Szerbia villanyosít, 10 vízerőművet épít egy 55 kilométeres folyószakaszon

A Szerbiai Villanygazdaság (Elektroprivreda Srbije, EPS) leporolt egy közel másfélévtizedes tervet, amely alapján az Ibar folyón nem kevesebb, mint tíz vízerőművet építenek Kraljevo és Raška között, egy mindössze 55 kilométeres folyószakaszon. Ezzel kapcsolatban márciusban írták ki a tendert, az építési minisztérium pedig a napokban nyilvános betekintésre bocsátotta a műszaki dokumentációt egészen december 11-éig, december 22-én pedig nyilvános vitát rendeznek a tervről Belgrádban. A Nem adjuk az Ibart elnevezésű polgári kezdeményezés máris tiltakozik a tervezett „villanyosítás” ellen.

Felmelegítették a 2010-es terveket

A BalkanGreenEnergy portál márciusban azt írta, hogy az Ibar parti vízerőműrendszer terve nem új keletű, az EPS több mint 13 évvel ezelőtt az olasz Seci Energia céggel együttműködve szerették volna megépíteni.

A két cég 2010 decemberében közös vállalatot alapított Ibari Vízierőművek (Ibarske hidroelektrane) néven, amelynek feladata az erőművek megtervezése, a dokumentáció elkészítése, az erőművek építése és üzemeltetése lett volna.

Akkor azt tervezték, hogy az erőművek teljes kapacitása 103 MW lesz, a beruházást pedig csaknem 300 millió euróra becsülték. Bár az építkezés megkezdését 2011-re tűzték ki, de ez nem történt meg, a vegyesvállalat pedig tavaly áprilisban megszűnt.

A Szerbiai Villanygazdaság székháza Belgrád központjában, egy szűk utcában (Fotó: BALK)

A pályázati dokumentáció szerint az EPS most leszögezi, hogy az Ibar vízenergia kapacitása Szerbia egyik legjelentősebb kihasználatlan hidropotenciálja.

A szerbiai elektromos művek – mint már a címben is jeleztük – nem kevesebb, mint tíz erőművet szeretne építeni az Ibar partján, ezek a következők: Lakat, Maglič, Dobre Strane, Bela Glava, Gradina, Cerje, Glavica, Ušće, Gokčanica és Bojanići.

Az EPS megfogalmazása szerint a műszaki, tervezési és tanulmányi dokumentáció elkészítésének célja az Ibar erejének hasznosítása, és az ennek mérlegeléséhez szükséges alapok megteremtése, a folyó megfelelő rendezésével, fejlesztésével és védelmével.

Kapcsolódó cikk

Magyarország 11 szerbiai vízerőműbe társulna be, Szerbiában nagy a felzúdulás

Az ilyenkor szokásos tra-la-la szerint a vízerőműrendszer energetikai, közlekedési, kulturális és turisztikai folyosóként szolgálna az ország szélesebb körű fejlesztési érdekeinek megvalósítása szempontjából, és az ehhez szükséges előfeltételek megteremtésének céljából.

A Szerbiai Villanygazdaság a dokumentáció elkészítésekor az Ibar-menti erőműrendszer kiépítésének területi, ökológiai, társadalmi, pénzügyi, piaci és gazdasági indokoltságát is megvizsgálta.

Az EPS közlése szerint a tanulmány eredményei lehetővé teszik a beruházás indokoltságáról és a projekt fejlesztésének folytatásáról szóló döntés meghozását.

Az elkészített dokumentáció azért fontos, mert ennek alapján írják ki a pályázatot azoknak a vállalkozásoknak a kiválasztására, amelyek részt vesznek az erőművek megépítésében.

A tervek szerint az építkezést a nemzetközi pénzintézetek által nyújtott hitelekből finanszíroznák, amivel tovább növekedne az ország eladósodottsága.

Ellenállás szerveződik az erőművek miatt

A szerbiai zöldek a Nem adjuk a Jadart (Ne Damo Jadar) nevű mozgalommal közösen már ideiglenesen megakadályozták a lítium kiaknázását a Jadar folyó mentén, azért írjuk azt, hogy ideiglenesen, mert a belgrádi vezetés, személyesen pedig Aleksandar Vučić még nem tett le arról, hogy egyszer lítiumot termeljenek ki Szerbiában.

Kraljevóban most létrejött a Nem adjuk az Ibart (Ne Damo Ibar) nevet viselő kezdeményezés, amelynek hasonló a terve, mint a Jadaros nagytestvérnek, vagyis szeretnék meghiúsítani a tíz erőmű megépítését.

Nebojša Kovandžić zöld aktivista az előbb említett szervezet nevében az N1 ellenzéki televíziónak nyilatkozva először is azt kifogásolta, hogy a dokumentációba Belgrádban és nem a közvetlenül érintett Kraljevóban lehet betekinteni, és december 22-én nem ebben a közép-szerbiai városban tartják meg a nyilvános vitát.

Nebojša Kovandžić környezetvédő, aki nem adja az Ibart (Forrás: Screenshot)

A másik kifogás az, hogy a módosított terv szerint most az egész projektet a 2010 óta privatizált Jaroslav Černi nevet viselő vízgazdálkodási intézmény felügyeli, amely már nem a nép és az állam, hanem a befektetők érdekeit képviseli.

Kovandžić úgy nyilatkozott, hogy a tíz erőmű megépítésével nem történik más, mint az Ibar folyó felszeletelése, a gátak ugyanis a folyót tíz ponton állítják le, aminek kumulatív hatása lesz az élő környezetre.

Az aktivista arra is figyelmeztetett, hogy az a környék lakossága az Ibar folyó melletti kutakból nyeri az ivóvizet, de az erőművek megépítése során felhasznált rengeteg beton miatt biztosan romlik az ivóvíz minősége a térségben.

Kovandžić lesújtónak nevezte, hogy az Ibar mentén élő embereket senki sem kérdezte meg, hogy mi a véleményük a tervről, szerinte ugyanis a vízerőművek megépítése után megszűnik a létfenntartás lehetősége az Ibar folyó mentén.