Hét órán át teázott Pásztor az újságírókkal

A VMSZ elnöke szerint Szerbia nem Norvégia, és nem is lesz az, sőt szerinte Magyarország sem

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Hét órán át, nyolc újságíró kérdéseire válaszolt a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a szabadkai Városi Könyvtárban. Pásztor valamiért most érezte elérkezettnek az időt, hogy meghívjon minden olyan újságírót (is), akik egyébként kritikusak a párt tevékenységével szemben. Így feltehetett kérdéseket az Átlátszó Vajdaság, az Észverés és a Sajtószabadság Alapítvány is. Utóbbi rendszeresen kérdezi a VMSZ elnökét a sajtótájékoztatókon.

Ezúttal viszont nemcsak a vasárnapi választásokról, hanem a szavazatvásárlásról, a vajdasági magyar média közszolgálatiságáról, a politikai ellenfeleiről és a magyarországi kormányváltás következményeiről is beszélt a VMSZ elnöke, de a Vajdaságnak garantált 7 százalékról is kérdezték.

Pásztor Bálint szerint a VMSZ-nek nincs takargatnivalója, a Prosperitati Alapítvány átvilágítása elé sem gördítenek akadályt, és arra az esetre is van tervük, ha Budapest elzárná a pénzcsapokat. A beszélgetésből az is kiderült, hogy a VMSZ választási ellenőreinek megszervezésében mások is segítettek, és ezért cserébe ők is adtak valamit.

De hogy pontosan hogyan zajlanak ezek a technikai dolgok, azt nem sikerült megtudni. A VMSZ elnöke igyekezett csaknem minden kérdésre adott válaszába belefoglalni a következőket: a VMSZ az egyetlen legitim képviselet, több mint harminc éve, és aki a szerb opcióra szavaz, gyengíti a magyar képviseletet.

Kik lehettek ott?

Pásztor Bálint korábban többször is hangsúlyozta, hogy a VMSZ sajtótájékoztatói minden újságíró előtt nyitva állnak, ezért különösen érdekes volt, hogy az „5 órai tea” névre keresztelt eseményt rendhagyó találkozóként hirdette meg.

Ezúttal azoknak a szerkesztőségeknek a munkatársai is meghívást kaptak, amelyeket a pártelnök korábban nem éppen elismerően emlegetett. Volt, akit „úgynevezett oknyomozó újságírónak” emlegetett, más médiumokról pedig úgy fogalmazott: „nevezzük sajtótermékeknek”.

A nyolc újságíró végül több mint hét órán keresztül kérdezhette a VMSZ elnökét. A beszélgetésen nem voltak előre egyeztetett kérdések – állítólag, és a politikusnak a kényesebb témák elől sem kellett kitérnie azzal, hogy lejárt az idő.

A kérdések pedig nem kizárólag a kampányról szóltak. Előkerült a magyarországi kormányváltás, a Prosperitati, a vajdasági magyar média működése, a politikai megosztottság, a szavazatvásárlás és az is, hogyan kerülhetett több mint 170 VMSZ-es választási ellenőr a dél-szerbiai Vranjéba.

Szavazatvásárlás: nincs konkrét információ, de vannak emlékek

A zentai kampánynyitón Pásztor Bálint több mint ezer ember előtt arról beszélt, hogy megkéri koalíciós partnerét, a Szerb Haladó Pártot, hogy a vajdasági magyarok körében ne vásároljanak szavazatokat.

A sajtótájékoztatón a Sajtószabadság Alapítvány munkatársa kérdezett rá: pontosan mire alapozta ezt a kijelentését? Vannak-e konkrét információi arról, hogy az SNS szavazatokat vásárol, és ha igen, akkor miért nem tett feljelentést?

Pásztor válasza szerint jelenleg nincsenek konkrét információi, csupán korábbi hírek, híresztelések és tapasztalatok alapján beszélt erről.

“Mindig az aktuális legerősebb szerb politikai párt élt ilyen eszközökkel. Emlékszem arra, amikor a Demokrata Párt csinálta, emlékszem, amikor a Szerb Haladó Párt csinálta” – mondta. Vagyis a VMSZ elnöke saját elmondása szerint emlékszik olyan időszakra, amikor jelenlegi koalíciós partnere szavazatvásárlással élt, ugyanakkor a mostani kampányra vonatkozóan nem rendelkezik konkrét bizonyítékokkal.

Pásztor beszélt a Prosperitati Alapítvány tevékenységéről is, hivatalos adatokat ismertetve kijelentette, hogy 99 nagy projektje volt az alapítványnak, amire a beérkezett támogatások 42,5%-át folyósították. Hozzátette, hogy tíz év alatt 9500 úgynevezett „kis pályázó” volt, aki a Prosperitati által szétosztott pénz 57,5%-át kapta. Az nem került szóba, hogy hányan voltak, akik nem egyszer pályáztak

A VMSZ-ről viszont kategorikusan kijelentette, hogy soha nem vásárolt szavazatokat, és nem adott pénzt voksokért. Annak kapcsán, hogy miért nem tett feljelentést, a VMSZ elnöke visszakérdezett, hogy az újságíró hallott-e már szavazatvásárlásról és miért nem tett feljelentést, majd nyugtázta, hogy ő is azért, amiért – vagyis feltételezhetően azért, mert annak a feljelentésnek az égvilágon semmi értelme és következménye nem lett volna.

Csakhogy mi polgárok még csak-csak legyinthetünk arra, hogy az igazságügyünk semmit sem ér, talán egy politikusnak mégsem kellene.

Vranje, ahol hét magyar él, de 170 ellenőr is akad

A sajtótájékoztató egyik legérdekesebb témája a VMSZ dél-szerbiai választási jelenléte volt. A pártnak ugyanis több mint 170 választási ellenőre lesz Vranjéban, ahol mindössze hét magyar él.

Arra a kérdésre, hogyan sikerült ennyi embert találni, Pásztor először tréfásan válaszolt: “Könnyen sikerült. Mindenki tudja, hogy Vranje a mi szavazóbázisunk.”

Kapcsolódó cikk

A barátság csodákra képes, a VMSZ ott is szerzett szavazatokat, ahol nem élnek magyarok

Ezután az újságíró kérésére komolyra fordította a szót, és elmagyarázta, hogy a pártok évtizedek óta igyekeznek minél több szavazóhelyen ellenőröket biztosítani. Példaként az albán koalíciót említette, amely Magyarkanizsa községben is jelentős számú választási bizottsági taggal és helyettessel rendelkezik.

Pásztor szerint ezeknek megvannak a technikái, amelyekkel minden párt él, és mindez törvényes. Amikor azonban az újságírói kérdés már konkrétan ezekre a technikákra vonatkozott, a pártelnök elismerte, hogy mások is segítettek a VMSZ-nek.

“Többen kisegítettek bennünket, ezzel a résszel nem foglalkoztam, mert én a 461 rendezvénnyel foglalkoztam. Terepen voltam. Adtunk is érte cserébe” – mondta.

Hogy pontosan kik segítettek, és milyen ellenszolgáltatásról volt szó, azt nem részletezte. A kijelentés önmagában nem bizonyít szabálytalanságot, de a választási ellenőrök pártok közötti biztosításának gyakorlata mindenképpen további tisztázásra szorul(na).

Közszolgálati-e a VMSZ-hez közel álló média? Pásztor szerint igen

A Magyar Szó, a Hét Nap és a Pannon RTV működésével kapcsolatban Pásztor Bálint egyértelmű választ adott arra a kérdésre, hogy ezek a médiumok megfelelnek-e a közszolgálatiság követelményeinek.

– Igen – jelentette ki.

Arra a felvetésre, hogy a közszolgálatiság összeegyeztethető-e a kényes témák mellőzésével, visszakérdezett: melyek azok a kérdések, amelyeket a VMSZ megpróbál a szőnyeg alá söpörni?

Az esetleges újságírói öncenzúráról azt mondta, nem tudhatja, ki milyen megfontolásból ír vagy nem ír meg valamit. Azt viszont határozottan állította, hogy soha nem szólt oda egyik szerkesztőségnek sem, és senkinek nem esett bántódása azért, mert megírt vagy éppen nem írt meg valamit. Sőt, állítása szerint neki magának is sokszor égnek áll a haja attól, amit az „úgynevezett VMSZ-es médiában” olvas.

A válasz ugyanakkor nyitva hagyta az eredeti kérdés egyik lényeges részét: vajon a közösségi legitimációval rendelkező politikai párt és a közpénzből működő média érdekei minden esetben azonosak-e?

A palicsi ügyben a háttérben intézkedtek

A palicsi magyarok elleni erőszakos cselekmény kapcsán Pásztor azt a kérdést kapta, miért nem kezeli a VMSZ hangsúlyosabban az esetet.

Kapcsolódó cikk

Kezdődnek a magyarverések a Vajdaságban?

A pártelnök szerint éppen ellenkezőleg: kiemelt figyelmet fordítottak az ügyre, de nem akarták az érintett fiatalok és családok meghurcoltatását politikai haszonszerzésre felhasználni.

Állítása szerint a sértettek szüleivel egyeztettek, és az ő kérésüknek megfelelően jártak el.

– Lehet úgy is segíteni, hogy nem verjük nagydobra – fogalmazott. Hozzátette, tiszta a lelkiismeretük, és szerinte az ellenzék fél év elteltével is politikai támadásokra próbálja felhasználni az ügyet.

Budapest nélkül is van élet, de kevesebb pénzből

A magyarországi kormányváltás következményeiről Pásztor elmondta, hogy a VMSZ-nek van B-terve arra az esetre, ha a Magyar Péter vezette kormány csökkentené vagy megszüntetné a külhoni magyar intézmények támogatását.

A beszélgetés során szóba került a Pásztor István Alapítvány finanszírozása is, amivel kapcsolatban Pásztor Bálint elmondta, hogy rengeteg vajdasági magyar vállalkozó és természetes személy támogatta saját eszközeivel az alapítványt, amely eddig 367 800 euró összegben nyújtott támogatást, 228 támogatott részére, akiknek a 80%-a súlyosan beteg gyermek. Pásztor Bálint hozzátette, hogy az alapítványban magyarországi pénzek is vannak, és bízik abban, hogy a magyar kormány továbbra is fontosnak tartja a támogatás folyósítását, de megjegyezte, hogy „az alapítvány akkor is működni fog, ha egy vasat nem adnak neki”

Ebben az esetben szerbiai forrásokból próbálnák biztosítani az intézményrendszer működését, de a pártelnök szerint ez jelentős veszteségekkel járna. Példaként az egyetemi ösztöndíjprogramot és az újvidéki Európa Kollégium fenntartását említette.

Kapcsolódó cikk

Vreme: A Pásztor-díj jutalom a demokrácia gyilkosainak

A Prosperitati Alapítvány átvilágításával kapcsolatban kijelentette, hogy nincs takargatnivalójuk, és támogatják az eredmények nyilvánosságra hozatalát.

Ugyanakkor megkérdőjelezte, hogy a vizsgálattal megbízott budapesti ügyvédi iroda megfelelő tapasztalattal rendelkezik-e a külhoni gazdaságfejlesztési programok értékeléséhez.

Pásztor azt is elmondta, hogy április óta a magyar házelnökön kívül más magyar kormányzati szereplő nem látogatta meg a VMSZ-t. A magyar kormány képviselői jelezték, hogy a vajdasági választásokba nem kívánnak beavatkozni.

Szerbia nem Norvégia, és nem is lesz az

A hétórás beszélgetés egyik legfontosabb kijelentése akkor hangzott el, amikor a pártelnök a magyar politikai érdekképviselet szükségességéről beszélt.

Pásztor szerint egy jól működő jogállamban nem lenne szükség arra, hogy a polgárok problémáinak megoldásához egy politikai párt közbenjárását kérjék.

– De az a rossz hír, hogy Szerbia nem Norvégia. És az a rossz hír, hogy Szerbia nem lesz Norvégia öt év múlva sem – jelentette ki, sőt szerinte Magyarország sem lesz az.

De szerinte még 25 év múlva sem biztos, hogy alapvetően megváltozik a helyzet, függetlenül attól, hogy ki nyeri a választásokat.

Ez a kijelentés talán mindennél pontosabban megmutatja, hogyan tekint a VMSZ a saját szerepére: egy olyan politikai rendszerben tartja szükségesnek az erős pártképviseletet, amelynek intézményeitől maga sem várja, hogy belátható időn belül a jogállamiság ideális mércéje szerint működjenek.

Mivel tudnám én meggyőzni magát, hogy a VMSZ-re szavazzon?

Az egyik kérdés, amit talán nem vett jó néven a VMSZ elnöke – ez a reakciójából tűnt így – a Sajtószabadság Alapítványtól érkezett, és arra vonatkozott, hogy az elmúlt két évben a Szerb Haladó Párt vezette hatalomhoz és Aleksandar Vučićhoz számos olyan döntés, intézkedés és vitatott ügy kötődött, amely súlyos erkölcsi és jogállamisági kérdéseket vet fel.

Kapcsolódó cikk

Vučić megkegyelmezett a hatalom verőlegényeinek

Itt, mivel e sorok írója volt a kérdés megfogalmazója, felsoroltam néhány ügyet, amit úgy véltem, megfelel a fent említett kritériumoknak. Többek között az újvidéki egyetemista lány állkapcsának eltörésével vádolt SNS-aktivisták kegyelemben részesítése, az egyetemistát autóval elütő nő kegyelmének kezdeményezése, a kegyelmi döntések indoklásának visszatartása, a vasúti közlekedés leállítása két nagy belgrádi egyetemista tüntetés előtt, a tiltakozó egyetemistákkal és polgárokkal szembeni rendőri erőszak, valamint a túlkapások kivizsgálásának hiányosságai, a március 15-i tüntetésen feltételezett hangfegyverhasználat tisztázatlansága, az újvidéki vasútállomási tragédia felelőseinek elhúzódó felelősségre vonása…

A felsorolást követően megkérdeztem a VMSZ elnökét, mindezek ismeretében továbbra is elégedett-e a VMSZ a Szerb Haladó Párttal való együttműködéssel? És van-e vörös vonal, aminél a VMSZ azt mondaná, hogy ezzel már nem vállal közösséget?

Pásztor erre visszakérdezett, mit kellene a VMSZ-nek tennie ahhoz, hogy én a VMSZ-re szavazzak? – majd nyugtázta, hogy ezek szerint nem szavazok rájuk.

Pásztor Bálint kitért a VMSZ európaiságára is, ezzel kapcsolatban azt hangoztatta, hogy ha van politikai párt, amely 1994-től kezdve a jogállamiság és az európaiság híve volt, és küzdött ezen elvek megvalósítása érdekében, akkor ez a Vajdasági Magyar Szövetség volt, bár lehet, hogy nem ők az egyedüliek (Forrás: Screenshot, YouTube)

A Szerb Haladó Párttal való együttműködést és Aleksandar Vučić szerepét firtató kérdésre válaszolva végül először azt vetette fel, hogy összeegyeztethető-e a jogállamiság elvével egy köztársasági elnököt felelőssé tenni azért, mert egy bírósági eljárás nem zárult le.

“Vajon Norvégiában a királyt felelőssé próbálja-e tenni valaki azért, mert egy ügy eddig vagy addig tart?” – kérdezett vissza.

A VMSZ elnöke hangsúlyozta, hogy pártja számára a vajdasági magyar közösség érdekei jelentik azt a vörös vonalat, amelyet nem hajlandó átlépni. Szerinte a Vučićhoz köthető, vitatott döntések felsorolásából kimaradtak azok az intézkedések, amelyek a vajdasági magyarok szempontjából kedvezőek voltak.

Ezek között említette a magyarok kollektív bűnösségét kimondó határozatok eltávolítását a szerbiai jogrendből, a kettős állampolgárság megszerzésének, a Prosperitati Alapítvány támogatási programjának, valamint a kis létszámú magyar osztályok megnyitásának akadályozásának elmaradását.

Elismerte, hogy ezek közül nem minden tartozik közvetlenül a köztársasági elnök hatáskörébe, de ismét arra hivatkozott, hogy Szerbia nem Norvégia, vagyis a politikai kapcsolatoknak és az érdekérvényesítésnek a gyakorlatban különösen nagy jelentőségük van.

Pásztor szerint még akkor sem lenne magától értetődő a vajdasági magyar közösség megmaradása, ha Szerbiában egyik napról a másikra nyugati típusú demokrácia jönne létre. Úgy véli, a magyar közösség érdekeiért ebben az esetben is külön politikai küzdelmet kellene folytatni. Hozzátette, hogy a VMSZ azokért a jogállamisággal kapcsolatos célkitűzésekért is küzd, amelyeket a kérdést feltevő újságíró fontosnak tart.

A hétórás teadélután végére kiderült, hogy Pásztor Bálint hajlandó hosszasan válaszolni a kényelmetlen kérdésekre is, habár szerinte a feltett kérdések között nem voltak kényesek. A válaszok viszont helyenként azok voltak.