VMSZ: Nem mindenáron, de azért mégis jobb hatalomban

Két főváros között keresi a helyét a VMSZ, Kúla esetében már kiderült, mennyit érnek a szólamok

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Pásztor Bálint néhány napja egy interjúban arról beszélt, hogy a VMSZ nem mindenáron akar hatalomra kerülni, és számára fontosabb a koalíciós megállapodás tartalma, mint a megszerzett tisztségek száma.

Aleksandar Marton, a „Vajdasági Szociáldemokrata Liga-Vajdaságiak” (LSV) szóvivője szerint azonban a kúlai helyhatósági választások alkalmával már kiderült, hogy Pásztor mennyit ér, a VMSZ ugyanis a haladókkal és a radikálisokkal lépett koalícióra. Marton ebből arra a következtetésre jutott, hogy Bálint Pásztornak igenis van politikai ára – szerinte ráadásul meglehetősen alacsony.

Nem mindenáron, de azért mégis jobb a hatalomban

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a belgrádi NIN-nek adott interjújában arról beszélt, hogy pártja a következő választásokon önállóan indul, és elsődleges célja nem miniszteri tisztségek megszerzése.

A VMSZ számára – mondta – fontosabb az erős parlamenti képviselet és az önálló képviselőcsoport megőrzése.

Kapcsolódó cikk

Egy „nem elegáns” pártelnök, aki nem hagyhatta cserben a közösséget

Pásztor azt is hangsúlyozta, hogy pártja korábban sem ragaszkodott miniszteri posztokhoz. Szerinte jól működött az a modell, amelyben a VMSZ államtitkárokon keresztül vesz részt a végrehajtó hatalomban.

A párt számára – állítása szerint – nem a tisztségek száma fontos, hanem inkább az számít, hogy mi kerül bele a koalíciós megállapodásba.

Ha van egyetértés az infrastruktúra fejlesztéséről, a gazdaságról, az oktatásról és a nemzeti kisebbségek helyzetének javításáról, akkor Pásztor szerint van tere az együttműködésnek.

Ez papíron kétségtelenül „elegáns álláspont”, Aleksandar Marton szerint azonban van vele egy kisebb probléma: Kúla.

Kapcsolódó cikk

Pásztor Bálint megint összefeküdt a fogatlan tengerimalaccal

A szerb elnök nevével fémjelzett kormánypárti listán Kúlán együtt indult az Szerb Haladó Párt (SNS), a SzerbiaI Szocialista Párt (SPS), az Szerb Radikális Párt (SRS), a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ, szerb rövidítés SVM) és a Szerb Unió, vagy ahogy akkor fogalmaztunk a BALK-on, Pásztor Bálint összefeküdt a „fogatlan tengeri malaccal”, ő nevezte így a háborús bűnökért elítélt Vojislav Šešelj csetnikvajdát.

Cserében a VMSZ a helyhatósági választás után Valka Károly személyében végrehajtó hatalmi pozíciót is kapott a kúlai községi vezetésben, a VMSZ politikusa ugyanis a község alpolgármestere lett, annak ellenére, hogy a választási kampányban – feltételezhetően a futballhuligánok bevonásával – a hatalom erőszakot is alkalmazott – vagyis fáklyákkal támadt az egyetemistákra és az őket támogató emberekre, ami a megfélemlítés egyik eklatáns példája volt, és mondhatnánk nem túlzottan elegáns.

Marton politikai képmutatásnak nevezte Pásztor kijelentését

A Vajdasági Szociáldemokrata Liga-Vajdaságiak szóvivője a Danasban megjelent nyilatkozatában politikai képmutatásnak nevezte Pásztor kijelentését, miszerint a VMSZ „nem mindenáron” akar hatalomra kerülni.

Kapcsolódó cikk

Rendőri támogatással választották meg a képviselőtestület elnökét Kúlán

Marton egy meglehetősen egyszerű kérdéssel próbálta sarokba szorítani a vajdasági magyar párt elnökét: ha valóban az elvek és nem a bársonyszékek számítanak, akkor a VMSZ Kúlán miért lépett hatalmi együttműködésre a Szerb Haladó Párttal és a Šešelj-féle radikálisokkal, és miért nem támogatta a diákok listáját?

Marton szerint ez nehezen egyeztethető össze azzal az európai értékrenddel, amelyre a VMSZ vezetése rendszeresen hivatkozik.

A szóvivő megjegyezte, hogy miközben Pásztor nyilvánosan az európai értékekről és politikai méltóságról beszél, ugyanakkor helyi szinten „a kilencvenes évek legsötétebb struktúráival” is kész koalícióra lépni a hatalom által lehullajtott morzsákért.

Marton szerint a Vajdasági Magyar Szövetség vezetője a radikálisokkal kötött megállapodás után két kézzel kapott, tehát „Pásztornak mégis van ára, és az nagyon alacsony”.

A vajdasági ellenzéki párt szóvivője ezért felszólította a VMSZ vezetőjét, hogy ne rejtse többé nagy szavak mögé az olcsó politikai alkut, és végre vonuljon vissza a politikától.

Budapest nélkül új világ kezdődött

Pásztor helyzetét ráadásul alapvetően megváltoztatta a magyarországi politikai fordulat. A VMSZ elnöke maga is elismerte a NIN-nek adott interjúban – amelyet olvasásra ajánl Facebook-profilján – , hogy új helyzet állt elő: a vajdasági magyar politikai vezetés korábban gyakorlatilag mindig politikailag közeli kapcsolatban állt az aktuális budapesti hatalommal, most viszont Magyar Péter kormányával új kapcsolatot kell felépíteni.

Pásztor elmondása szerint már találkozott Magyar Péterrel és a Tisza más képviselőivel is, de szerinte időre van szükség a kölcsönös bizalom kialakításához.

Ez diplomatikusan megfogalmazva azt jelenti, hogy a VMSZ számára megszűnt az a budapesti politikai komfortzóna, amelyben az előző években működött.

Pásztor most egyszerre kénytelen újrarendezni viszonyát Budapesttel, és megőrizni pozícióit Belgrádban, de közben reagálni kellene a szerbiai diákmozgalom megjelenésével kialakult politikai helyzetre.

A magyarországi pénzek is előkerültek

Marton bírálatának van egy mindennél kényesebb része is.

Az LSV szóvivője azt állította, hogy Pásztor a Magyarországról Vajdaságba érkezett pénzügyi támogatások felhasználásával kapcsolatos budapesti vizsgálatok miatt is ideges.

Kapcsolódó cikk

Az Agenda civil szervezet vagy politikai háttérintézmény?

„Tudjuk, hogy megrémíti a magyarországi átvilágítás, amely a Vajdaságban felhasznált pénzügyi adományok ügyét vizsgálja, de ez nem mentség a hatalomvágyára” – mondta a vajdasági ellenzéki politikus.

A téma azért kellemetlen, mert a VMSZ számára az elmúlt másfél évtized egyik legfontosabb erőforrását éppen a magyar kormány által biztosított gazdaságfejlesztési és egyéb támogatások jelentették.

De ha Budapest valóban alaposabban átvilágítja az előző kormány időszakában folyósított határon túli támogatások felhasználását, annak következményei jóval túlmutathatnak Pásztor Bálint személyén, és más vajdasági magyar politikusokat is érinthetnek.

English Summary

Bálint Pásztor, president of the Alliance of Vojvodina Hungarians (VMSZ/SVM), recently declared that his party does not intend to participate in government “at any cost.” In an interview with the Serbian weekly NIN, he argued that maintaining strong parliamentary representation and securing meaningful coalition agreements are more important to VMSZ than collecting ministerial posts or other government positions.

Aleksandar Marton, spokesperson for the League of Social Democrats of Vojvodina – Vojvodinians (LSV), has challenged that claim, accusing Pásztor of political hypocrisy. Marton points to the recent local elections in Kula, where VMSZ joined a governing alliance that included Aleksandar Vučić’s Serbian Progressive Party (SNS) and Vojislav Šešelj’s Serbian Radical Party (SRS), while declining to support the student list. After the elections, VMSZ also retained a concrete position in the local executive, with Károly Valka becoming deputy mayor of Kula.

For Marton, the Kula arrangement exposes the contradiction between Pásztor’s public emphasis on European values and political principles and his party’s willingness to cooperate with the Serbian Radicals. He argues that the episode proves Pásztor does have a political “price” and provocatively claims that it is a rather low one. The criticism is particularly sensitive given the Serbian Radical Party’s political legacy from the 1990s and the memories that period still evokes among Vojvodina’s Hungarian community.

At the same time, VMSZ is facing an entirely new political environment in Hungary. Following the change of government in Budapest, the close relationship the party enjoyed with the previous Hungarian leadership can no longer be taken for granted. Pásztor has already met Prime Minister Péter Magyar and representatives of the Tisza Party, acknowledging that time will be needed to establish mutual trust with the new administration.

Marton has added another controversial element by referring to alleged investigations or scrutiny in Hungary concerning the use of financial support transferred to Vojvodina. His allegation does not in itself demonstrate wrongdoing by Pásztor or VMSZ, but the issue is politically significant because Hungarian state-funded economic development and other support programs have played an important role in Vojvodina over the past decade and a half.

VMSZ therefore finds itself under pressure from several directions at once. It must preserve its political influence in Belgrade, establish a workable relationship with the new government in Budapest, defend its local alliances in Serbia, and determine how to respond to the political changes generated by the country’s student movement. The controversy surrounding Kula has consequently become an uncomfortable test of Pásztor’s claim that political power is not something VMSZ seeks “at any cost.”

English Tags

Bálint Pásztor, Alliance of Vojvodina Hungarians, VMSZ, SVM, Aleksandar Marton, LSV, Kula, Vojvodina Hungarians, Serbian Progressive Party, Serbian Radical Party, Péter Magyar, Tisza Party, Serbian Student Protests, Hungarian Funding in Vojvodina