Bármilyen hihetetlen, nagyon is megfelel a Szerb Haladó Pártnak (SNS), és legfőképpen Aleksandar Vučić államfőnek, hogy évente az urnák elé citálja az embereket, és ezzel erősítse meg a hatalmát. Amennyiben nem lett volna biztos az abszolút győzelemben, nem is szavazott volna Szerbia december 17-én. Az autoriter hatalom számára tökéletes „fegyver” az emberek megszondázása, s valljuk be, ezúttal is bejöttek a számításai. A külföldi megfigyelők egyébként észrevételezték, hogy túl gyakoriak a választások Szerbiában, így az intézményrendszer képtelen teljesíteni. A szerb elnök ettől függetlenül többször is elmondta, hogy 2027-ig választási absztinencia lesz.

Félig üres, vagy félig teli

Vajdaságban valamivel több mint 56 százalékos volt a részvételi arány, vagyis az 1.669.791 szavazásra jogosult személyből kevesebb, mint egymillió, vagyis 945.987 járult az urnákhoz.

Hideg is van, advent is van, ráadásul a Vajdaságban csak a Szerb Haladó Párt és a Vajdasági Magyar Szövetség kampányolt intenzíven. A Szerbia az Erőszak Ellen Belgrádra és Közép-Szerbiára koncentrált, Vajdaságban csak Újvidékre és Szabadkára jutottak el néhány órára.

Sokan azért nem érezték úgy, hogy érdemes kimozdulniuk, mert az ellenzéki csoportosulásban nem láttak megfelelő erőt, ráadásul voltak, akik nem tartották etikusnak, hogy a májusi tragédiákra, vagyis a belgrádi Vladislav Ribnikar Általános Iskolában történt tömeggyilkosságra, majd a másnapi vidéki lövöldözésre építették a kampányt, mintegy kihasználva ezeket az esetleges kormányváltásra.

Marinika Tepic Újvidéken szavazott (Forrás: Screenshot)

Ennek ellenére az urbánus környezetben, vagyis a nagyobb városokban jól szerepelt az ellenzék.

A kisebb vajdasági településekre viszont szinte el sem jutott a Szerbia az Erőszak Ellen tömörülés üzenete, annak ellenére, hogy a lista egyik húzóneve, a román családból származó Marinika Tepić még a kisebbségi (így a magyar) politizálás terén is képben volt, tudta, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség kirekesztő politikát folytat, csakúgy, mint koalíciós partnere, a Szerb Haladó Párt.

A szerb Szabadka

Az ellenzékiek szabadkai szervezete elégedett a választási eredménnyel, hétfőn ugyanis örömmel jelentették be, hogy már nem a Vajdasági Magyar Szövetség a második legerősebb párt Szabadkán, a Szerb Haladó Pártot követően ugyanis a Szerbia az Erőszak Ellen listája érte el a második legjobb eredményt, maga mögé utasítva a VMSZ-t, amely így leküzdötte magát a harmadik helyre.

Szabadkán a nem hivatalos eredmények szerint a szavazatok 21 százalékát szerezte meg a magyar párt.

A helyhatósági választáson túl mintegy tizenhárom és fél ezer szabadkai szavazott bizalmat az európai beállítottságú pártokból álló koalíciónak köztársasági és tartományi szinten is.

Újvidéken a Szerb Haladó Párt a szavazatok 39,7 százalékát, a Szerbia az Erőszak Ellen koalíció pedig a 33,2 százalékát szerezte meg. A harmadik helyen a NADA koalíció 6,2 százalékkal, a Szerbiai Szocialista Pártot viszont még a teljesen esélytelennek tűnő Mi – A nép hangja – Nestorović-párt is beelőzte, még a Vajdaság fővárosában is, ahol valójában nem is indult helyi szinten.

Az eredményekből látszik, hogy az ellenzéki csoportosulásnak csakis az urbánus közegben volt esélye jobb eredményre. Szabadkán és Zomborban húsz százalék körüli eredményt értek el, ami az országos átlaghoz közelít.

A nagyobb városokban, egyetemi központokban, mint amilyen Újvidék és Belgrád, valamint Nišben harminc százalék feletti eredményt produkáltak.

A VMSZ fényes győzelme

Győzött és elégedett az eredményekkel a Vajdasági Magyar Szövetség, erről még a választás éjszakáján nyilatkozott a párt megbízott elnöke, dr. Pásztor Bálint.

Ezúttal is kiemelte, hogy nehezített körülmények között sikerült nagyon jó eredményt elérni, hiszen “a történelemben még nem fordult elő, hogy a választások kiírása előtt két nappal egy párt, egy közösség elveszítse a vezérét”.

Választások Szerbiában (Forrás: X-platform, OSCE/ODIHR)

A VMSZ a mostani állás szerint (ami több mint 95 százalékos feldolgozottságot jelent) 62.439 szavazatot kapott, ami több, mint 2022-ben, akkor ugyanis 60.313-an voksoltak rájuk.

Magyarkanizsán és Zentán is abszolút fölénnyel győztek. Az előbbi városban a szavazatok 63,21 százalékát, kapta meg a VMSZ.

Zentán ugyanakkor alacsony volt a választási kedv. A hivatalosan bejegyzett 19.606 szavazópolgár közül 8909-en adták le voksukat, ami 45,44 százalékos részvételi arányt jelent. Ebből arra lehet gondolni, hogy a zentaiak a lábukkal szavaztak, illetve nem szavaztak.

A szavazók több mint fele, egészen pontosan 50,36 százaléka a Vajdasági Magyar Szövetségre adta a voksát, ami alig több, mint 20%-os támogatottságot jelent a teljes populációban. A második helyen a Szerb Haladó Párt végzett 2399 vokssal (27,81 százalék), míg a harmadik hely a Szerbia az Erőszak Ellen nevet viselő ellenzéki csoportosulásé lett, amelyre 1237 polgár szavazott (14,34 százalék).

A fent elmondottakból is látszik, hogy sem Szabadka, sem Óbecse nem magyar város már (utóbbiban a haladók csaknem ötven százalékot kaptak, a VMSZ 22-őt), itt viszont relatív nagy, 58 százalékos volt a részvételi arány).

Brutális kampányt nyomtak

dr. Pásztor Bálint vasárnap esti nyilatkozata szerint egyesek azt hitték, hogy apja, Pásztor István halálával a VMSZ eltűnik a süllyesztőben. Nem tudni, hogy ezt a feltételezést mire alapozta, de az kevéssé valószínű, hogy bárki is, aki kicsit is jártas a (szerbiai) politikában, valóban ezt gondolta volna.

Az ugyanakkor sokak fejében megfordult, hogy esetleg belharc alakul majd ki az elnöki székért (ez még mindig megtörténhet), de hogy egy ekkora apparátussal, tagsággal és budapesti támogatottsággal rendelkező párt csak úgy eltűnjön a szerbiai politikai színtérről, az igencsak valószínűtlen.

Kapcsolódó cikk

A külföldi megfigyelők számos bírálattal illették a szerbiai választásokat

Éppen ezért – és természetesen azért is, mert jelentős támogatást és pontos iránymutatást is kaphattak a kampányt illetően a magyar kormánytól – ezt maga Lázár János kottyantotta el, amikor a Vajdaságban járt – a temetést és a választások kiírását követően szinte azonnal megkezdték a kampánytevékenységet.

Több mint 350 rendezvényre mentek el, köztük olyanokra is, amelyeket teljesen felesleges volt kampányrendezvénynek minősíteni – főleg abban az esetben, amikor iskolákról, gyerekekről beszélünk – de a kampánypedofília már évek óta része a VMSZ stratégiájának, és ez a független sajtón kívül talán senkit sem zavar.

A VMSZ “face to face” kampányt folytatott, vagyis személyesen keresték meg a választópolgárokat, ráadásul kimondottan aktív volt a közösségi oldalakon (három képviselőjük december elejéig több mint húszezer eurót költött Facebook-reklámokra), s annyi szavazásra buzdító videót forgatott le, hogy azzal úton-útfélen összefutott a világhálón cirkáló potenciális szavazó. Tartalmas, aktív és jól működő kampány volt ez, ezen a platformon ugyanis az üzeneteik el is jutottak a potenciális szavazópolgárokhoz.

Kilenc képviselő Újvidéken, hat Belgrádban

A 120 tagú vajdasági parlamentben a mostani állás szerint a Szerb Haladó Pártnak 68 képviselője lesz, vagyis abszolút többséget szereztek a haladók.

A második helyen a Szerbia az Erőszak Ellen lista végzett, amelynek 28 vagy 29 képviselője lesz, a harmadik pedig a Vajdasági Magyar Szövetség lett kilenc képviselői hellyel, ami 9,39 százalékos eredménynek felel meg. Ezen az alacsony számon nemigen kell csodálkozni, mert hogy a folyamatos telepítések következtében a tartomány lakosságának mintegy 70%-a ma már szerb.

A VMSZ listájáról a tartományi parlamentbe Juhász Bálint, Bagi Boján, Burány Hajnalka, dr. Molnár Viktor, Pintér Anna-Mária, Hugyik Karolina, Dobó István, Kónya Róbert és Stojšić Milosavljević Anasztázia jutott be.

A köztársasági parlamentben a vajdasági magyarságot dr. Pásztor Bálint, Kovács Elvira, Bájity Borisz, Tóbiás József, dr. Úri Emese és Újhelyi Ákos képviseli majd.

Valójában egyetlen elemző sem gondolta volna, hogy az ellenzék valóban olyan jól szerepel a mostani választásokon, hogy az jelentősen megingassa a Szerb Haladó Párt, vagyis Aleksandar Vučić hatalmát.

A jelenlegi választási körülmények között a nagyobb városokban elért harminc százalék feletti eredmény nagyon is jónak számít, és a most hőzöngő ellenzék sem a hatalmat követeli, hanem az ellopott 7-8 százalékát.

Szerbiában, Vajdaságra pedig ez különösen igaz, már régóta nincs kormányváltó hangulat. Az emberek megszokták a tizenegy éve tartó SNS-VMSZ hatalmat, kurtítsa is az meg akármennyire a jogainkat, és szóljon bele akármennyire is a mindennapjainkba. A félelem nagy úr, a szavazók pedig itt két dologtól tartanak: az egyik a párt, a másik pedig a változás. Az előbbit legalább már jól kiismerték.