Pásztor szeret ellenzékben: hátat fordított a haladóknak?

A VMSZ tavasszal még az SNS-szel tervezett, őszre viszont Pásztor Bálint már a választási matematikára bízná a folytatást

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A magyarországi választásokat követően a VMSZ-nek időbe telt, mire feldolgozta stratégiai partnerének súlyos vereségét. Miután viszont leült a párt elnöksége és tanácsa, Pásztor Bálint közölte, tárgyaltak a jövő politikai irányáról, a döntés pedig egyértelmű és egybehangzó volt: fenn kell tartani a Szerb Haladó Párttal kötött koalíciót és együttműködésre kell törekedni az új magyar kormánnyal.

Pásztor ezt úgy fogalmazta meg, hogy a VMSZ „nem mond le szövetségeseiről és partnereiről”. Mi történt az elmúlt fél évben illetve a nyári hónapokban, ami miatt a VMSZ magasrangú politikusai ma már nem kizárólagosan nyilatkoznak a Szerb Haladó Párttal való együttműködésről, hanem önállóságról, matematikáról beszélnek, s nem arról, mint néhány hónappal ezelőtt, amikor még úgy tűnt, hogy a VMSZ a rendkívüli választást követően – akármikor legyen is az – a haladókkal lépne koalícióra.

Pásztor áprilisban még a Szerb Haladó Párttal tervezett

Április 29-én a Vajdasági RTV Pravi ugao (Valós szög) című műsorban Ljubica Gojgićnak konkrétan az SNS-szel kötendő választások utáni koalícióról beszélt. A szerb sajtó ezt lényegében azonos címekkel hozta: Önállóan indulunk az előrehozott választásokon, utána koalícióra lépünk a Szerb Haladó Párttal. Pásztor azonban valamivel óvatosabban fogalmazott, ugyanis azt mondta:

„Mi mindig önállóan vettünk részt a választásokon, kivéve 2000-et, amikor a DOS részei voltunk, így most is önállóan indulunk, a vajdasági magyarok támogatását kérjük a politikánkhoz, és remélem, hogy a választások után folytatni tudjuk az együttműködést a Szerb Haladó Párttal.”

Kapcsolódó cikk

Az én lelkemen (is) szárad a szerb-magyar barátság

Ugyanebben az interjúban Pásztor azzal érvelt, hogy a VMSZ nem fordít hátat korábbi koalíciós partnereinek. Aleksandar Vučić és az SNS mellett érvként említette többek között a vajdasági magyarokat sújtó kollektív bűnösség eltörlését, valamint azt, hogy szerinte az együttműködés számos eredményt hozott a vajdasági magyar közösségnek.

Pásztor szeptember 23-án – egy lakossági fórum után – újságírói kérdésre azt mondta, hogy az áprilisi műsorban a magyar választások kontextusában kérdezte az újságírónő, nyilatkozata arra az időszakra vonatkozott, de “most kampány van.”

A nyár elején továbbra is az együttműködésen volt a hangsúly. Hosszú idő után adott interjút a VMSZ elnöke a Vajdaság Ma portálnak, amely június 30-án közölte a vele készült beszélgetést. Ebben sem beszélt még egyértelműen arról, hogy a VMSZ esetleg nem a haladókkal működne együtt a választásokat követően.

A nyár közepén történhetett valami

Pásztor a NIN-nek adott interjújában, amely augusztus elején már úgy fogalmazott, hogy a VMSZ „nem akar mindenáron a hatalmi többség része lenni”.

Azt mondta, “elsősorban a választók akaratától függ majd, hogy a VMSZ tagja lesz-e a jövőbeni kormánytöbbségnek.” Pásztor ekkor már azt hangsúlyozta, hogy “a párt elsődleges célja nem miniszteri vagy más kormányzati tisztségek megszerzése, hanem az erős parlamenti képviselet és az önálló VMSZ-frakció megtartása.”

Kapcsolódó cikk

VMSZ: Nem mindenáron, de azért mégis jobb hatalomban

A koalíciós részvételről pedig azt mondta: ha a parlamenti többség részeként konkrét eredményeket tudnak elérni a vajdasági magyarok és más polgárok számára, akkor az együttműködést felelősebb döntésnek tartják.

Vagyis ahogy közeledett a rendkívüli választások kiírásának időpontja, Pásztor elkezdett finomítani a kijelentésén. Van erre azonban egy ellenpélda is. Augusztus végén a Balintalk című saját podcastjában beszél arról, hogy a VMSZ „nem vált oldalt meccs közben.”

A műsorvezető a kúlai önkormányzati választásokkal kapcsolatban azt a kérdést tette fel, hogy nem gondolkodtak-e azon, hogy a Szerb Haladó Párt és a koalíciós partnerei listájáról bejutott két képviselőjük átálljon az egyetemisták által összeállított lista oldalára, és akkor nem az eddigi hatalom, hanem az egyetemista listáról bekerült képviselők alkotnák a többséget a községi képviselő-testületben.

Pásztor erre a következőket válaszolta:

“Nem gondolkodtunk rajta, azért, mert a VMSZ nem politikai prostituáltak gyülekezete, hanem elvszerű, gerinces emberek sokasága. Nem gondolom, hogy az becsületes lett volna, hogy azt követően, hogy mi közösen szereztünk mandátumokat, hátat fordítsunk azoknak, akikkel vállaltuk, hogy a kúlai emberek érdekében tevékenykedünk a következő négy évben. Értem, hogy ez adott volna egy lendületet az ellenzéknek, ha egy ellenzéki vezetésű önkormányzat áll föl Szerbia bármely részén, de ez nem erről szól” – mondta a VMSZ elnöke.

„Ez arról szól, hogy a szórványt érteni kell, a szórványt meg kell kérdezni, és a kúlai választások előtt a helyiek javaslatára hoztunk egy világos döntést. Én nem gondolom azt, hogy azt a döntést nekünk utólag meg kell másítanunk és oldalt kell váltanunk. Nem szoktunk meccs közben oldalt váltani” – tette még hozzá.

Ezzel együtt azt is leszögezte, hogy országos és tartományi szinten a VMSZ önállóan indul, és önálló magyar parlamenti frakció létrehozásához kér támogatást.

Úgy tűnik azt a meccset már lefújták, de melyik mezben játszanak tovább?

Az igazán nagy váltás szeptember 23-án következett be, ugyanis aznap délután Kovács Elvira, a VMSZ parlamenti képviselőjelöltje az Insajder Televíziónak azt mondta, hogy a VMSZ soha nem mondta ki egyértelműen, hogy a választások után a Szerb Haladó Párttal lesz koalícióban.

Kiemelte, hogy a párt egyáltalán nem gondolkodik koalíciókban, csakis saját magukra koncentrálnak, a szavazást követően pedig majd a választási matematika függvényében döntenek. Ugyanakkor azt is közölte, hogy elégedettek az SNS-szel való eddigi együttműködéssel.

Kapcsolódó cikk

Pásztor: Techno-parti és főzőverseny volt a diáktüntetés

Pásztor Bálint is hasonlóan nyilatkozott a Szabadkán szerdán megtartott lakossági fórumon. Még mielőtt rákérdeztünk volna, Pásztor arról beszélt egy kérdésre adott válasz keretében, hogy a választásokat követően elkészítik a koalíciós szerződést, s azt felkínálják annak, akit a szerbek megválasztanak, mert szavai szerint ezt a választást “a szerbek döntik el”.

A győztes pedig vagy elfogadja vagy nem. Ha nem, akkor ellenzékből politizálnak majd, aminek ő nagyon örülne, mert az egy nagyon felszabadító érzés, csak éppen a közösségnek ez nem tenne jót, fogalmazott.

“Most azonban választási kampány van. Mi önmagunkért küzdünk, a vajdasági magyar közösségért. A szerbek eldöntik, hogy ki győz, mi annak függvényében meglátjuk, hogy kivel tudunk együttműködni, együtt tudunk-e. Olyan rég voltunk már ellenzékben, én nagyon élvezném, csak az a közösségnek nem lenne jó. Én nagyon szerettem ellenzéki képviselőnek lenni, nagyon-nagyon felszabadító érzés” – mondta a VMSZ elnöke.

A Szabad Magyar Szó kérdésére, miszerint látja-e lehetőségét annak, hogy az egyetemisták által összeállított szakértői listán szereplőkkel koalícióra lépjen, Pásztor a következőket mondta:

„Nem szeretnék én senkinek reklámot csinálni. A haladók azt mondják, hogy az ő listájukon kívül mindenki „blokadőr”. Én pedig azt tudom mondani, hogy a VMSZ-en kívül egyik lista győzelme sem érdeke a vajdasági magyar közösségnek, mert mi tudunk magyar érdeket képviselni.”

A VMSZ megsértődött volna?

Pásztor egyébként korábban elismerte, hogy a koalíción belül voltak feszültségek amiatt, hogy a VMSZ nem vett részt a hatalom utcai megmozdulásain. Elmondása szerint az SNS-ben ezt szóvá is tették nekik: ők voltak az egyetlen koalíciós partner, amely nem vonult velük. Pásztor válasza pedig az volt, hogy ez így is marad, mert a VMSZ az intézményes politizálásban és párbeszédben hisz.

Vagyis már volt súrlódás az SNS és a VMSZ között, és Pásztor ezt nyilvánosan vállalta. Ráadásul a viszony azért annyira nem fényes, ezt mindenki tudja, főleg Szabadkán, ahol a két párt tulajdonképpen folyamatosan ellenkampányol egymásnak. Volt már konfliktus a haladó polgármester, Stevan Bakić és Pásztor Bálint között is, hiába ölelkeznek és „csókolóznak” a kamerák előtt, mindenki számára világos, hogy ez – legalábbis Szabadka esetében – egy megtűrt koalíció.

Kapcsolódó cikk

Pásztor Bálint haladó lózungokkal kampányol: ha nincs VMSZ, „vége a közösségnek”

Pásztor a mostani kampányban azt hangsúlyozza, hogy „magyar érdeket csak magyar párt tud képviselni”, és a kampány középpontjába nem az SNS-szel való szövetséget, hanem az önálló magyar parlamenti frakció megszerzését állította.

Pásztor augusztusban úgy fogalmazott, hogy aki azon dolgozik, hogy a legerősebb szerbiai párt és a legerősebb vajdasági magyar párt között rossz legyen a viszony, az a magyar közösség ellen dolgozik, mert szerinte egy kisebbség a jogait nem tudja a többség legerősebb pártja nélkül érvényesíteni. Ebben a mondatban azonban volt egy nagyon érdekes kitétel: „bárki is legyen az”.

Ha a VMSZ most azt mondaná: bármi is történik október 25-én, mi az SNS-szel maradunk, akkor is, ha ellenzékbe kerül, azzal gyakorlatilag előre kizárna minden más parlamenti együttműködést.

Ha viszont azt mondaná: azzal működünk együtt, aki a választások után többséget tud létrehozni, akkor az augusztusi „nem váltunk mezt” és „nem vagyunk politikai prostituáltak” kijelentés válna politikailag kényelmetlenné.

A „választási matematika” ezért egy rendkívül hasznos köztes formula: nem szakít az SNS-szel, de nem is köti hozzá feltétel nélkül a VMSZ-t.

Pásztor viszont most azt mondta: A haladók azt mondják, hogy az ő listájukon kívül mindenki „blokadőr”. Én pedig azt tudom mondani, hogy a VMSZ-en kívül egyik lista győzelme sem érdeke a vajdasági magyar közösségnek, mert mi tudunk magyar érdeket képviselni. Rosszul esett volna neki, hogy egy kalap alá vették a “blokadőrökkel”?

De mit szólnak ehhez az egyetemisták?

A gond az, hogy Pásztor Bálint többször is kifejezetten keményen és negatívan beszélt a tiltakozó egyetemistákról, illetve a blokádokról. Pásztor 2025. augusztus 30-án a Politika napilapnak adott interjújában a tiltakozó egyetemisták mozgalmát egyebek mellett „agresszív anarcholiberális, nagyon hangos, de politikai kisebbségnek” nevezte.

Azt állította, hogy az eredeti egyetemista követeléseket már teljesítették, a mozgalom végső célja pedig szerinte az, hogy káosz legyen az utcákon, ne működjenek az intézmények, és Szerbia ne tudjon államként működni. Ugyanebben az interjúban azt is mondta:

„Nincs párbeszéd, mert az ellenzéki oldalon mindenki a blokádoló egyetemistáknak hízeleg…” Majd hozzátette, hogy szerinte azt sem lehet tudni, kiknek hízelegnek, mert „nem tudni, kik állnak azon az oldalon”.

Még keményebb volt a 2025-ös Szent István-napi beszéde. Ott azt mondta, hogy az állami egyetemeket egy „szűk csoport” tartja blokád alatt, miközben a tanulni akaró hallgatók háttérbe szorulnak. A plénumok működéséről pedig így fogalmazott: „Bolsevizmus, anarchia, pusztítás, törvényellenes plénumok.”

Azt is kijelentette, hogy ami az egyetemeken történik, szerinte „nem a társadalmi igazságosságért folytatott küzdelem”, hanem az együttélés szabályainak, az intézmények tekintélyének és a közösségi bizalomnak a rombolása. Saját közösségéről, vagyis a magyarokról pedig úgy fogalmazott, hogy „nem vettek részt ebben az önpusztításban és ámokfutásban”.

2025. április 30-án is azt mondta az Újvidéki Rádió PoliTér című műsorában, hogy az idő múlásával „egyre inkább kezd kibújni a szög a zsákból”, és szerinte kiderül, hogy a tiltakozók jelentős része politikailag motivált. A tüntetésekkel kapcsolatban pedig azt mondta: attól, hogy valaki elégedetlen az ország irányításával, még nem megoldás, hogy „más emberek életét lehetetlenítsék el”.

A 2025. május 17-i szabadkai nagy egyetemista demonstrációt Pásztor utólag lényegében „bulinak, technopartinak és főzőversenynek” nevezte, és azt mondta, hogy az szerinte nem hasonlított politikai rendezvényre.

Az elmúlt napokban kezdődött kampányrendezvény keretében az Egyetemista listát következetesen „úgynevezett Egyetemista listának” nevezte, és kijelentette: „az úgynevezett Egyetemista listán nulla darab egyetemi hallgató található, a Vajdasági Magyar Szövetség által átadott listán pedig tíz egyetemista” – amiből azt a következtetést vonta le, hogy a VMSZ listáján „tízszer annyi” egyetemista van.

Ha a VMSZ valóban nyitva akarja hagyni a választások utáni koalíciós lehetőségeket, akkor attól tartok ezzel elkésett, és nagyon nehéz dolga van. Ahogyan a magyarországi kormányváltás óta is szorult helyzetbe került, és egy-két “muszájtalálkozón” többre nem jutott.

Egy dologban viszont egyet kell értenem Pásztorral: ez a vajdasági magyar közösségnek nem tesz jót. Az, hogy a döglött lóra ült fel az egyik, és feltehetően a másik oldalon is. Csakhogy erre korábban kellett volna gondolni, és nagyon sok mindent másképp kellett volna csinálni.