Merénylet után: a szlovák lakosság a helyzet romlására számít, de a varázsszavak segíthetnek

A parlamenti pártok nem ültek egy asztalhoz, de egyhangúan elítélték a politikailag motivált erőszakot. Újságíró és politikus is túl tudott lépni a saját árnyékán, és nyilvánosan bocsánatot kért a kialakult helyzetért. A szociológiai felmérések már régóta figyelmeztettek a társadalom végtelen szétszakítottságára Szlovákiában, a merénylet utáni napokban végzett felmérések szerint a lakosság több mint fele úgy véli, hogy tovább romlik a helyzet. A felfokozott hangulatra tekintettel a rendőrség arra kérte a sajtót, hogy kapcsolják ki a kommentelési lehetőséget a merénylettel foglalkozó anyagok alatt, sőt már az első ítéletek is megszülettek a gyűlölködő bejegyzések szerzői ellen. De hogy hat mindez a szlovák jégkorongra?

Hogyan jutott idáig Szlovákia?

A szociológiai felmérések már régóta figyelmeztettek a társadalom végtelen szétszakítottságára Szlovákiában. Ennek súlyosbodását 2016-ra teszik a szakemberek, amikor a választásokat követően Robert Fico harmadik alkalommal alakított kormányt jobboldali örök szövetségesével, a Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) és újdonságként két jobbközép párttal, a Híddal és a Hálóval (Sieť).

Mindezt rosszul fogadta a két jobboldali populista párt, a Richard Sulík vezette Szabadság és Szolidaritás (SaS) és az Igor Matovič vezette Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (Oľano) pártja.

Kapcsolódó cikk

Miért lőtték meg Ficót? Egy éjfél előtti közlés szerint már nem volt életveszélyes állapotban

Miután kiderült, hogy a bonyolult koalíció a tárgyalások során nem tud többséget biztosítani egy jobboldali kormánynak, mindent megtettek azért, hogy Robert Fico se járjon sikerrel, és tömegtüntetéseken követelték a két jobbközép párt képviselőitől, hogy legyenek bátrak és mondjanak „nem”-et a koalícióra. Először fordult elő az önálló Szlovákia történetében, hogy ellenzéki politikusok megkérdőjelezték a hatalomra lépő kormány legitimitását.

A 2018-as újságíró-gyilkosság után tovább romlott a helyzet, mivel az ellenzék és a sajtó liberálisabb része Kuciak utolsó cikke nyomán egyből elkezdett „maffiakormány”-ozni, pedig később kiderült, hogy sem a maffiának nem volt köze Kuciakék megöléséhez, sem a kormány tagjainak, még ha a megrendelő üzleti szálakon keresztül kapcsolódott is a legnagyobb kormánypárthoz, bár ugyanez elmondható lett volna az ellenzék egy részéről is (például az SaS-ről).

A teljesen érthető és jogos elemi felháborodás a kezdeti gyertyás megemlékezések után tüntetésekbe torkollott, ahol már a kormány bukását követelték. A liberális sajtó is szította a tüzet, a kormány ellenfelei pedig kifejezetten visszaéltek az emberek érzelmeivel.

A Sieť még 2017-ben összeomlott, az SNS-t és a Hidat 2020-ban a választók büntették meg, amikor egyik párt sem jutott be a parlamentbe, de a Smer támogatottsága is bezuhant. Az alkotmányos többséggel rendelkező új kormányról ugyanakkor hamar kiderült, hogy a populizmus, amely ellenzékben meghozta számukra a sikert, a kormányzásban már nem segítette őket.

A kapkodós kormányzás a Covid-járvánnyal és az ukrajnai háborúval fűszerezve csak növelte az emberek frusztrációját, amire Fico ügyesen rájátszott, a közhangulatot összekötötte saját frusztrációjával, és visszatért a hatalomba.

A kampány jellemző pillanata volt, amikor a Smer sajtótájékoztatóját megzavarva Matovič egy megafonnal felszerelkezve Kuciakék gyilkosának nevezte a Smer politikusait, mire Fico jobbkeze, Robert Kaliňák ütésváltásba keveredett a hőzöngő exkormányfővel.

Fico nem felejtett, és negyedik kormányalakítása után nem volt szívbajos. Kabinetjével módszeresen elkezdte a maga képére formálni az államot, olykor a jogállamisági kereteken is túllépve, amire az ellenzék tüntetéssorozattal reagált.

A kétfordulós köztársaságielnök-választáson aztán véglegesen kettészakadt az ország, amely során az ellenzéki jelöltet, Ivan Korčokot háborúpártinak állította be a kormánypárti Pellegrini kampánystábja. Ebben a hangulatban érte Szlovákiát a kormányfő elleni merénylet 2024. május 15-én, szerdán.

A merénylet és a kerekasztal lovagjai

A szociológusok napokban végzett felmérései szerint mindkét oldal a másikat okolja az elmérgesedett helyzetért, és a lakosság több mint fele szerint csak romlani fog a helyzet.

A felfokozott hangulatra való tekintettel a rendőrség arra kérte a sajtót, hogy kapcsolja ki a kommentelési lehetőséget a merénylettel foglalkozó anyagok alatt, egyúttal arra is figyelmeztettek, hogy fellépnek a gyűlöletkeltő tartalmak ellen. Ennek eredményeképpen többek ellen indítottak eljárást és viharos sebességgel már az első ítéletek is megszülettek.

A politikusok néhány ritka kivételtől eltekintve csökkenteni akarták a feszültséget. Gyakorlatilag mindenki elítélte az erőszakot, kifejezte a sajnálatát a történtek miatt, és jobbulást kívánt Ficónak – önkritikát azonban sokáig senki sem gyakorolt.

Zuzana Čaputová és a megválasztott köztársasági elnök, Peter Pellegrini közösen tartottak sajtótájékoztatót (Forrás: Facebook, Zuzana Čaputová )

A legfontosabb gesztus a leköszönő köztársasági elnök, Zuzana Čaputová és a megválasztott köztársasági elnök, Peter Pellegrini részéről hangzott el, akik a politikai színpad két ellentétes végéről érkezve közösen tartottak sajtótájékoztatót és kerekasztal-tanácskozást kezdeményeztek a parlamenti pártok számára.

Erre a kezdeményezésre nem nagyon lehetett nemet mondani, de Andraj Dankonak, a kormánypárti SNS elnökének nem igen fűlt hozzá a foga, és a Smertől tette függővé, hogy részt vesz-e rajta.

Időközben Matovič a kormányfő testőreinek vélt hibái miatt Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter lemondását követelte, amit rossz néven vettek a koalícióban. Danko jelezte is, hogy nem szeretne vele egy asztalhoz ülni.

Pellegrini vasárnap bejelentette, hogy még nem érkezett el az idő a politikai pártok kerekasztalának megrendezésére, amiért Danko köszönetet mondott neki. Hétfőn Čaputováék jelezték, hogy bizonytalan időre elhalasztják a találkozót.

Parlamenti határozat és önkritikák

Az említett kerekasztalt eredetileg május 21-ére, keddre tervezték, ehelyett a kormánypártok egy határozati javaslattal rukkoltak elő, amelyben elítélték a kormányfő elleni merényletet.

Az eredeti szöveg kissé egyoldalúra sikeredett, ugyanis a demokratikus választások eredményének és a kormány politikájának tiszteletben tartására szólítottak fel, de egy módosításnak köszönhetően bekerültek a tiszteletben tartandók közé a kormánypárttól eltérő politikai aktorok is. A parlament ennek köszönhetően egyhangúlag elfogadta a javaslatot.

Emellett megtörténtek az első önkritikus megszólalások is. Előbb Karol Lovaš, a prágai Károly Egyetem újságíróképzésének oktatója, majd a politikusok közül a Ficót helyettesítő Robert Kaliňák honvédelmi miniszter is használta a varázsszavakat.

Lovaš Ficótól kért elnézést a nem professzionálisan kezelt dolgokért, és arra kérte a kormányfőt, hogy ő is hasonlóképpen járjon el, mert ez is hozzájárulhat a megbékéléshez.

Ebben már csak azért is lehet valami, mert Fico régebben szlovákellenes prostituáltaknak is nevezte a sajtó képviselőit. Kaliňák értékelte Lovaš lépését, majd a saját és pártja nevében bocsánatot kért azokért a kifejezésekért, amelyek nem tartoznak a 21. század szókincséhez. Tette mindezt annak tudatában, hogy sokan akár a gyengeség jelének is tarthatják az efféle gesztust.

Közben rendhagyó módon zajlik az EP-választások előtti pár hét, miután az ellenzéki Progresszív Szlovákia (PS) önkéntesen határozatlan időre felfüggesztette a kampányát, de a Smer és a Hlas is azt ígérte, hogy visszafogja magát.

A közvéleménykutatók ezt a 3 pártot várják a képzeletbeli dobogóra június 8-án, de a köztük lévő erősorrendet felboríthatják az elmúlt napok eseményei.

Korábban a volt kormányfő, Ódor Lajos vezette PS-listát várták az első helyre, hiszen az EP-választások elsősorban a városi, Európa-párti választókat érdeklik a leginkább, de feltehetőleg a merénylet mozgósítja a kormánypárti erőket is.

Ez rossz hír lehet a kisebb magyar pártoknak, így többek között a Magyar Szövetségnek, illetve a volt rendőrfőkapitánnyal, a magyar nemzetiségű Hamran Istvánnal erősítő Demokratáknak is.

Csodák márpedig nincsenek

Minden csoda három napig tart, mindez érvényes a Szlovákiát érő sokkra is.

Az első napokban minden és mindenki a Fico elleni merénylettel foglalkozott, de miután viszonylag gyorsan kiderült, hogy Fico túléli a támadást, valamint hogy elfogták az elkövetőt, akinek motivációi a zűrzavaros múltja ellenére is viszonylag gyorsan egyértelművé váltak, a hétvége legolvasottabb cikkei már a szlovák válogatott esélyeinek latolgatásaival foglalkoztak az éppen zajló jégkorong-világbajnokságon.

A Fico elleni merénylet hírei a hokiválogatott öltözőjébe is beszivárogtak, de összességében sikerült kivívniuk a negyeddöntőbe jutást.