AZ UTOLSÓ DISZNÓVÁGÁS: Szélvész, malacvész, hogy lehet itt normálisnak maradni?

A hónap elején Cérnán, a falumban jártunk az asszonnyal. Legfőképpen megtekinteni, mit működtek a mesterek, meg lezárni a házat télire. Ami a legfontosabbnak tűnt, megcsinálták: lecsavaroztak körbe-körbe két sor cserepet, a kúpcserepeket beöntötték cementtel. Ez a technika a tengerpartról származik, ahol a bóra szokta próbára tenni a tetőszerkezetet, ahogy a szakik mondták, a normálisabbnál is erősebb vihart ki kell bírnia, de ha megint valami világvége jön, nem lehet tudni. Ugyanakkor, a világvége-csomag – doomsday package – keretében befutott a benzines áramfejlesztő is. Jófajta lengyel gyártmány, 3,2 kilowattos, ha egy mód van rá, többet nem fogok sötétben kuksolni, meg a mélyhűtőből sem kell a kukába vágni a javakat, ha bármi miatt is hosszabb az áramszünet. Aztán, mint ez szokott lenni elébb cseppenként, majd mind vastagabb sugárban kezdtek csordogálni a helyi jellegű információk is: negyven éves korára a szép Lídia, a helyi tehenészet örököse, úgy határozott, hogy ideje férjhez menni, barátunk Márkó 13 tetőt segített rendbe hozni, kolbász, kulen pedig az idén nem lesz, de nagyon jövőre sem. Ugyanis az afrikai sertéspestis miatt járnak házról-házra a falvakban a fehérköppenyes emberek, és ölik le a disznókat.

A malacvész valóságos istencsapása

A szlavón embert nem piskótából gyúrta az Úristen, de az már kissé durva, ami történik. Az afrikai sertéspestis 2014-ben jelentkezett Európában, és annak ellenére, hogy a szomszédban, Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában, Magyarországon már évek óta előfordul, Horvátországot valahogy eddig elkerülte.

Most a nyárelőn azonban előbb Vukovár-Szerém megyében ütötte fel a fejét, a szerb határ közelében lévő falvakban és a drákói intézkedések ellenére mára már jelen van az Eszék-Baranya és a Bród-Szávamente megyékben is.

Szlavóniában pusztít a sertéspestis a családi gazdaságokban, eddig huszonötezer disznót öltek le, a nagy gazdaságokat egyelőre elkerülte a kór (Forrás: (X-platform)

Miután a vész ez idáig nem jutott be a nagy tenyészetekbe – az óvintézkedések, úgy tetszik, megtették a magukét – a kár egyenlőre még nem országos szintű. Mintegy huszonötezer disznót öltek le, főként a kistermelőknél, családi gazdaságokban.

A miniszter asszony nyilatkozott néhányszor, a kormány segélycsomagot szavazott ki, az illetékes állatorvosi szolgálatok ismeretterjesztő brosúrákkal igyekeznek rávilágítani a probléma mibenlétére. A hatóságok megtettek mindent, amit ilyenkor szokás, illetve lehet tenni, de ez távolról sem nyugtatta meg az embereket.

Merthogy felborult a rend, a falusi élet évszázadokon át csiszolt rendje. Disznóvágás nélkül nem csak, hogy a családi költségvetés fog érzékeny érvágást szenvedni, de nem lesz mit kirakni a vendég elé az asztalra, hogy a lagzikról, keresztelőkről, bérmálkozásokról és halotti torokról ne is beszéljünk.

A heródesi szigorral véghez vitt “eutanázia”, ahogy a hivatalos terminológia emlegeti az disznóállomány irtását, néhány helyen már-már ribillióval fenyegetett, a gazdák hangosan fogadkoztak, hogy fejszével, villával, egyéb gyilokkal várják be az állatorvosi csapatot, ám miután ezek rendőrségi kísérettel érkeztek, nem került sor nagyobb kilengésre.

Tragédia azonban történt, nekem legalábbis egyről van tudomásom. A szomszéd faluban – a BALK-on már többször szereplő Babina gredában – a lagziból hazatérő gazdának fáradtan, kialvatlanul kellett végignéznie az altatást. Amikor a koca került sorra és összeesett, a malacok ösztönösen odafutottak hozzá szopni. Ezt a látványt a gazda szíve nem tudta elviselni, és ő is holtan rogyott a földre.

Csupasz tények és zárszó

Az afrikai sertéspestis a házi és vaddisznók vírusos betegsége, és Szlavóniában azért jelent meg, mert ezen a területen továbbra is közkedvelt a szabadban való tenyésztés – a szlavón fekete disznó (fajferica) annak idején szándékosan “így lett kifejlesztve”, tekintettel a kiterjedt tölgyerdőkre – így nagyon könnyen megfertőzhetik őket a vaddisznók, a kór fő terjesztői.

Kapcsolódó cikk

FAJFERICA: Zöld erdőben, zöld mezőben egy fekete disznó

A betegség ellen nincs sem védőoltás, sem gyógyszer, és 100%-os elhalálozási rátát eredményez. A vírus rendkívül ellenálló, amelyet még rovarok is terjesztenek, de fertőzött felületekkel is továbbadható. Terjedését csupán úgy lehet megakadályozni, hogy a fertőzésgyanús állományt leölik, de ezt az eutanáziát megelőző intézkedésként is alkalmazzák.

A szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a látszólag egészséges egyedek is terjesztik a fertőzést, ezért van szükség a kíméletlen intézkedésekre.

Ezzel egyetemben a fertőzött területen korlátozták a lakosság mozgását – például a vadászok is csak úgy mehetnek az erdőbe, hogy ha hazatérésük előtt fertőtlenítik a lábbelijüket és a járművük gumiabroncsát, de betiltották a vásárokat és a sertések szállítását is.

Külön riadalmat okozott, hogy az agrárminisztérium bejelentette, hogy ezentúl a disznótartást szigorú előírásokhoz kötik.

Aki akár csak egy vagy két sertést is tart, annak el kell döntenie, hogy korszerűsíti az ólakat, vagy abbahagyja a tenyésztést. Ez a modernebb modell, vagy az úgynevezett “harmadik kategória” az Európai Unió utasítása, és Horvátországban ez a modernizációs folyamat most felgyorsult az afrikai sertéspestis miatt.

Az állat-egészségügyi felügyelők sorra járják a falvakat, megszámolják a sertéseket, és minden tenyésztőnek alá kell írnia, hogy december 31-ig megfelel a harmadik kategória előírásainak.

Ez azt jelenti, hogy védőkorlátokra, kettős kerítésre, fertőtlenítési nyilvántartásokra, védőruházatra, bizonyos infrastruktúrára és egyebekre van szükség. Aki ezt nem fogadja el, az nem tarthat többé disznót.

A helyzetet tovább nehezíti az is, hogy az állatállományt egy évig nem újíthatják fel a járvány után. Mint minden egyébnek, így a választások előtti időszakban a sertésvésznek is vannak politikai felhangjai.

Az ellenzék megpróbálta kiaknázni az emberek elkeseredettségét, de egyenlőre kevés sikerrel, mert a kormány újabb segélycsomaggal vette el a támadások élét.

Mindez azonban egy külön cikket kíván, most csak maradjunk annyiban, hogy a szlavóniai falvak lakosai kivannak az összes vizekből. A nagy szélvész után, még az afrikai sertéspestis is bekövetkezett, vagy ahogy a szomszéd mondaná: szélvész, malacvész, hogy lehet itt normálisnak maradni?

Mini közvélemény-kutatás

Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.