Szlovákia
Patthelyzetet hozott a miniszterek névsora Szlovákiában
Közel három héttel a választások után nyilvánossá vált az új szlovák kormány miniszterjelöltjeinek névsora. Zuzana Čaputová köztársasági elnök csupán egyetlen tárca esetében emelt kifogást, de akár az egész kabinet kinevezése csúszhat emiatt. A Smer választási győzelme után Robert Fico két hetet kapott Čaputovától a parlamenti többség biztosítására. A pozsonyi liberálisok egy pillanatra elhitték, hogy a miniszterelnöki poszt felajánlásával kibillenthetik a Peter Pellegrini vezette Hlast a Smer mellől, de viszonylag gyorsan kiderült, hogy a legvalószínűbb forgatókönyv szerint alakul a kormányalakítás. A jólfésült szociáldemokrata Hlas a kevésbé diplomatikus szociáldemokrata Smerrel és az oroszbarát Szlovák Nemzeti Párttal kötött először együttműködési memorandumot, majd koalíciós megállapodást. Ez azt is jelenti, hogy Ficonak nem sikerült bevonnia a kereszténydemokratákat (KDH), így a szlovák kormánynak csak nagyon szűk, 79 mandátumnyi többsége lesz a 150 fős parlamentben. A két kisebb koalíciós pártnak a tárcák elosztása során kellett biztosítani egyrészt saját politikai túlélését, másrészt a most kötött koalíció stabilitását.
Arányok és számítások
A Hlas rövidtávon ugyan királycsinálóként tetszeleghetett, de középtávon mind a Smerrel, mind a Progresszív Szlovákiával kötött egyezség komoly veszélyeket jelentett a pártra nézve.
Végül Pellegrini a választói attitűdjeinek engedve az anyapártjával lépett koalícióra, de megkérte az árát: 7 minisztérium vezetését kapta meg, míg a Smer 6, az SNS pedig 3 minisztérium felett rendelkezhet.
Mivel a Szlovák Nemzeti Párt tagjai közül csak a párt elnöke került a törvényhozásba, ezért az osztozkodáskor figyelembe kellett venni a listájukon bejutott kisebb politikai formációk kívánságait is, nehogy önállósodva veszélybe sodorják a kormánytöbbséget.
Azonban ez már rövidtávon feszültséget okozott, mivel Čaputová nem hajlandó kinevezni az egyik ilyen jelöltet.
Klímatagadó környezetvédelem, álhírekkel teli kultúra
Rudolf Huliak környezetvédelmi miniszterré jelölését óriási felzúdulás követte, több tízezren írták alá az egyik környezetvédő szervezet által indított tiltakozó online petíciót.
A klímaváltozást tagadó Huliak egy kisebb falu polgármestere, a Nemzeti Koalíció nevű formáció elnöke, és rendkívüli nyitottságot mutat mindenféle összeesküvés-elmélet iránt.
A kampány egy több napig tartó szürreális vitájában a medvék kilövése mellett tette le a garast, ami azzal is magyarázható, hogy az országos vadászszövetség elnökségi tagja, de kijelentései alapján akár a természetvédelmi területek átminősítése sem kizárt az irányítása alatt.
Čaputovának köztársasági elnökként korlátozottak a jogai a kormányalakítás során, de az alkotmány szerint a miniszterek kinevezése az ő hatáskörébe tartozik.
Előre bocsátotta, hogy azokat nem nevezi miniszternek, akik ellen eljárás zajlik (Tibor Gašpar volt rendőrfőkapitányból várhatóan így lesz várhatóan a szlovák titkosszolgálat vezetője, Peter Žiga pedig a parlament alelnöke), de azt is tudni vélték, hogy a Fico jobbkezének számító Robert Kaliňák belügyminiszterré való jelölését sem nyelte volna le.
Fico a várható elutasítások miatt úgy keverte a kártyákat, hogy Čaputovának minél kevesebb oka legyen a jelöltekkel szembeni kifogásokra (így lett Kaliňákból honvédelmi miniszterjelölt), de az SNS által bejuttatott populisták jelöltségével nem tudott mit kezdeni.
Huliak mellett ugyanis az SNS-hez került a kulturális minisztérium és a párt által már régóta létrehozni kívánt sport és idegenforgalmi minisztérium is, amely januártól állhat majd fel.
A kulturális tárca kapcsán egy másik szélsőjobboldali alakulat elnökének, Tomáš Tarabának a jelöltségét emlegették, végül azonban Martina Šimkovičová neve került az ajánlóívre.
A hölgy talpára 2015-ben azért kötöttek útilaput az egyik kereskedelmi televíziónál, mert uszító megjegyzéseket tett a menekültekre. 2020-ban a nőügyeiről elhíresült Boris Kollár listájáról bekerült a parlamentbe, de onnan is távoznia kellett, majd egy szélsőjobboldali online televízióban folytatta pályafutását.
A bulvárlapok azonban megtalálták vele kapcsolatban is a pozitívumot, mondván ilyen csinos minisztere még nem volt Szlovákiának.
Mivé lesznek Fico ígéretei?
A választások után mindenki azt találgatta, mennyire kell komolyan venni Fico kampányban tett kijelentéseit Ukrajnával, Oroszországgal, az Európai Unióval vagy a migránsokkal kapcsolatban.
Az optimistább értékelések szerint mindezek a szólamok a választás másnapján érvényüket vesztik, és Fico inkább a belpolitikai problémáival, többek között a korábban általa kinevezett emberek elleni eljárások elsimításával foglalkozik majd (igaz az igazságügyminiszteri posztra ő jelölte Boris Suskót), az ország euroatlanti irányultsága pedig nem fog változni.
Ehhez képest azonban magához ragadta a fenti témák szempontjából különös jelentőségű honvédelmi mellett a külügyi tárcát is.
A hadiipar általános felpezsdülésének amúgy is a Smer-közeli hadiipari cégek lehetnek a fő nyertesei, különösen ha Kaliňák vezeti a tárcát, ami már Fico korábbi kormányalakításai során is felmerült.
Már csak ezért is érdekes kérdés, továbbra is ragaszkodik-e Fico ahhoz, hogy Szlovákia nem szállít fegyvereket Ukrajnának.
A külügynél íratlan szabályként az utóbbi időszakban mindig karrierdiplomaták kerültek a miniszteri székbe, és pártállástól függetlenül egy irányba tolták az ország szekerét.
Ezt a konszenzust rúgta fel Fico azzal, hogy Juraj Blanárt, egy megyeelnököt jelölt a posztra, így közvetlen ráhatása lesz a tárca működésére.
A Smer adja a mindenkori miniszterelnök bizalmasának tekinthető pénzügyminisztert Ladislav Kamenický személyében, emellett Ficoék jelölték Richard Takáčot mezőgazdasági miniszternek, Jozef Rážt pedig közlekedési miniszternek.
Utóbbi neve már korábban felmerült potenciális belügyminiszterként, bár a jelölt leginkább édesapja révén ismert az országban, mivel a ’80-as évek egyik legnépszerűbb együttesének a frontemberéről van szó.
Miniszterek új szerepekben
A Hlas jelöltjeinek névsorát kísérte a legkevesebb vita, bár itt is van pár érdekesség.
Az elmúlt időszak rendőri és titkosszolgálati belharcai miatt is kulcsfontosságú váló belügyi tárcát például Matúš Šutaj-Eštok veheti át, aki önmagát nem tartja bosszúszomjasnak, de általánosan úgy vélekednek róla, hogy hajlandó lesz elsikálni a Smer, illetve a Hlas politikusainak kényes ügyeit.
Hiába töltötte már be ezt a pozíciót Denisa Saková, vélhetően kevésbé volt megbízható Fico számára, ezért ő rá a gazdasági miniszter szerepét osztották.
Bár a Hlas megkapta az egészségügyi tárcát, azt nem Tomáš Drucker vezeti majd, akinek már lett volna tapasztalata ennek a tárcának az irányításában (ráadásul pár napig belügyminiszter is volt), hanem Zuzana Dolinková, akire roppant nyomás nehezedhet.
Druckera a másik komoly kihívást jelentő tárcát kapta, ő oktatási miniszterként térhet vissza a kormányzásba.
Párton belül fontos személyiségnek számít Richard Raši, aki a régiófejlesztésért és informatikáért lesz felelős, illetve Peter Kmec, aki az uniós alapokért és a helyreállítási tervért felelős miniszterelnök-helyettes lehet.
Ki bírja tovább?
Huliak ügyében egyelőre patthelyzet alakult ki, ugyanis mind az őt jelölő SNS, mind a kormánynévsort benyújtó Robert Fico kitart mellette, viszont Čaputová sem látszik meghátrálni.
Az idő inkább Ficoékat sürgeti, a közhangulat azonban könnyen a köztársaság elnök ellen fordulhat, ha nem hajlik meg a nép szeptember 30-án kinyilvánított véleménye előtt.
- Szerbia4 nap telt el azóta
Vučić tagadja, hogy nemet mondott Putyinnak, telefonon majd megbeszélik
- Horvátország4 nap telt el azóta
Drágul a gáz és az áram, de mérsékelten
- Szerbia2 nap telt el azóta
Magánkézbe adná az utasszállítást Szabadka, nem tudja sikerre vinni a vállalatot a város
- Bosznia2 nap telt el azóta
ABSZOLUTIZMUS: Dodik mindenütt győzni akar az októberi boszniai helyhatósági választásokon