Connect with us

Szerbia

Fantomlisták Vajdaságban – hogyan ismerjék fel a választók, hogy kire érdemes voksolni?

Szerbiában ezúttal sem választásokra, hanem választási átverésre készülnek, amit arrafelé „izborni inženjering” néven emlegetnek, amit “választási mérnökösködésnek” lehetne fordítani, ezzel akarják a csalást szalonképes ruhába öltöztetni. Önmagában már ez azt jelzi, hogy a szerb kormányzat a vasárnapi helyhatósági választásokon sem tisztességes eszközökkel akarja megszerezni vagy megtartani a hatalmat

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Anatómiai kérdés - a fantomlisták elkerülése
Már-már anatómiai kérdésként merülhet fel, hogy hogyan kell szavazni (Forrás: X platfom)
A labdák segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

A szerbiai kormányzat – ahol csak tehette – kihasználta az ellenzék bizonytalankodásából és megoszlásából származó lehetőségeket a helyhatósági választások kampányában. A legtöbb településen gombamód elszaporodtak a különböző polgári csoportosulások, a szakértők szerint mindennek egyetlen célja az volt, hogy összezavarják a gyanútlan választókat. A legtöbb fantomlista valamilyen formában a nevében viseli az erőszakellenességet – az előző választásokon az ellenzék az azóta felbomlott „Szerbia az erőszak ellen” néven ismertté vált koalícióban indult – így nagyon könnyen belezavarodhat az, aki nem tanulmányozza át alaposabban a listán szereplő neveket. Vannak települések, mint például Nagykikinda, ahol még ez sem segít, mert ott megtalálták egy közismert ellenzéki vezető névrokonát, és „Nagykikinda az erőszak ellen – Milorad Miki Aleksić” néven indítottak listát, miközben a Szerbiai Népi Mozgalom elnökének, az “igazi” Milorad Miki Aleksićnek semmi köze a listához. A folyamatos választásokon edződött Szerbiában már neve is van a trükközéssel vegyített kampánytevékenységnek, amelyet „izborni inženjering” névvel illetnek, vagyis választási mérnökösködésnek (tervezésnek) nevezik, hogy a csalást szalonképes ruhába öltöztessék.

A semmiből bukkantak elő

Június másodikán Vajdaságban a következő városokban tartanak helyhatósági választásokat: Újvidéken, Szabadkán, Nagybecskereken, Nagykikindán, Versecen, Pancsován, Zomborban és Szávaszentdemeteren. Emellett szavaznak még több magyar érintettségű községben is, többek között Topolyán, Kishegyesen, Zentán, Csókán, Törökkanizsán és Óbecsén.

A fantomlisták tulajdonképpen elözönlötték a vajdasági városokat, községeket. A szerb sajtó elemzése szerint Vajdaságban és Belgrádban összesen tizennyolc olyan lista szerepel a mostani helyhatósági választásokon, amely nevében szerepel a „harc”, a „mi közösen” (Zajedno), vagy az „erőszak ellen” kifejezés, miközben semmi közük sincs az ellenzékhez, vagyis a valamikori Szerbia az erőszak ellen összefogáshoz, illetve a mostani Biram borbu, magyarul a „Harcot választom” ellenzéki koalícióhoz.

Újvidéken ugyan az ellenzéki elnevezéseket nem aknázta ki a kormányzat, vagyis nincs hasonló néven induló lista, cserébe viszont van egy csomó fantomlista, amelyekkel polgári csoportosulásnak vagy kisebbségi listának álcázva próbálják meg elvonni a szavazatokat a valódi ellenzéktől.

Hasonló a helyzet Szabadkán is, ahol az utolsó pillanatban, történetesen a határidő előtt két perccel adta át választási listáját Árokszállási Stamenković Márta, aki egyébként évtizedek óta a Gyermekszínház igazgatónője, korábban munkahelyi zaklatás miatt pert veszített alkalmazottaival szemben.

Listáján tíz személy szerepel, a lista nevében pedig ott áll a kultúra, amivel nyilván az ellenzék polgármesterjelöltjétől, Nela Tonković művészettörténésztől próbál meg elvonni szavazatokat a kormányzat. Árokszállási tudomásunk szerint sehol sem gyűjtött nyilvánosan támogató aláírásokat, és derült égből villámcsapásként jelent meg a választási bizottság előtt.

Volt még egy ilyen lista, „Subotica danas”, vagyis „Szabadka ma” néven, de ők annyira ügyetlenek voltak, hogy végül nem sikerült a hiánypótlásokat beadniuk, így nem indulhatnak a választásokon.

Az mindenképpen kérdésként merül fel, hogyan sikerült az ismeretlenségből felbukkanó embereknek összegyűjteni a szükséges aláírásokat. A szerbiai politológusok azt mondják, hogy számos ilyen listát a községi jegyző hitelesített, nem pedig közjegyző, ami miatt felmerül a gyanú, hogy visszaéltek a polgárok adataival, és felhasználták azokat az aláíráshoz.

Mások szerint egyenesen a Szerb Haladó Párt irodájából jöttek ki az aláírásokkal megtámogatott kész listákkal a delikvensek.

Az ellenzék is próbál trükközni

Mint arról a BALK már beszámolt, a vajdasági Topolyán az ellenzék fricskázta meg az Aleksandar Vučić nevét viselő hatalmi pártkoalíció listáját, amelynek a Topolya holnap nevet adták (minden más városban is ezzel a jövőbe utaló szlogennel és Vučić nevével kampányol a Szerb Haladó Párt), az ellenzék ezért a Topolya holnapután nevet választotta.

Nagykikindán viszont a kormányzat megtalálta az ellenzéki Szerbiai Népi Mozgalom vezetőjének névrokonát, és „Nagykikinda az erőszak ellen – Milorad Miki Aleksić” néven indítottak listát, a névadónak a Szerbiai Népi Mozgalom elnökéhez, a szintén Milorad Miki Aleksićhez, és az általa vezetett valódi ellenzéki listához semmi köze. Az N1 által megkérdezettek kivétel nélkül arra tippeltek, hogy ellenzéki listáról van szó a fantomok esetében, úgyhogy ez a „mérnökösködés” beválni látszik.

Az igazi Miki

Az igazi Miki Aleksić (Forrás: Facebook, Narodni Pokret Srbije)

Míg Szabadkán, Zentán, Magyarkanizsán nincs erőszakellenes fantomlista, sőt az ellenzéki lista sem minden esetben tartalmazza az erőszak elleni kifejezést, addig más települések bővelkednek az ilyen és hasonló nevű listákban.

Pancsován például van egy „Pancsova az erőszak ellen” fantomlista, állítja a Szerbiai Népi Mozgalom tartományi elnöke Stanko Pužić, és van az övéké, vagyis a valódi ellenzéké, a „Pancsova az erőszak ellen, a harcot választom” névvel. Ezek a fantomok, amennyiben bejutnak majd a helyi testületekbe, vélhetően beolvadnak a Szerb Haladó Pártba és a köré csoportosuló koalícióba.

A fantomlisták száma Vajdaságban szinte végtelen, így polgári csoportosulásként, alig néhány, vagy legfeljebb tíz névvel megjelent a „Belcsény az erőszak ellen”, „Zsablya az erőszak ellen”, „Apatin az erőszak ellen”, „Verbász az erőszak ellen” lista is.

Utóbbi városban az ellenzék szerette volna ezt a nevet, de elkésett, mert a haladók találtak hét embert, hogy összezavarják a helyieket. Ugyanitt van egy Orosz Párt által beadott lista is, amelyen állítólag egyetlen orosz neve sem szerepel.

A gyanút, miszerint ezek valóban fantomlisták, erősíti az is, hogy az olyan községekben, ahol például nem alakult ellenzéki blokk – ilyen például Kishegyes –, nem is jelent meg egyetlen polgári csoportosulás és erőszakellenes lista sem.

Hogyan ismerjük fel a fantomlistákat?

Számos településen szerepelnek tehát „erőszakellenes” listák, a szakértők pedig azt mondják, hogy úgy lehet megkülönböztetni a valódi ellenzéket a többi, feltehetően fantomlistától, hogy megfigyeljük, kik szerepelnek a listán.

Amennyiben a lista polgári csoportosulások és nem az ellenzéki pártok koalíciója, akkor okkal feltételezhetjük, hogy azokat a hatalmon lévő párt szponzorálta az ellenzék meggyengítésére, vagyis a szavazatok elorozására.

A politológusok arra hívják fel a figyelmet, hogy a fantomlistákat úgy is le tudjuk leplezni, hogy ha az azokon szereplő nevekkel eddig egyáltalán nem találkoztunk a közéletben, nem hallottunk róluk, és most jelentek meg a semmiből, és semmiféle politikai tevékenységet nem folytattak.

A másik ilyen módszer, hogy ha már esetleg szerepeltek az előző összetételben a helyi parlamentben, de soha semmi ellen és kapcsán nem szólaltak fel, vagyis semmilyen eredménnyel sem dicsekedhetnek.

Gyanakvásra adhat okot az is, ha egy kisebbségi lista jelenik meg a szavazólapon, de a nevében szereplő kisebbségért semmit nem tett. Gyanús lehet az is, hogy a szóban forgó lista semmilyen kampányt nem folytatott.

Ezek a listák mind azért szerepelnek majd a szavazólapon, hogy összezavarják a választót, mondják a szakértők. Hozzáteszik, hogy Szerbiában a törvény semmilyen módon nem tiltja, hogy ilyen módon manipuláljanak egy-egy lista nevével, viszont már ez előrevetíti, hogy a kormányzatot nem éppen egyenes szándék vezérli.

Kiket akarnak átverni?

Mint arra a szakértők felhívják a figyelmet, a nagyobb városokban néhány száz vagy ezer szavazat sokat nyomhat a latban, hiszen az egy-két megszerzett mandátum később akár a hatalmi koalíció alakításánál is sokat számíthat.

A kormányzat először is azokat az ellenzéki érzelmű szavazókat akarja átverni, akik nem tájékozódtak kellőképpen a választások előtt, az utolsó pillanatban döntenek, és ezért rossz helyre karikáznak, mert nem tudnak különbséget tenni.

Aztán vannak azok, akik elégedetlenek a politikával en général, ezért inkább eddig ismeretlen személyekre, vagy vicces listanevekre adják a voksukat.

A kormányzat tehát arra törekszik, hogy az egyébként is egyenlőtlen és tisztességtelen választási versenyben még inkább megnehezítse a választók dolgát: menjen az ember vagy ne menjen, érdemes vagy sem, hisz úgyis minden marad a régiben?

Ha az emberek nem tájékozódnak vagy otthon maradnak, akkor kormányzati szempontból az már fél siker, vagyis semmi sem változik, és ez az, amire a hatalmon lévő pártok is számítanak.

A labdák segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Feliratkozás a Hírlevélre

Az e-mailek heti három alkalommal hétfőn, szerdán és pénteken kerülnek kiküldésre.

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Három nap legjava