A montenegrói civilek elutasítják Várhelyi ötletét, hogy EU-támogatással épüljön a bari LNG

Várhelyi Olivér egyik ígérete miatt huszonhét montenegrói civil szervezet levelet írt Ursula von der Leyennek, a brüsszeli bizottság vezetőjének, akitől azt kérik, hogy ne támogassa a bari kikötőbe tervezett LNG-terminál építését. A civilek megjegyzik, hogy Montenegró nem kapcsolódik a nemzetközi gázhálózatokhoz, és csak kis mennyiségű fosszilis tüzelőanyagot használ, ami kedvezőbb helyzetet teremt számára a szén-dioxid-mentesítés szempontjából, mint amiben maga az Európai Unió van. A közelmúltban Várhelyi Olivér szomszédsági és bővítési biztos úgy nyilatkozott, hogy az EU partneri segítséget kíván nyújtani Montenegrónak az LNG-terminál megépítésében.

Várhelyi szerint az Európai Unió besegít

Az LNG-terminál építésére vonatkozó terv nem teljesen új, már Jakov Milatović montenegrói államfő belgrádi látogatása alkalmával már megemlítésre került, de a júliusi találkozón nem ő, hanem a szerb elnök hozta szóba.

Kapcsolódó cikk

A nótázgatást követően kiderült, hogy Montenegró LNG-terminált építene Barban

Aleksandar Vučić akkor úgy fogalmazott, hogy Szerbia érdeklődést mutat a projekt iránt, és a terminálon keresztül jelentős mennyiségű (cseppfolyós) gázt szerezne be.

Vučić számokat is megemlített, szerinte Szerbia napi szinten 2,7 millió köbméter gázra tartana igényt, és kész lenne azonnal nekilátni a csövek lefektetéséhez, amelyek a Bijelo Polje-i mérőállomáshoz vezetnének.

Szavai szerint az említett mennyiség nem fedezné a teljes szerbiai szükségletet, de jelentősen hozzájárulna a “szerb diverzifikációhoz”.

Ezt követte Várhelyi kijelentése, miszerint az Európai Unió készen áll arra, hogy Montenegró partnereként LNG-terminált építsen Barban.

A podgoricai kormány közleménye szerint Várhelyi a Berlini folyamat külügyminiszteri értekezletén úgy nyilatkozott, hogy Montenegró és a térség számára rendkívül fontos lenne a bari gázterminál megépítése, szem előtt tartva az oroszok által Ukrajna ellen végrehajtott agresszió miatt keletkezett energiaválságot.

A közlemény megjegyzi, hogy az LNG-terminál megépítésével Montenegró fontos csomóponttá válna a cseppfolyósított gázszállítás tekintetében.

A találkozón a montenegrói külügyek koordinátoraként részt vett Dritan Abazović montenegrói miniszterelnök is, aki úgy fogalmazott, hogy ez történelmi kezdeményezés és nagy dolog Montenegró számára, mert lehetővé teszi a gazdasági diverzifikációt.

Abazović emlékeztetett arra, hogy a kormány korábban memorandumot írt alá több amerikai befektetővel a bari LNG-terminál létesítéséről, és egyúttal nagyra értékelte az uniós partnerek érdeklődését és hajlandóságát egy ilyen projekt európai forrásból történő finanszírozására.

Várhelyi Olivér a balkáni országok külügyminiszterivel értekezett (Forrás: Flickr, montenegrói kormány)

A civilek elutasítják a segítséget

A montenegrói hírügynökség jelentése szerint 27 civil szervezet október 24-én közös levelet intézett az Európai Bizottság elnökéhez, Ursula von der Leyenhez, amelyben felszólította, hogy ne támogassa a cseppfolyósított földgázhoz fogadásával kapcsolatos terminál építésére vonatkozó projektet a bari kikötőben.

A levél felhívja a figyelmet arra, hogy Montenegró nem kapcsolódik a nemzetközi gázhálózatokhoz, és csak kis mennyiségű fosszilis tüzelőanyagot használ, ami kedvezőbb helyzetet teremt számára a dekarbonizáció terén, mint amiben az ukrajnai háború után a fosszilis gázimportról történő lemondásra törekvő Európai Unió van.

A civilek rámutatnak arra, hogy a nyugat-balkáni országok összességében sokkal kevésbé függenek a gáztól, mint az Európai Unió, és kötelezettséget vállaltak, hogy 2050-ig fokozatosan megszüntetik a fosszilis tüzelőanyagok használatát, viszont ha megépül az LNG-terminál, az megnehezítené és lehetetlenné tenné az ország szén-dioxid-mentesítését 2050-re.

Kapcsolódó cikk

NAGYHATALMI JÁTSZMÁK: Az LNG-terminálok és a Három Tenger

Szerintük az LNG-terminál létesítése azért lenne különösen veszélyes, mert gázvezetékeket kellene építeni, a kormány pedig már most három új gázerőmű építését tervezi. A civilek úgy vélik, hogy Montenegró mérete és korlátozott intézményi kapacitásai alapján 2050-re nem lenne képes egy újabb átállásra a gázról a megújuló energiaforrásokra.

Az Ursula von der Leyennek írt levél szerzői arra is rámutatnak, hogy az Európai Bizottság az utóbbi években aktívan a fosszilis energia felhasználását jelentő gázfogyasztás növelésére ösztönözte az egész nyugat-balkáni régiót.

Nataša Kovačević, a CEE Bankwatch zöldszervezet munkatársa felelőtlennek és kontraproduktívnak nevezte a fosszilis energia használatára serkentő bizottsági kezdeményezéseket.

Kovačević a montenegrói LNG-terminállal kapcsolatban annak a reményének adott hangot, hogy Várhelyi nyilatkozata nem képviseli az Európai Bizottság álláspontját, miután az uniós biztos már korábban elhíresült azzal a szokásával, miszerint időnként anélkül fejti ki véleményét, hogy előzetesen egyeztetne a kollégáival.