Koszovó
Koszovó a szerb intézmények felszámolásába kezdett, az EU és az USA aggódik
Az amerikaiak véleménye azért fontos, mert az Egyesült Államok a koszovói albánok legfőbb szponzorának számít, Washington támogatása nélkül ugyanis soha nem jött volna létre az a Koszovó, amelyet ma ismerünk. A koszovói albánok ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy az Egyesült Államok a közeljövőben nem adja fel koszovói pozícióit, mert ezáltal ellensúlyozni tudja az orosz befolyást a Balkánon, ezért ők gyakorlatilag azt tehetnek, amihez éppen kedvük szottyan
A szerb intézmények felszámolásába kezdett a koszovói (albán) rendőrség. A koszovói belügyminiszter a Facebookon bejelentette, hogy az ügyészséggel és a Koszovói Hírszerző Ügynökséggel együttműködve szombaton „párhuzamos szerbiai struktúrákhoz” tartozó intézményeket zártak be Koszovóban. Arról a rendőrségi akcióról van szó, amely pénteken, nem sokkal a szerb elnök „nemzeti sajtótájékoztatója” előtt kezdődött, és minden bizonnyal az elnöki monológ alatt is tartott. Xhelal Sveçla koszovói belügyminiszter a Facebookon közölte, hogy négy településen zártak be szerb önkormányzatokat, illetve – mint fogalmazott – párhuzamos intézményeket. A koszovói (albán) rendőrök zaklatták egy koszovói szerb rádió munkatársait is, az egyik településen pedig behatoltak egy egészségházba is. A pristinai hatóságok akciói miatt az Egyesült Államok és az Európai Unió aggodalmát fejezte ki.
„A törvénytelenségek ideje befejeződött”
Xhelal Sveçla a Facebookon közzétett bejegyzésében közölte, hogy a peći (albánul Pejës) körzetben lévő Goraždevacban, Istokban és Osojaneban, valamint a klinai (albánul Klinës) körzethez tartozó Vidanjeban akcióztak a koszovói (albán) rendőrök.

A koszovói belügyminiszter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a törvénytelenségek ideje lejárt, és Szerbia egyetlen intézménye a Koszovói Köztársaságon belül a pristinai nagykövetség lesz.
Ez már nem először hangzik el ilyen formában a koszovói albán vezetés részéről, ami igencsak abszurd nyilatkozatnak tűnik, miután Szerbia nem ismeri el Koszovó függetlenségét, így nyilvánvalóan nem kíván nagykövetséget sem fenntartani Pristinában. Belgrád ezzel kapcsolatban arra hivatkozik, hogy a szerbiai alkotmány szerint Koszovó az ország, mármint Szerbia részét képezi.
Hasonló közlések jelennek meg a koszovói albánok részéről is, csakhogy ők a koszovói alkotmányra hivatkoznak, természetesen szöges ellentétben azzal, amit Belgrád állít.
Kapcsolódó cikk
Xhelal Sveçla legfrissebb Facebook-bejegyzése is ezek közé tartozik, amely szerint a pristinai vezetés továbbra is elkötelezett a Koszovói Köztársaság intézményeinek megerősítése mellett, teljes mértékben tiszteletben tartva a koszovói alkotmányt és az ország egységét.
A szerbiai kormányközeli Pink televízió arról számolt be, hogy a koszovói (albán) rendőrök Goraždevacban őrizetbe vették, majd szabadon engedték a szerbiai posta több alkalmazottját. Az incidens során a koszovói rendőrök lefoglalták a postai járművet, és több millió dinárt zsákmányoltak, amelyből a nyugdíjakat kellett volna kifizetni.
Petar Petković, a szerb kormány Koszovói-Metóhiai Hivatalának igazgatója vasárnap délelőtt kijelentette, hogy Szerbia és a koszovó-metóhiai szerbek rendkívül nehéz helyzetben vannak, mert az Albin Kurti, koszovói miniszterelnök, vagyis ahogy ő fogalmazott, az ideiglenes pristinai intézmények miniszterelnöke által kirobbantott válság már szinte minden nap „erőszakspirálhoz” vezet.
Petković úgy nyilatkozott a szerbiai állami, elvben közszolgálati televíziónak (Radio Televizija Srbije, RTS), hogy „teljesen elfogadhatatlan” az az erődemonstráció, amelyet Albin Kurti vezetett be a koszovói szerbek ellen.
Petković rámutatott arra, hogy Kurti egészen odáig megy, hogy szó szerint lehetetlenné teszi a nyugdíjak és szociális juttatások kifizetését, mert a rendőrök által elkobzott négy millió dinárt (közel 35 ezer euró) éppen erre szánták.
Mint ismeretes, a pristinai vezetés február elsejétől illegálisnak nyilvánította a szerbiai dinár használatát Koszovóban, ami miatt az Egyesült Államok és az Európai Unió többször is figyelmeztette a pristinai albán vezetést.
Az USA és az EU aggódik a szerb intézmények miatt
Jeffrey Hovenier, az Egyesült Államok pristinai nagykövete szombaton este közölte, hogy a washingtoni kormányt mélyen aggasztják a pristinai hatóságok közelmúltbeli lépései, amelyek közvetlenül negatív következményekkel járnak a szerb közösségre és más koszovói kisebbségek tagjaira nézve.

Az amerikaiak véleménye azért fontos, mert az Egyesült Államok a koszovói albánok legfőbb szponzorának számít, Washington támogatása nélkül ugyanis soha nem jött volna létre az a Koszovó, amelyet ma ismerünk. A koszovói albánok ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy a az Egyesült Államok a közeljövőben nem adja fel koszovói pozícióit, mert ezáltal ellensúlyozni tudja az orosz befolyást a Balkánon, így maradnak a „dörgedelmes nyilatkozatok”, amelyek semmit nem érnek egy olyan vezető esetében, mint Albin Kurti.
A közlemény szerint a legutóbbi akciók elkerülhetetlenül az etnikai feszültségek fokozódásához vezetnek, és gátolják az Egyesült Államokat abban, hogy hatékonyan támogassa Koszovót a nemzetközi arénában. Ez természetesen nem Hovenier személyes véleménye, hanem az Egyesült Államok hivatalos álláspontja, amelyet az amerikai külügyminisztérium a Pavlovic Today nevet viselő amerikai szerb hírportálnak napokkal ezelőtt már kifejtett.
Újdonságnak számít viszont, hogy Hovenier, és általa az Egyesült Államok aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy a koszovói rendőrök lefoglalták a szociális juttatásokat szállító járművet és a benne lévő szerb bankjegyeket. Az amerikai nagykövet annak a várakozásának adott hangot, hogy mindenki megkapja azt a pénzt, ami jár neki, ez pedig áttételesen azt is jelenti, hogy egyelőre még az Egyesült Államok sem ismeri el törvényesnek a szerb dinár használatának betiltására vonatkozó koszovói döntést.
Hovenier egyúttal megismételte azt az amerikai kérést, hogy Pristina mindaddig halassza el a szerb dinár használatának betiltására vonatkozó intézkedését, amik nem dolgozzák ki az európai szabványoknak megfelelő eljárásokat, és amíg a lakosságot nem készítik fel kellőképpen a pénzeszközök átutalásának újabb formájára.
A koszovói albán vezetés azt szeretné, hogy a pénzforgalmi kérdésekről a koszovói és a szerbiai nemzeti bank közvetlenül tárgyaljon, ami körmönfont módja a koszovói függetlenség elismertetésének, miután saját nemzeti bankja csak egy független államnak lehet, így ezt a pristinai javaslatot Belgrád azonnal lesöpörte az asztalról.
Az USÁ-hoz hasonlóan nyilatkozott az Európai Unió is, amely Washington kistestvéreként nagy aggodalommal vette tudomásul a Dragash/Dragaš, Pejë/Pec, Istog/Istok és Klinë/Klina községekben található, Szerbia által működtetett intézmények irodáiban, valamint a Békéért és Toleranciáért Központ nevet viselő civil szervezet pristinai helyiségeiben lezajlott különleges rendőrségi műveleteket.

A vasárnap kiadott brüsszeli közlemény szerint ezen irodák nagy hirtelenséggel történt bezárása negatív hatással lesz a koszovói-szerb közösségek mindennapi életére és életkörülményeire, mivel korlátozza az alapvető szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést, aminek jelenleg nincs alternatívája.
Ezeknek a struktúráknak a státuszát a tervek szerint az EU által támogatott párbeszéd során, a szerb többségi önkormányzatok szövetségének/közösségének létrehozása által kell rendezni. Ez azt is jelenti, hogy az Európai Unió továbbra is támogatja a Szerb Községek Közösségének létrehozását, amit a fent említett Albin Kurti koszovói miniszterelnök határozottan elutasít, mondván, hogy nincs szükség egy boszniai Szerb Köztársasághoz hasonló képződményre Koszovóban.
A vasárnap kiadott uniós közlemény egyúttal sürgeti Koszovót, hogy kerülje el az egyoldalú fellépéseket, amelyek feszültséget okozhatnak, és az EU által támogatott párbeszéden keresztül kezelje ezeket a kérdéseket, viszont ez a párbeszéd már jó ideje szünetel, így a kezelés is elmarad.
Mini közvélemény-kutatás
Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.
Ha nem tetszenek a felkínált opciók, magad is adhatsz hozzá egy újabb válaszadási javaslatot. Ehhez kattints a megfelelő mezőbe, és kezdj el gépelni! Az általad felkínált javaslat szerkesztőségi jóváhagyást követően kerül a listára.
[ays_poll id=60]

