Az albán elnök a szerbiai albánoknál, kicsit inkognitóban

Albán zászlók, géppisztolyos biztosítás és politikai vita: Szerbiában nagy visszhangot váltott ki Bajram Begaj dél-szerbiai látogatása

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A július 9-i látogatás során Bajram Begaj albán elnök előbb Preševóba (Presheva) érkezett, ahol megnyitotta a helyi könyvvásárt, majd Bujanovacban folytatta programját. Az albán államfőt Arbër Pajaziti polgármester, Driton Rexhepi önkormányzati elnök és más helyi albán politikai vezetők köszöntötték.

A fogadtatás részeként a városközpontban albán nyelvű üdvözlőplakátokat helyeztek ki, amelynek hátterében az albán nemzeti szimbólumnak számító kétfejű sas volt látható, a látogatás több helyszínén pedig albán nemzeti zászlókat tűztek ki, ami általában nem meglepő a nemzetközi gyakorlatban a fogadó ország jelképei mellett, de a szerbek számára irritáló, főleg a szerb szimbólumok nélkül.

A közösségi médiában a fegyveres biztosítás került a figyelem középpontjába

A látogatásról készült videókat több százezren nézték meg a közösségi oldalakon. A legnagyobb visszhangot nem maga az albán elnök érkezése, hanem a körülötte látható fegyveres biztosítás váltotta ki.

Bujanovac központjában az önkormányzat egy nagyméretű, albán nyelvű üdvözlőplakáttal fogadta Bajram Begaj albán államfőt. A „Mirë se vini President” („Üdvözöljük, Elnök úr!”) feliratú molinón az albán nemzeti szimbólumként ismert kétfejű sas motívuma is megjelent (Forrás: Bujanovačke)

A felvételeken több, géppisztollyal felszerelt biztonsági ember is látható volt, ami sok szerb kommentelő szerint szokatlan látványt nyújtott Bujanovac központjában.

Miroslav Jocić, az ellenzéki Szerb Népi Mozgalom (NPS) helyi vezetője úgy fogalmazott, hogy a jelenet inkább emlékeztetett egy akciófilmre, mint egy államfő hivatalos látogatására.

Szerinte a gépkarabélyokkal felszerelt biztosítás nem a biztonság érzetét keltette, hanem a félelem üzenetét közvetítette.

Az albán közösség politikai képviselői ezzel szemben történelmi jelentőségű eseményként beszéltek a látogatásról.

Arbër Pajaziti szerint fontos és érzelmekkel teli pillanat volt, hogy az albán államfő személyesen látogatott el Bujanovacba. A polgármester közölte: a megbeszélésen részletesen ismertette azokat a problémákat és kihívásokat, amelyekkel a helyi albán közösség szembesül.

Elmondása szerint szó esett a térség gazdasági fejlesztéséről, az európai integrációról, valamint Albánia további támogatásáról is.

A dél-szerbiai albán politikusok következetesen a „Preševo-völgy” (Preševska dolina) elnevezést használják Bujanovac, Preševo és Medveđa térségére, amelyet az albán közélet régóta kiemelt nemzeti kérdésként kezel.

„Albánok, akik a saját földjükön élnek, de az anyaországon kívül”

Bajram Begaj a látogatást követően közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy a Preševo-völgy albánjai „a saját földjükön élnek, de sajnálatos módon az anyaországon kívül”.

Az albán elnök szerint megbeszélései során a helyi albán közösség problémáiról, az albán politikai szereplők együttműködéséről, valamint a fiatalok támogatását szolgáló fejlesztési projektekről is szó esett.

Shaip Kamberi szerbiai parlamenti képviselő ugyancsak jelentős politikai üzenetet látott a látogatásban.

Szerinte az albán államfő jelenléte azt mutatja, hogy Tirana egyre nagyobb figyelmet fordít a dél-szerbiai albán közösség helyzetére.

Vučić szerint minden engedélyt megkapott

A látogatás körül kialakult vita néhány nappal később újabb politikai hullámokat vetett, Aleksandar Vučić szerb államfő ugyanis kijelentette, hogy Bajram Begaj valamennyi szükséges engedélyt megkapott a szerb hatóságoktól.

A szerb elnök hangsúlyozta, hogy a látogatást teljes mértékben egyeztették Belgráddal, és minden szükséges protokolláris jóváhagyás rendelkezésre állt.

Kapcsolódó cikk

RAGMI MUSTAFA: Nem lenne rossz, ha Magyarországhoz csatlakoznánk, de leginkább Amerikával szeretnénk egyesülni

Külön figyelmet kapott az a kérdés is, hogy az albán elnök Koszovó felől érkezett a térségbe, Szerbiában ugyanis régóta érzékeny politikai kérdés, hogy a szerb állam nem tekinti nemzetközi határnak a Koszovóval közös átkelőhelyeket.

Vučić ugyan nem részletezte, pontosan milyen megfontolások alapján engedélyezték a látogatást, de hangsúlyozta, hogy az albán államfőről van szó, aki hivatalos engedéllyel rendelkezett.

A találgatások végére Vučić egy rövid válasszal próbált pontot tenni.

Arra a kérdésre, hogy a felvételeken látható géppisztolyos biztosító személyek albán vagy szerb erők voltak-e, a szerb államfő mindössze ennyit válaszolt:

– A mieink.

Ezzel a szerb elnök lényegében megerősítette, hogy a vitatott fegyveres biztosítást nem albán testőrök, hanem a szerb biztonsági szervek tagjai látták el.

A látogatás belpolitikai vitát váltott ki

Ellenzéki politikusok és egyetemi hallgatói csoportok azt kifogásolták, hogy a látogatásról előzetesen kevés információ jelent meg a szerb nyilvánosságban, és hogy a kormánypárti sajtó szinte egyáltalán nem foglalkozott vele, vagyis elhallgatta az eseményt.

A Szerb Népi Mozgalom (NPS) elnöke, Miroslav Aleksić az esettel kapcsolatban felvetette a kérdést, hogy miért nem számolt be „egyetlen rezsimpárti” média sem az albán elnök látogatásáról.

Miroslav Aleksić, a Szerb Népi Mozgalom (NPS) elnöke felvetette a kérdést, hogy a szerb rezsimhű média miért nem számolt be arról, hogy Bajram Begaj albán elnök Bujanovacba és Preševóba látogatott (Forrás: N1)

Aleksić azt is sérelmezte, hogy a fogadtatás során elsősorban albán nemzeti szimbólumok jelentek meg, miközben szerb állami jelképek gyakorlatilag nem voltak láthatók.

„Tilos-e a szerb zászló kitűzése Dél-Szerbiában? Nekem nincs bajom azzal, hogy bármely ország elnöke idejöjjön és meglátogassa a nemzeti kisebbségét. Támogatom, hogy Szerbia a megbékélésre törekedjen, de a protokoll minimális szabályait be kell tartani. Miért nem jött el Belgrádba az albán elnök, ahogyan Edi Rama albán miniszterelnök tette? Amit csinálnak, az nagyon veszélyes; azt mutatják, hogy Szerbia még azt a kevés szuverenitását sem tudja megvédeni, amije van” – mondta Aleksić.

Az újvidéki jogi kar sztrájkoló hallgatói az albán elnök látogatásával kapcsolatban megjegyezték, hogy a szerb kormány ismét árulónak bizonyult, mert miközben a koszovói szerbeket a szerb szimbólumok és dalok miatt tartóztatják le, Begaj a szerb rezsimhű média által elhallgatott látogatása során úgy érkezett Dél-Szerbiába, mintha a saját országán haladna át.

Kapcsolódó cikk

A NAGY SEMMI: A Preševo-völgyi albánok részvétele a Koszovó és a Szerbia közötti tárgyalásokon, avagy mit tartalmaz a Soros-tanulmány?

A diákok azt is megjegyezték, hogy közben presevói polgármesterétől azt a nyilatkozatot kapják, hogy Preševo és a Preševo-völgy „az albán világ elválaszthatatlan része”.

A vita ismét ráirányította a figyelmet a dél-szerbiai albán közösség helyzetére, valamint arra a kényes kérdésre, milyen szerepet kíván játszani Albánia a Preševo, Bujanovac és Medveđa térségében élő albánok támogatásában, miközben a szerb hatóságok eddig gyakorlatilag elnyomták a térség albán lakosságát, amely ennél fogva nem érzi otthonának Szerbiát, a fiatalok jelentős része szerbül sem tud.

Bár a mostani látogatás hivatalosan kulturális és közösségi programok köré épült, a reakciók azt mutatják, hogy a térség identitáspolitikai kérdései három évtizeddel a jugoszláv háborúk után is rendkívül érzékeny témának számítanak Szerbiában, de a szerbiai albán közösségen belül is, amelynek vezető tagjai a földrajzi közelség miatt szoros kapcsolatokat ápolnak nem is Albániával, hanem a másik albán állammal, Koszovóval és a koszovói intézményekkel.