Többen is reagáltak a VMSZ elnökének „botanikai és zoológiai” hasonlatára

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Vajdaságban az egyik helyi portálon keresztül több közszereplő reagált Pásztor Bálintnak, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) vezető politikusának az újságírókat becsmérlő és a kritikákat elutasító Facebook-elemzésére. A megjegyzések szerint Pásztor reagálásában pártvezetőhöz méltatlan hangnemet ütött meg, és úgynevezett újságíróknak nevezte a Szabad Magyar Szó, az Észverés és a Napló munkatársait, akikre idézőjelbe tett jelzőket (oknyomozó, független, tárgyilagos) aggatott. Pressburger Csaba, az Észverés szerkesztője, pénteken délután válaszolt Pásztor írására, reakciójában hangsúlyozva, hogy a pártelnök stílusa eltérítette a figyelmet a lényegi kérdésekről, nevezetesen arról, hogy a VMSZ szereplése győzelemként vagy vereségként értékelhető-e.

Az Észverés szerkesztőjének véleménye

Pressburger Csaba kifejtette, hogy Szabadkán a Vajdasági Magyar Szövetség az elmúlt 12 év második legjobb eredményét érte el mandátumszámok tekintetében, de szavazatszám tekintetében az idei volt az elmúlt 12 év második legrosszabb eredménye.

Kapcsolódó cikk

ALMÁT ALMÁVAL, PONTYOT PONTTYAL! – Pásztor Bálint választási elemzése a Facebookon

Bár Pásztor kiemelte a 2020-as szabadkai csúcseredmény különleges körülményeit (covid, pünkösd, a kétlakiak és vendégmunkások hazatérése, az ellenzék bojkottja), de Pressburger szerint az idei választásokon sem mutatkozott meg a VMSZ eredményén a felhajtóerő, ami abból következhetett volna, hogy a Vajdasági Magyar Szövetségnek nem volt (legalább részlegesen) magyar kihívója, mint a korábbi választásokon, valamint hogy az ellenzék legjelentősebb szereplője ezúttal is bojkottot hirdetett.

Pásztor állításai szerint a VMSZ mozgástere nem változott Szabadkán, mivel a Szerb Haladó Pártnak és legszorosabb szövetségeseinek most is 35 mandátumuk lesz, akárcsak négy évvel ezelőtt, Pressburger azonban rámutatott, hogy a vajdasági magyar pártnak, amely nyilván közösen alkotja majd a városi hatalmat ezzel a 35 képviselővel, a korábbi 22 helyett most csak 19 képviselője van, így a párt súlya a koalíción belül csökkenni fog.

A pártelnök azt is állította, hogy egész Vajdaság szintjén a VMSZ a második legjobb eredményt érte el 2012 óta, amit Pressburger nem vitatott, viszont azt már csúsztatásnak minősítette és cáfolta, hogy ez Szabadkára is vonatkozik.

Az Észverés szerkesztője szerint Szabadkán az abszolút számokat tekintve nem a második legjobb, hanem a harmadik legjobb (második legrosszabb) eredmény született.

Pressburger szerint ugyanakkor pontos volt Pásztor első sajtótájékoztatóján tett megjegyzése, miszerint a Vajdasági Magyar Szövetség „talpon maradt”, vagyis az eredmény nem katasztrofális, de nincs is ok az ünneplésre.

Fenyegető tendenciák a VMSZ számára

Pressburger kifejtette, hogy a magyarok lélekszáma természetes módon és nem csak elpártolás útján csökken, ami befolyásolja a VMSZ potenciális szavazóinak számát. A 2012-es választásokon sok magyar még a nem-magyar pártokra szavazott, de azóta a Demokrata Párt gyakorlatilag megszűnt, és az újonnan létrejött kisebb polgári pártok nem voltak elég vonzóak magyar szempontból. A VMSZ lényegében egyedül maradt a vajdasági magyar politikai színtéren.

Kapcsolódó cikk

Talpon maradt a VMSZ, de valamelyest megtántorodott

Ebbe az egyeduralomba „rondított bele” 2016-ban a Magyar Mozgalom (MM), amikor a VMSZ nagyon meggyengült. A MM kicsinálása és a demokratikus/liberális/polgári pártok megerősödésének hiánya miatt a 2020-as választáson a Vajdasági Magyar Szövetség igazán jó eredményt ért el. Az idei választások eredménye visszaesés a 2020-as eredményhez képest, de nem szörnyű.

Az Észverés szerkesztője szerint a vajdasági magyar párt számára fenyegető tendencia, hogy egyre több magyar szavaz a Szerb Haladó Pártra (SNS) a szinte színmagyar községekben is. A VMSZ és a Fidesz a magyar közösségben sikeresen megszüntette a haladókkal szembeni zsigeri undort, így sokan úgy tekintenek rájuk, mint egy hatalmon lévő, abszolút befolyással rendelkező pártra, amelytől a személyes boldogulásuk függ. Egyre több vajdasági magyar gondolja úgy, hogy miért támogatná közvetetten, a VMSZ-en keresztül a hatalmat, ha megteheti közvetlenül is, a haladókra szavazva.

Pressburger szerint a helyi VMSZ-szervezetek tudnának mesélni a haladókkal való együttműködés nehézségeiről, de amíg nem lázadnak fel párton belül a haladók koalíciós partnerhez nem illő gátlástalansága ellen, addig a szavazótábor erodálódása tovább folytatódik.

Ha minden így marad, akkor a Vajdasági Magyar Szövetség 2028-ban már nemcsak Belgrádban, Verbászon és más elszórt településeken lesz rákényszerítve arra, hogy a haladókkal közös listán induljon, hanem akár olyan községekben is, ahol ma ez még elképzelhetetlennek tűnik.

A Szabad Magyar Szó egyik alapítójának reagálása

Purger Tibor, a Szabad Magyar Szó egyik alapítója, szintén reagált Pásztor Bálint választási elemzésére.

Kapcsolódó cikk

A szerb elnök a “magyar testvérekkel aratott közös győzelmeket” is megünnepelte

Ironikusan megjegyezte, hogy Pásztor „a vajdasági magyarság legújabb pásztora” almát és pontyot próbált pottyantani a független vajdasági magyar újságírók fejére, de a „hugyos körte” bumerángként csapódik vissza annak a fejére, aki azt másokra hajigálná.

Purger szerint Pásztor megpróbálja „sorosítani” a pártfüggetlen vajdasági magyar újságírókat, miközben maga szolgál egy nagyurat, Orbán Viktor személyében, vagyis az tartja a másikat szolgának, aki maga is szolgál.

A Vajdasági Újságírók Független Egyesülete mindeközben a leghatározottabban elítélte Pásztor sértő megjegyzéseit, és felszólította a VMSZ elnökét, hogy nyilvánosan kérjen bocsánatot az újságíróktól.

Nyilatkozat: Az itt közölt információk különböző forrásokból származnak, így az ebben az összefoglalóban és a kapcsolódó cikkekben idézett vélemények nem minden esetben egyeznek meg a BALK álláspontjával sem pro, sem kontra.