Connect with us

BRICS

A szerbek a BRICS-be igyekeznek, miközben eljátsszák, hogy az Európai Unióba tartanak

Szerbiában ma már a szándék sincs meg arra, hogy az ország az Európai Unió felé mozduljon el, miután ezentúl Aleksandar Vulin miniszterelnök-helyettes tesz javaslatokat a Szerbia és a BRICS országok közötti együttműködésre. Vulin a BRICS-tagságot az uniós csatlakozás alternatívájának tekinti, így keresztet vethetünk az uniós Szerbiára, béke hamvaira!

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Felvonják vagy levonják: A szerb elnök a ZERO COLÁRÓL hamarosan áttér a 100% KBAC-ra? Szerbia a BRICS-i úton?
A szerb elnök a ZERO COLÁRÓL hamarosan áttér a 100% KBAC-ra? Előfordulhat, hogy a háttérben látható Coca-Cola reklám helyére is KBAC-reklám kerül?
Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 5 Átlag: 4.4]

Hallgasd meg ezt a cikket!

Még jóformán el sem hervadt a virág, amelyet Aleksandar Vulin Sztálin sírjánál helyezett el, a részben a Nyugat irritálására kinevezett szerb miniszterelnök-helyettes máris újabb testhezálló feladatot kapott. A szerb kormány ugyanis döntött arról, hogy ezentúl milyen területekkel foglalkozik majd Vulin és az öt tárcanélküli miniszter, köztük Nenad Popović is, aki Vulinhoz hasonlóan szintén amerikai szankciók alatt van. Ezek szerint Vulin továbbra is meghatározó szerepet játszik a kormány ténykedésében, különösen a nemzetközi kapcsolatok és a diaszpóra tekintetében, de feltételezésünk szerint hatással lesz a szerb polgári titkosszolgálatra is, amelynek az élére a nem túl erős, de ellenzéki körökben annál nagyobb utálatnak örvendő Vladimir Orlić került. Vulin új hatásköreinek megrajzolásával ismételten megerősítést nyert, hogy a szerbek en bloc – beleértve ebbe Milorad Dodik boszniai szerb vezetőt is – “elbábozzák”, hogy az Európai Unióba tartanak, miközben az igazi cél egyre inkább a BRICS lesz, ugyanakkor a magyar uniós elnökség egyik célja még mindig a nyugat-balkáni országok integrációjának felgyorsítása az Európai Unióba.

Nem csak az irritálás lesz a feladat

A szerb kormány döntése alapján Aleksandar Vulin a köztársasági elnökkel együttműködve felügyeli a különböző minisztériumok és kormányzati szervezetek projektjeinek állapotát. Emellett javaslatokat tesz majd a Szerbia és a BRICS országok közötti együttműködés javítására, valamint a szerb állami szervek és a diaszpórában élő szerb állampolgárok közötti kapcsolatok erősítésére.

Nenad Popović, portfólió nélküli miniszter, a nemzetközi gazdasági együttműködés és az egyház társadalmi helyzetének felügyeletéért lesz felelős, mind belföldön, mind külföldön. Egyúttal Popović koordinálja az orosz Forráspont kezdeményezést, vagyis a „Tačka ključanja Srbija” projekt szerbiai megvalósításával kapcsolatos tevékenységeket, amivel állami injekciót adnak az eddig haldokló tevékenységnek, a projekt székhelye az egyik olyan belgrádi irodaházban van, amely nemrég Tiborcz István tulajdonába került.

A többi négy tárcanélküli miniszter feladatait itt most nem feszegetnénk, mert tevékenységükkel talán nem okoznak akkora kárt, mint Vulin vagy Popović, ezért maradjunk az említett két személy ügyeinél, mert azoknak vannak magyar összefüggéseik, és mert Szerbia általuk ma már nem is titkoltan, sőt azt is mondhatnánk, hogy egyre látványosabban távolodik az Európai Uniótól, és vész bele a BRICS körül kialakult ködbe.

Az BRICS-szel kapcsolatban világszerte elég nagy a ködösítés, miközben alig kerül kimondásra, hogy Oroszország a Nyugat elleni harc részeként tekint a BRICS-országokra, amelyek segítenek neki leküzdeni az ukrajnai invázió után bevezetett szankciók hatását, vagyis olyan alternatív galeriről van szó, amely a Nyugattal való szembenállás jegyében jött létre, és ezt a szerepet vállalja be Szerbia, illetve vállalják be a szerbek is.

A BRICS és a szerbek

A BALK-on már jó néhányszor elszajkóztuk, hogy Vulin szerint Szerbia helye nem az Európai Unióban van, ezért most inkább arra hívnánk fel a figyelmet, hogy alternatívaként mit javasol Vulin operettpártja, a Szocialisták mozgalma, aki és amely szerint a BRICS-tagság az EU-csatlakozás alternatívája lehet.

Vulin – összhangban az orosz propagandával – azt ismételgeti, hogy a BRICS az az eszköz, amellyel megszüntethető az amerikai és a nyugati dominancia, és több pólusúvá tehető a világ. Pártjának két parlamenti képviselője pedig az előző ciklusban, egészen pontosan tavaly augusztus 28-án indítványt nyújtott be a szerbiai parlamenthez, illetve annak előbb már említett rosszhírű elnökéhez, Vladimir Orlićhoz, amellyel kezdeményezték, hogy Szerbia csatlakozzon a BRICS-hez.

A magát baloldalinak tekintő oroszbarát nacionalista pártot Vulin alapította 2008-ban, és vezette egészen 2022 decemberéig, de a Biztonsági Tájékoztatási Ügynökség élére történt kinevezését követően lemondott a pártelnöki tisztségről, és a tagságát is befagyasztotta a pártban.

Szerb ellenzéki körök akkor azt feltételezték, hogy a szerb BRICS-tagságra vonatkozó határozati javaslatról valójában Aleksandar Vučić és Aleksandar Vulin állapodott meg, mert azt a benyomást szerették volna kelteni a Nyugatban, hogy a szerb elnök a lehető legnagyobb mértékben nyugatbarát vezető, természetesen “amennyire ezt a körülmények megengedik”.

Miután Vulin most azt a feladatot kapta, hogy a köztársasági elnökkel, mármint Aleksandar Vučićtyal együttműködve felügyeli a különböző minisztériumok és kormányzati szervezetek projektjeinek állapotát, nyilván beleértve ebbe a BIÁ-t is, és hogy javaslatokat tesz majd a Szerbia és a BRICS országok közötti együttműködés javítására, világossá vált, hogy Szerbiában ma már a szándék sincs meg arra, hogy az ország az Európai Unió felé mozduljon el, miután Vulin a BRICS-tagságot az uniós csatlakozás alternatívájának tekinti.

És hogy nem csak a belgrádi vezetés gondolkodik így, hanem a “szerb világ” más tájain is ez a vélemény, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy Milorad Dodik a hónap elején a Vlagyimir Putyinnal folytatott megbeszélése alkalmával felvetette, hogy miután idén Oroszország tölti be a BRICS elnöki tisztségét, Putyin vizsgálja meg a boszniai Szerb Köztársaság részvételét a szervezet munkájában, természetesen a bosnyákok, vagyis Bosznia-Hercegovina, mint olyan, kihagyásával.

Ezt követően Dodik azonban gyorsan megemlítette, hogy az EU-csatlakozási tervekkel sem hagynak fel, így abba az irányba is lépnek egyidejűleg, nyilván az Európai Uniótól is besöpörne egy kis pénzt a Balkán egyik legnagyobb kéregetője. A szálak itt úgy érnek össze, hogy Dodik korábban a Szerb Köztársaság szenátorának nevezte ki Vulint, akivel két nótázgatás közben a szerb világ dolgait is megbeszélik.

Államilag turbózzák fel az orosz Forráspontot

Korábban már írtunk arról, hogy a Netokracija nevet viselő szerb üzleti és technológiai portál 2019 január közepén számolt be arról, hogy Belgrád lehet az első külföldi város, ahol megvalósul a „Tочка Kипения” orosz projekt, amely multidiszciplináris kapcsolatot biztosít a tudomány, a mérnöki munka, az oktatás és a digitális technológia között, ez akkor, vagyis 2019-ben már 19 orosz városban működött.

Szerbia és Oroszország 2022 áprilisában, néhány hónappal az Ukrajna elleni orosz invázió után alapította meg az innovációs központot, amely székhelyének a GTC által 2015 körül épített FortyOne irodaházat választotta. Miután erről akkor már írtunk, “helyszűke” miatt itt nem taglalnánk ismét a témát, az erre vonatkozó tudnivalók a kapcsolódó cikkben megtalálhatók.

A szerbül “Tačka ključanja Srbija” néven emlegetett központ 80%-ban szerb állami tulajdonban van, a fennmaradó 20% pedig két orosz állami vállalaté, amely Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetlen irányítása alatt áll, ezek az Új Projektek Előmozdítását Segítő Stratégiai Kezdeményezések Ügynöksége (ASI) és a Nemzeti Technológiai Kezdeményezési Platform (NTI).

Nenad Popović tárcanélküli miniszter már 2019-ben – tehát a világjárvány kitörése előtt – azon tüsténkedett, hogy Belgrád legyen „az első város Oroszországon kívül”, ahol „digitális központ” lesz, és ebben sikerrel is járt, mert még ugyanabban az évben, Vlagyimir Putyin belgrádi látogatása során aláírták a Szerbia és Oroszország közötti tudományos és innovációs együttműködésről szóló memorandumot, amelynek szellemében aztán 2022-ben valóban létrejött az orosz “üres kagyló”, amely a FortyOne-ba tette a székhelyét.

A Courrier des Balkans francia portál nevezte így az év elején az orosz Forráspont belgrádi székhelyét, amellyel kapcsolatban Nenad Popović tárcanélküli miniszterként most deklaráltan azt a feladatot kapta, hogy töltse meg tartalommal, aminek az amerikaiak által megszankcionált szerb politikus nyilván örömmel tesz eleget.

Ha ezek után bárkiben is felmerül a kétség, hogy valójában milyen irányban is halad a szerb politika – és mekkora a valóságtartalma annak, hogy a szerbek az annyiszor emlegetett európai úton haladnak – az valamilyen érdekek mentén nem kívánja figyelembe venni a tényeket, amelyek ezúttal is önmagukért beszélnek.

Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 5 Átlag: 4.4]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



Követés a Facebookon

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

Négy nap legjava