Miért Szeged kapta a BYD autógyárát, és nem Belgrád, és mi van Horgosnál?

A szerb elnök pénteki “nemzeti sajtótájékoztatója” alkalmával főleg a dinár koszovói pozíciójáról beszélt, érintőlegesen azonban szólt két kérdésről is, amely Magyarországgal (is) kapcsolatos. Konkrétan ugyan nem említette meg, de utalást tett arra, hogy miért nem Szerbiába települt a kínai BYD elektromosautó-gyára, és beszélt arról is, hogy mekkora kárt okoz a szerbiai és egyéb cégeknek, hogy Horgosnál enyhén szólva is áldatlan állapotok uralkodnak a kamionosokat érintő határátlépés terén, és ezért felvetette egy úgynevezett zöld folyosó létesítésének lehetőségét, vagyis az úgynevezett “greenlane” vámkezelést, ami az ellenőrzés nélküli áthaladást biztosítja a kamionosok számára, vagy legfeljebb szúrópróbaszerű ellenőrzéssel ekvivalens.

A BYD miért nem Szerbiát választotta?

Az utóbbi hetekben elég nagy találgatás folyt azzal kapcsolatban, hogy a Teslát is lenyomó kínai cég miért éppen Szegedre helyezte első európai elektromosautó-gyárát, miután konkrétan nem magyarázták meg, hogy ez azért történt-e, mert a magyar kormány 118,6 millió euróval megtámogatja az infrastruktúra korszerűsítését, vagy pedig azért, mert Magyarország bejelentette, hogy részt kíván venni a lítium akkumulátorok gyártásában.

A szerbiai Nedeljnik című internetes magazin nemrég meg nem nevezett megbízható forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Szeged a belga Genttel, Szófiával és Belgráddal volt versenyben. A gentieknek az sem segített, hogy a belga város önkormányzata ötéves adómoratóriumot ajánlott fel a BYD-nek, ami – mint a Nedeljnik megjegyezte – az Európai Unióban hatályos szabályozás miatt “állami szinten nem megengedett”.

Kapcsolódó cikk

Vučić: Levelet írunk az EU-nak, Oroszországnak és Kínának Koszovó miatt, az ENSZ BT sürgős összehívását kérjük

A szerb portál úgy tudja, hogy Szegedet leginkább Belgrád szorongatta meg, a szegediek 511 pontot kaptak, a belgrádiak viszont csak 503-at. A Nedeljnik úgy értesült, hogy a szerbiai pályázatban nem szerepelt pontos helyszín, csak arra történt utalás, hogy a gyár valahol a szerbiai főváros környékén épülne meg, de a szerb elnök pénteki “nemzeti sajtótájékoztatóján” elhangzottak szerint nem ez döntött, hanem valami egészen más.

A “nemzeti sajtótájékoztató” megfogalmazást nem gúnyolódásként használjuk, hanem azért, hogy megkülönböztessük ezeket a sajtószeánszokat a szerb elnök gyakori megnyilvánulásainak egyéb formáitól, miután Aleksandar Vučić egyre többször fordul az ország nyilvánosságához élőben közvetített stájok (sajtótájékoztatók) által, amelyeket nem kizárólag csak a kormányközeli tévécsatornák osztanak meg a nagyérdeművel, vagyis tesznek elérhetővé az egész nemzet számára, hanem bizonyos esetekben más csatornák is.

Nos, Vučić elnök a pénteki nemzeti szeánsz alkalmával tért ki azokra a feltétlenül szükséges intézkedésekre, amelyek megakadályoznák, hogy Szerbia elveszítsen egy nagy beruházást, például az autóipar terén.

– Vannak mémi problémák a hazai és az országba érkező külföldi cégek szubvencionálása körül, mert most kívül esünk az európai szabályozáson, amiről az uniós elvárások szerint 2027-ig le kellene mondanunk, bár mi megpróbáljuk meghosszabbítani ezt az időkeretet, mert eddig óriási sikereket értünk el, és számos befektetőt csábítottunk Szerbiába

– mondta a szerb elnök, aki kitért arra is, hogy ezeknek a külföldi cégeknek köszönhetően Szerbiában 560 ezerrel több munkahely van, mint 2011-ben vagy 2012-ben volt. Ez magyarán szólva azt jelenti, hogy Szerbia némileg zsibizik a külföldi tőke bevonzása terén, holott éppen a szabályozástól eltérő körülmények okozták a vesztét a BYD esetében.

– Szeretnénk felmentést kapni a PEM-konvenció alól, mert a PEM-konvenció miatt nem sikerült újabb beruházásokat bevonzani, ami a világ legnagyobb autógyártóit illeti, annak ellenére, hogy Szerbia kitűnő munkaerővel rendelkezik, és itt van a lítium, meg minden más, de ez a legjobb szubvenciók és a beígért strukturális munkálatok ellenére sem sikerült

– jelentette ki a szerb elnök, aki ezt azzal tette világosabbá, hogy az Európai Unió 10%-os vámot ró ki azokra az autókra, amelyekben a beépített alkatrészek 55%-a nem az érintett területről, vagyis vélhetően nem hazai forrásból származik.

– Nekünk nincs meg az 55%-unk, fel tudjuk nyomni 30, 35 vagy néha 40 százalékra is, de az 55% nem jön össze

– tudatta a szerbiai nézők seregével a szerb elnök, aki szerint így fontos, hogy erről beszéljenek az európaiakkal 2026 decemberéig. Erről a “nemzeti sajtótájékoztatón” több nem hangzott el, Vučić itt már átcsúszott a béke megőrzésével és a szerb nép minden tagjának védelmével kapcsolatos közhelyekbe.

Még nincs meg a teljes gazdasági egyensúly az Európai Unióval

A húsz országra vonatkozó PEM-konvenciót (Pan-Euro Mediterranean (PEM) Cooperation) az Európai Bizottság 2020. augusztus 24-én fogadta el az EU és a pán-euromediterrán (PEM) régió országai közötti kereskedelem növelése érdekében, az éritett országok közé sorolták be az egész Nyugat-Balkánt, beleértve Szerbiát is, de ez vonatkozik Izraelre és Palesztinára is, bár megjegyezték, hogy ez nem értelmezhető a palesztin állam elismeréseként, és nem érinti a tagállamok egyéni álláspontját ezzel a kérdéssel kapcsolatban, de ez már egy másik történet.

Az elmondottak alapján Szeged szempontjából az volt a döntő, hogy a kínaiak nem akartak 10%-os vámot fizetni azért, mert Szerbia nem tudta biztosítani az 55%-os hazai alkatrészt, amire szükség lett volna az új gyár, illetve összeszerelőüzem Belgrád mellé telepítéséhez.

A kamionok áthaladása Horgosnál

A BALK-on már több alkalommal is beszámoltunk arról, hogy milyen sokat kell a kamionoknak, és nem csak a kamionoknak várakozniuk Horgosnál, de most csak a kamionokról beszélünk, miután a szerb elnök pénteki sajtótájékoztatója alkalmával is csak ezeket emlegette, mert hogy a probléma már a legfelsőbb szintekre is feljutott.

Aleksandar Vučić azzal kezdte a témát, hogy a kamionok átlagos várakozása az uniós határokon öt és közel tíz óra között van, ami Horgos esetében 30-40 óra között mozog.

– Ha ezt megoldanánk, akkor a szerbiai cégeknek több, mint tíz százalékos megtakarítást biztosítanánk a működésükhöz, képzeljék csak el, hogy ez mekkora robbanást jelentene a szerb gazdaság számára

Kapcsolódó cikk

Lázadoznak a kamionosok Kelebiánál, a szerbek a magyar vámosokat hibáztatják

– jelentette ki a szerb elnök, aki a számok szerelmeseként rögtön készpénzre váltotta a fiktív hasznot.

Elmondása szerint Szerbia számára ez körülbelül 150 millió eurós megtakarítást biztosítana évente a SEPA (Single Euro Payments Area) rendszer bevezetésével összevonva, viszont nem választotta ketté, hogy melyik milyen arányú spórolást eredményezne.

Ebben az esetben Vučić további részeletekbe nem bocsátkozott, viszont azt egyértelműen jelezte, hogy milyen témák merülhetnek fel az Európai Unióval, azon belül pedig a Magyarországgal várható tárgyalások során.

Mini közvélemény-kutatás

Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.

Ha nem tetszenek a felkínált opciók, magad is adhatsz hozzá egy újabb válaszadási javaslatot. Ehhez kattints a megfelelő mezőbe, és kezdj el gépelni! Az általad felkínált javaslat szerkesztőségi jóváhagyást követően kerül a listára.

A határhelyzettel kapcsolatban is van egy kérdésünk