentésből, amelyet Aleksandar Vučić szerb elnök néhány nappal később tett az esettel kapcsolatban a Happy TV Ćirilica (Cirill írás) című műsorában, amelynek gyakori vendége.
Vučić „őrültségnek” nevezte a Ryanair gépének földre kényszerítését.
A tilalom kiterjesztése
Az Európa Tanács közölte, hogy a Balkánon több uniós tagjelölt ország is csatlakozott a Fehéroroszországra vonatkozó korlátozó intézkedésekhez, amelyeknek egyúttal megerősítették a fenntartását tekintettel a Belaruszban uralkodó helyzetre.
Az uniós le- és átszállási tilalomhoz most csatlakozó országok Észak-Macedónia, Montenegró, Albánia és talán a fent említettek miatt nem meglepő módon Szerbia is, amely ugyan hagyományosan barátságos kapcsolatokat ápol Fehéroroszországgal, de Aljakszandr Lukasenka „légikalózkodását” őrültségnek nevezte. Az uniós tilalomhoz csatlakozott Izland, Liechtenstein és Norvégia is.
A Szerbia és Fehéroroszország közötti kapcsolatok kétségtelenül azt követően váltak szorosabbá, hogy a 2010-es évek elején Belgrádban a Szerb Haladó Párt vette át az irányítást.
Lukasenka legutóbb 2019 decemberében járt Szerbiában, és beszédet mondott a szerb parlamentben, ahol a hazájában uralkodó helyzetről szólva azt mondta, hogy a fehéroroszországi választások olyan demokratikusak voltak, hogy azok demokratikusabbak már nem is lehettek.
Aleksandar Vučić a fehérorosz elnök belgrádi látogatása során hangsúlyozta, hogy Lukasenka hatalomra kerülése óta Fehéroroszország „soha nem szavazott Szerbia ellen”, és „mindig a szerbekkel volt”.
A barátság most egy kicsit meginogni látszik.
Over the last five years, global arms trade has declined, but Europe has been heavily arming itself. From the perspective of arms manufacturers, the „little good Ukrainian war” was much needed to prevent revenue sources from drying up in the global defense industry. According to data from the Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI), the global volume of international arms sales decreased by 5.1% over the last five years, while European countries that „feared” the Ukrainian war saw their arms imports increase by 47%. It is striking that, excluding Ukraine, Serbia has bought the most weapons among European countries, but significant arms acquisitions have also been made by the Netherlands, Norway, and Poland.
Europe has begun to arm itself
Arms imports from European countries increased by 47% over the last five years (2018-2022) compared to the previous five-year period, while the global volume of international arms transfers decreased by 5.1%.
In all other continents, fewer weapons were purchased, with a 40% decline in Africa, 21% in the Americas, and 7.5% in Asia and Oceania. Furthermore, the Middle East, which was separately measured in terms of arms purchases, saw an 8.8% decrease in arms transfers than before, so Europe is leading the list of arms acquisitions.
Related article
Szerbia rohamosan fegyverkezik, most öngyilkos drónokat vásárol
In real terms, the top five arms importers between 2018-2022 were India, Saudi Arabia, Qatar, Australia, and China, while the top five arms exporters were the United States, Russia, France, China, and Germany.
So far, the Russian attack on Ukraine has had only a limited impact on the overall volume of armament over the last five years, but Ukraine has become an important importer of weapons in 2022, as shown in the following figure.
A fegyverimport növekedése az utóbbi öt évben az előző öt évhez képest (Forrás: SIPRI)
According to data, the top three countries that have provided Ukraine with the most weapons in the last five years are the United States, Poland, and Germany, with a two-thirds share of Ukraine’s arms imports. The United States accounted for 34%, Poland for 17%, and Germany for 11% of Ukraine’s armament.
In the last five years, 23% of the United States’ arms exports went to European countries, which represents an 11% increase compared to the period between 2013 and 2017. The United Kingdom, the Netherlands, and Norway were the top three European recipients of American weapons.
Although the United States showed a sharp increase in its arms exports to Ukraine in 2022, the value of Ukrainian shipments fell short of those sent to Kuwait, Saudi Arabia, Qatar, and Japan, as these countries purchased expensive combat aircraft and air defense systems from the Americans, while the US mainly supplied less advanced and mostly used military equipment to Ukraine.
Turkey, a NATO member, received relatively few American weapons due to the low bilateral relations between the two countries in recent times. Turkey ranked 27th among the countries that received US arms exports.
Who else exports weapons?
SIPRI identified 63 countries as sellers for the 2018-2022 period. The top five arms exporters are the United States, Russia, France, China, and Germany. These countries are responsible for more than three-quarters (76%) of global arms sales.
The American and French arms exports increased in the last five years compared to the previous similar period, while Russian, Chinese, and German arms exports declined.
The top five exporters in Western Europe – France, Germany, Italy, the United Kingdom, and Spain – accounted for approximately one-quarter (24%) of the world’s total arms exports between 2018-2022.
Ezek az országok adták el a legtöbb fegyvert, jól látható, hogy mekkora az öt legnagyobb exportőr részesedése (Forrás: SIPRI)
In the period between 2018 and 2022, the first 25 arms exporters accounted for 98 percent of all global arms exports. Interestingly, countries located in North America and Europe together generated 87 percent of all exports, meaning they supplied almost all of the weapons to the rest of the world.
A fenti táblázat azt jelzi, hogy melyik országok fegyvereladása esett vissza az utóbbi öt évben (Forrás: SIPRI)
Eight countries sold significantly fewer weapons in the past five years compared to the previous five, with China not making the list but still experiencing a significant decline of 23%, along with Israel which saw a 15% drop in arms exports.
Serbia is rapidly arming itself
As previously mentioned, Serbia is rapidly arming itself and is worth noting as China’s significant partner. Following Pakistan and Bangladesh, Serbia received the third-largest amount of Chinese arms, though only one-tenth of what Pakistan received.
Serbia now ranks 37th on the list of top arms-importing countries, with a staggering increase of 743%.
While Chinese arms sales to Serbia have surged in the past five years, so too have the number of Chinese weapons within the Serbian military. In fact, 43% of all weapons acquired by Serbia in the past five years were from China, with Russia and Belarus falling to second and third place with 31% and 20%, respectively.
However, given that Belarus is almost exclusively armed by Russia and that Serbian purchases from Belarus are almost exclusively Russian-made, the Serbian military may still have more Russian than Chinese weaponry, as evidenced by their recent acquisition of MiG-29s.
Az utóbbi öt évben globálisan visszaesett a fegyverkereskedelem, ugyanakkor Európa erőteljesen fegyverkezik. A fegyvergyártók szempontjából már nagyon kellett ez a „jó kis ukrajnai háború”, hogy a globális hadiipar bevételi forrásai nehogy kiapadjanak. A svéd alapítású SIPRI (Stockholm International Peace Research Institute) adatai szerint a nemzetközi fegyvereladások globális volumene még úgy is 5,1 százalékkal csökkent az utóbbi öt évben, hogy az ukrajnai háborútól „berezelő” európai országok fegyverimportja 47 százalékkal növekedett. Szembetűnő, hogy – Ukrajnát leszámítva – Szerbia vásárolt a legtöbb fegyvert az európai országok közül, de jelentős fegyverbeszerzéseket hajtott végre Hollandia, Norvégia és Lengyelország is.
Európa fegyverkezésbe kezdett
Az európai országok fegyverimportja 47 százalékkal növekedett az utóbbi öt évben (2018–22) az előző öt éves időszakhoz képest, miközben az nemzetközi fegyverátadások globális volumene 5,1 százalékkal csökkent
Minden más kontinensen kevesebb fegyvert vettek, Afrikában 40 százalékos a visszaesés, Amerikában 21, Ázsiában és Óceániában 7,5, ráadásul a fegyvervásárlások terén külön mért Közel-Keletre is 8,8 százalékkal kevesebb fegyver ment, mint korábban, így hát Európa mindenképpen vezeti a fegyverbeszerzési listát.
Kapcsolódó cikk
Szerbia rohamosan fegyverkezik, most öngyilkos drónokat vásárol
Reális értékben az öt legnagyobb fegyverimportőr 2018–22 között India, Szaúd-Arábia, Katar, Ausztrália és Kína volt, az öt legnagyobb fegyverexportőr pedig az Egyesült Államok, Oroszország, Franciaország, Kína és Németország.
Az Ukrajna elleni orosz támadásnak egyelőre csak korlátozott hatása volt a fegyverkezés egészének volumenére az utóbbi öt évben, de Ukrajna fontos importőrré vált a fegyverek tekintetében 2022-ben, amit jól mutat a következő ábra is.
A fegyverimport növekedése az utóbbi öt évben az előző öt évhez képest (Forrás: SIPRI)
Arra is vannak addatok, hogy az ukránok melyik országtól kapták a legtöbb fegyvert az utóbbi öt évben, itt a három listavezető az Egyesült Államok, Lengyelország és Németország, amelyek kétharmados részesedéssel rendelkeznek az ukrán fegyverimportból, az USA 34, Lengyelország 17, Németország pedig 11 százalékban vette ki a részét Ukrajna felfegyverzéséből.
Az Amerikai Egyesült Államok fegyverexportjának 23 százaléka került az európai országokba az utóbbi öt évben, ami az 2013 és 2017 közötti időszakhoz képest 11 százalékos növekedést jelent. A legtöbb amerikai fegyvert az európai országok közül az Egyesült Királyság, Hollandia és Norvégia szerezte be.
Az Egyesült Államok Ukrajnába irányuló fegyverexportja meredek emelkedését mutatott ugyan 2022-ben, de mivel az amerikaiak kevésbé fejlett és főként használt katonai felszerelést szállítottak az ukránoknak, ezért az ukrajnai szállítmányok értéke elmaradt a Kuvaitnak, Szaúd-Arábiának, Katarnak és Japánnak küldött fegyverek értékétől, miután ezek az országok drága harci repülőgépeket és légvédelmi rendszereket szereztek be az amerikaiaktól.
A NATO-tagállamok közül Törökország meglehetősen kevés amerikai vegyvert kapott, miután az elmúlt időszakban alacsony szinten voltak a kétoldalú kapcsolatok. Törökország a 27. helyen állt az Egyesült Államok fegyverexportját fogadó országok között.
Kik exportálnak még?
A SIPRI a 2018-22 közötti időszakra 63 országot azonosított be eladóként. Az öt legnagyobb fegyverexportőr az USA, Oroszország, Franciaország, Kína és Németország. Ezek az országok felelősek leginkább a világ felfegyverzéséért, az eladások több, mint háromnegyedét (76 százalékát) ez az öt ország hajtja végre.
Az amerikai és a francia fegyverexport növekedett az utóbbi öt évben az előző hasonló időszakhoz képest, az orosz, a kínai és a német fegyverexport viszont visszaesett.
Az öt legnagyobb exportőr Nyugat-Európában – Franciaország, Németország, Olaszország, az Egyesült Királyság és Spanyolország – mintegy egynegyedét (24 százalékát) „biztosította” a világ összes fegyverexportjának az 2018-22 közé eső időszakban.
Ezek az országok adták el a legtöbb fegyvert, jól látható, hogy mekkora az öt legnagyobb exportőr részesedése (Forrás: SIPRI)
Az első 25 fegyverexportőr az összes világ fegyverexportjának 98 százalékát adta az 2018-22 közötti időszakban, külön érdekesség, hogy az Észak-Amerikában és Európában található országok együtt az összes export 87 százalékát generálták, vagyis ők nyomták szinte az összes fegyvert a többiek kezébe.
A fenti táblázat azt jelzi, hogy melyik országok fegyvereladása esett vissza az utóbbi öt évben (Forrás: SIPRI)
A fenti nyolc ország jóval kevesebb fegyvert adott el az elmúlt öt évben, mint az azt megelőző öt évben. A listáról ugyan lemaradt Kína, de a kínaiak is jelentős visszaesést könyveltek el a maguk 23 százalékos csökkenésével, akárcsak Izrael, amely 15 százalékkal kevesebbet fegyvert szállított ki.
Szerbia rohamosan fegyverkezik
A cikk elején említettük, hogy Szerbia rohamosan fegyverkezik, és itt Kínával kapcsolatban meg kell említenünk, hogy éppen Szerbia a kínaiak egyik legnagyobb partnere, Pakisztán és Banglades után ugyanis Kína a legtöbb fegyvert éppen Szerbiának adta el, igaz tízszer kevesebbet, mint Pakisztánnak.
A legtöbb fegyvert beszerző országok listáján Szerbia a középmezőny legelején foglal helyet a maga 37. pozíciójával, erre volt elegendő a 743 százalékos növekedés.
Ha a kínai oldalon látszik a szerbek előrése, akkor a szerb oldalon is látszania kell a kínai fegyverek szaporodásának, és ebben nem is tévedtünk, Szerbia ugyanis az el múlt öt éves időszakban a legtöbb fegyvert valóban Kínától szerezte be, az összes fegyver 43 százaléka onnan jött, Oroszország 31 százalékkal a második helyre csúszott vissza, Belarusz pedig 20 százalékkal a harmadik helyet foglalja el.
Ha viszont tekintetbe vesszük, hogy Belaruszt 100 száz százalékban Oroszország fegyverzi fel, és hogy ott szinte kizárólag orosz fegyverek vannak, akkor azt is láthatjuk, hogy Fehéroroszországból is gyakorlatilag orosz fegyverek érkeznek Szerbiába, amire a legjobb példa a MiG-29-esek legutóbbi beszerzése, így a fegyverzet tekintetében a szerb hadseregben talán még mindig több az orosz fegyver, mint a kínai.
Mégsem Szerbiában a legnagyobb a kereset a régióban, ahogy a szerb elnök állítja
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
Szerbia és Görögország támogatja egymás területi integritását, lassan jöhet a gáz délről is
Izetbegović asszonyság ügyében vizsgálódik a közigazgatási felügyelet és a bíróság
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat
Szerbia és Görögország támogatja egymás területi integritását, lassan jöhet a gáz délről is
Viola von Cramon: A kézfájással való viccelődés rossz visszhangot váltott ki az EU-ban
-
Montenegró2 nap telt el azótaNincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Szerbia20 óra telt el azótaHomokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
-
English5 nap telt el azótaArrests are piling up in Montenegro, after a police chief now the „crypto king” has also been caught
-
Oroszország15 óra telt el azótaOVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat
