Csak három a magyaré? Lehet-e még Szabadkának valaha is magyar polgármestere?

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Visszaszerezheti-e Szabadkát valaha is még a vajdasági magyarság egyetlen komolyan vehető pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség? Van-e remény arra, hogy a meglévő három “magyarnak mondható” településen – Magyarkanizsán, Topolyán és Zentán – kívül is pozícióba kerülhet a VMSZ? Az persze aligha vitatható, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség mindent megtesz, sőt még annál is többet, hogy a júniusi helyhatósági választásokon minél inkább mozgósítsa a szavazóit, ez a győzelemhez azonban Szabadkán biztosan nem lesz elegendő. Az alábbi cikkben pusztán számokról beszélünk, és azzal nem operálunk, hogy a szerbiai választási metodológiában léteznek bizonyos technikák a hatalmi párt kezében, amelyek vetekszenek Einstein relativitáselméletével, merthogy meggörbítik a szavazók és a leadott voksok viszonyát.

A VMSZ-es települések

Ez három községet jelent: Magyarkanizsát, Topolyát és Zentát. Ebből kettő a Tisza-mentén van, ahol a Vajdasági Magyar Szövetség többségben tudott maradni a Szerb Haladó Párttal szemben. Legalábbis eddig. Ha bevalljuk, ha nem, ezekben a községekben él a tömbmagyarság.

A legerősebb község Magyarkanizsa, ahol valószínűleg idén sem lesz kérdés, hogy a VMSZ kapja majd a legtöbb szavazatot, és ezzel meg is szerzi a polgármesteri széket. Zentán is általában jól szerepel a Vajdasági Magyar Szövetség, annak ellenére, hogy a jelenlegi magyar vezetéssel az ott lakók többsége elégedetlen.

Azért ne higgyük, hogy a Szerb Haladó Párt Magyarkanizsán nincs jelen, a kép két évvel ezelőtt készült (Forrás: X platform)

A vajdasági magyar szavazók nagy részét azonban ez nem érdekli, sokan csak azt tartják szem előtt, hogy a lista “magyar legyen, az mégis kevésbé lehet rossz, mint az összes többi”. Ráadásul más vezeti a listát, új polgármesterjelöltje van a VMSZ-nek, így több esélye van jól szerepelni.

Kapcsolódó cikk

A Vajdaság “észak-szerbiai tartomány”, de a VMSZ-é maradt az elnöki szék a parlamentben

Míg Topolyán is győzni szokott az egyetlen „versenyképes” magyar párt, addig Kishegyes községben – ahonnan egyébként a Prosperitati Alapítvány volt ügyvezetője, a tartományi parlament újonnan megválasztott elnöke, Juhász Bálint származik, legutóbb már fej-fej mellett végzett a Szerb Haladó Párttal. Meglátjuk, hogy idén felülkerekednek-e?

A többi magyar érintettségű városban a párt jelenléte szimbolikus. Ada már régen a haladóké, akik legutóbb 17 mandátumot szereztek, miközben a VMSZ-nek 11 képviselője volt a helyi képviselő testületben. Óbecsén is hasonló a helyzet.

Az, hogy a szerb fővárosban, a haladó koalícióban induló VMSZ-nek van egy képviselője, még akár jóhírnek is számíthat. Az viszont a szomorú valóságot tükrözi, hogy a valaha multikulturális szellemi központnak számító Újvidéken a legutóbbi önkormányzati választásokon a Szerb Haladó Pártnak 52, a VMSZ-nek pedig 2 küldöttje volt a helyi közgyűlésben.

Az mindennél többet mond a VMSZ újvidéki „beágyazottságáról”, hogy 2020-ban 2805 újvidéki polgár szavazott a legerősebb magyar pártra.

És mi lesz Szabadkával?

Az elmúlt bő tíz évben érdekesen alakult Szabadkán a helyi önkormányzat összetétele. A VMSZ mindig ott volt, de miután egyszer kiengedte a kezéből a polgármesteri posztot – még a Demokrata Párt idején – aztán már csak egyetlen egyszer szerezte vissza: Maglai Jenő ült akkor rövid ideig a városvezetői székben – de miután a VMSZ-ben bekövetkezett a szakadás, és megalakult az azóta már köddé vált Magyar Mozgalom, Maglainak is mennie kellett.

Ezt követően a Szerb Haladó Párt adta Szabadka polgármesterét, és csodával határos lenne, ha valaha sikerülne visszaszerezni tőlük ezt a posztot, bármennyire is álmodoznak, vagy éppen nem álmodoznak erről a VMSZ vezetői.

Miközben a haladók tulajdonképpen kirántották a polgármesteri széket a csaknem két évtizedig hatalmi pozícióban lévő VMSZ alól, az a nyakatekert helyzet alakult ki, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség megduplázta a képviselői számát a helyi parlamentben. A Szerb Haladó Párt 2020-ban 31 mandátumot szerzett, a Vajdasági Magyar Szövetség 22 helyet, miközben négy évvel korábban, vagyis 2016-ban csak 11 képviselőjük volt a Városháza nagytermében.

Hiába azonban a több képviselői hely, Pásztor Bálint, aki ma már a VMSZ vezetője, és a szabadkai képviselő-testület elnöke, maga sem tagadja, hogy helyi szinten nem mindig kiváló az együttműködés a haladókkal.

Ez látszik abból is, hogy például a Szabadka közelében lévő Ludas és Kispiac közötti helyi jelentőségű út aszfaltozásával külön-külön kampányolt a haladó polgármester, és a VMSZ-es képviselő-testületi elnök is. Mindketten a saját eredményükként tüntették fel az aszfaltozást, vagyis az ott lakók, a közösség helyett a párt(ok) sikerét helyezték előtérbe.

Kapcsolódó cikk

Szabadkának nincs tengere, de a szabadkai polgármester a tengerparton építkezik

Pásztor Bálint 2020-ban azt mondta, hogy Szabadka területén 17 131 szavazatot kaptak, vagyis 8 407 szavazattal többet mint négy évvel korábban. Pásztor ezzel kapcsolatban azt hangoztatta, hogy akkor lehet VMSZ-es polgármestere Szabadkának, ha a párt győz a választásokon. Jó eredményt értek el ugyan, de győzni nem tudtak.

Ismerve a jelenlegi polgármestert és a haladók korábbi kádereit, meg kell, hogy állapítanunk: kár, mert azért mégis jobban mutatna Szabadka élén Pásztor Bálint, mint bármelyik Vučić-hívő, magát szabadkainak tituláló haladó, amelynek egyikét-másikat a szabadkaiak hizlalták fel.

Ebben a városban idén is teljes listával, vagyis 67 jelölttel indul a VMSZ. A listavezető Pásztor Bálint, őt a VMSZ szabadkai szervezetének elnöke, Gyivánovity Dániel követi, majd Nágel János, aki a mostani mandátumban a VMSZ frakcióvezetője a szabadkai parlamentben.

A negyedik Góli Csilla, aki tanácsosi helyet töltött be eddig, majd Nagy Zita következik, akit éppen a hét elején neveztek ki a Prosperitati Alapítvány ügyvezetőjének, miután Juhász Bálint lemondott a tisztségről, mert ő lett a tartományi parlament elnöke. A hatodik helyen Bagi Bojan szerepel, aki egyébként a tartományi listán is ott volt az első tízben, és jelenleg tartományi képviselője a VMSZ-nek.

Ígéretek, prioritások

Újvidéken a magyar érdekképviselet megőrzése, Adán a problémák megoldása szerepel a VMSZ prioritásai között, ha bizalmat szavaznak nekik a június 2-i voksoláson, Szabadkán ezúttal is a védett városmag megőrzése, Palics fejlesztése, valamint a bel- és külvárosi, valamint falusi helyi közösségek egyenletes növekedése a cél.

A VMSZ a korábbi időszakban is ezekre fektette a súlyt, és ha az eredményeket nézzük, nem is sikertelenül. A városközpont védett részét kibővítették, igyekeznek gátat szabni annak, hogy az ingatlanberuházók mondják meg, hogy mit és hova építenének.

Palics is fejlődött – kész lett az aquapark, sétány is lett, és a Víztorony felújítása is a vége felé közeledik, elkezdték rendezni a víkendtelepet is. Meg kell viszont jegyezni, hogy Palicson ugyan sok magyar él, ezekből a beruházásokból azonban kevés hasznuk származik, az ott élőknek ugyanakkor kevés jutott a fejlesztésekből.

Mi várható június 2-án?

Az aligha kérdés, hogy a VMSZ most is mindent megtesz majd, hogy minél inkább mozgósítsa a szavazóit, viszont ez a győzelemhez Szabadkán biztosan nem lesz elég. A Szerb Haladó Párt mellett a Vajdasági Magyar Szövetség is népszerű a szabadkaiak körében, így várható, hogy a szavazatok jelentős részét megszerzik majd maguknak.

Miután az észak-bácskai városban kedden megalakult az ellenzéki pártok koalíciója, nagy kérdőjel, hogy a Szabadka az erőszak ellen – Szabadkát választom – Nela Tonković nevet viselő lista, amelyen a Demokrata Párt, a Szerbiai Nemzeti Mozgalom, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga, a Zöld Baloldal Front valamint a Horvát Demokratikus Közösség szerepel, milyen eredményt ér el.

Nagy változásra, egetrengető eredményre azonban az ellenzék szemszögéből nem kell számítani, viszont ha mozgósítják az egyébként passzív szavazók egy részét, elképzelhető, hogy jónéhány képviselői mandátumot megszereznek, ennek következtében viszont a VMSZ-nek is kevesebb szék jut a helyi parlamentben.

Miután a tartományi képviselőházban megtartották azt a “hagyományt”, hogy a legnagyobb számú kisebbségi párt adhatja az elnököt a vajdasági képviselőháznak, szinte biztosra vehető, hogy a Szerb Haladó Párt nem lesz olyan nagylelkű, hogy a VMSZ-nek újabb polgármesteri széket juttat, örüljön a magyar párt, ha a jelenlegi posztokat megtarthatja.

Így Szabadkának szinte biztosan nem lesz már magyar polgármestere. Erre engednek következtetni a számok is, hiszen a legutóbbi, 2022-es népszámlálásból derült ki, hogy Szabadkán a szerbek vannak többségben, a 123.252 főből 38.174 a szerb, és csak 37.200 a magyar, ami 2011-hez viszonyítva 13.269-el kevesebb.

Mini közvélemény-kutatás

Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.

Ha nem tetszenek a felkínált opciók, magad is adhatsz hozzá egy újabb válaszadási javaslatot. Ehhez kattints a megfelelő mezőbe, és kezdj el gépelni! Az általad felkínált javaslat szerkesztőségi jóváhagyást követően kerül a listára.