Connect with us

Horvátország

FAJFERICA: Zöld erdőben, zöld mezőben egy fekete disznó

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Fekete disznók
Szlavónia fekete aranya: a "fajferica" a fehér hóban

BALK Magazin applikáció telepítése

play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 4 perc

A fekete disznó orraVolt egyszer, hol nem volt, zöld erdőben, zöld mezőben egy fekete disznó. Akár így is kezdődhetne a szlavóniai fekete disznó története, de sajna nem így kezdődik. A manapság már őshonos horvát fajtának tartott sertést Orlovnjaki Pfeiffer Lipót Károly báró eszéki orlovac-pusztai birtokán „fejlesztette ki” a XIX. század második felében. Ha bárkit érdekelnek a részletek, a röfi a szerémségi Buđanovaci mangalica és az angol fekete Berkshire, valamint az amerikai Poland China fajták keresztezésével jött létre. A mindentudó Wikipédia szerint: „Ez egy szerény takarmányigényű sertés, amely alkalmas a szabadban való tartásra. Gabonafélékkel, kukoricával, sütőtökkel, lóherével stb. táplálkozik. A modern fajtákkal szemben képes nagymennyiségű, nagyobb térfogatú eledel fogyasztására. Nyugodt, jóindulatú, nagy ellenálló képességgel és pigmentált bőrrel rendelkezik, amely hamuszínű, általában közepesen hosszú sörtékkel borítva. Csülkei és ormánya fekete.” Ezzel szemben, mindent amit nekünk haspókoknak tudni kell, az annyi, hogy a húsa rendkívül finom, és akárcsak a mangalicaé, ennek fogyasztása is egészséges és felettébb javallott.

Mit adtak nekünk a ?

A fekete disznó orraA fekete disznó orra A monthy paytoni kérdés eme változatával előszeretettel szoktam macerálni horvát barátaimat. Ez ebben az esetben is indokolt, ugyanis az említett Pfeiffer Károly soproni születésű, és a családi bizniszt segítve került Eszékre.

Tehát a szlavón fekete disznó „papája” magyar ember volt, aki a távoli 1873-as bécsi világkiállításon ezzel az újfajta sertéssel aranyérmet nyert. Nevét az örökkévalóságnak a disznófajta szlavóniai elnevezése mentette át, ugyanis errefelé fajfericának, azaz Pfeiffer-féle disznónak nevezik.

Azóta a fekete szlavón disznó átlényegült őshonos horvát fajtává, olyannyira, hogy a horvátországi őshonos és veszélyeztetett háziállatok megőrzésére irányuló nemzeti program védelme alatt áll.

Ez is olyan mókás sztori, mint az, hogy a magyarországi Horváth vezetéknevű emberek zöme horvát felmenőkkel rendelkezik, míg a horvátországi Horvat nevűek magyarokkal. Egyikkel is, másikkal is tele a telefonkönyv, ha még valaki rendelkezik ilyennel.

Szóval, miután így eleget tettünk a kötelező figuráknak, következzen a szabad műsor!

Bácskai születésű emberként mindig is bensőséges viszonyt ápoltam a disznóhússal, kolbásszal, hurkával, sonkával, szalonnával és nem utolsósorban a töpörtyűvel.

Nagyszüleim jóvoltából minden évben vágtunk disznót, így határozott elképzelésekkel rendelkezek a disznóölés, böllérkedés érdekesebb mozzanatairól. Aztán csak elevett a fene hazulról, Zágrábba kerültem, ami egy szomorú, ám jól végződő történet, vagy legalábbis egyenlőre úgy néz ki.

A horvát főváros Újvidékhez képest jócskán nagyobb város, ennek minden jó és rossz oldalával.

A rossz különösen az élelmiszer-felhozatalban volt markáns, Zágrábban mindenfelé kizárólag ipari tenyésztésű, vagy ki tudja honnan importált húsféléket lehetett és lehet venni.

Hogy a disznóhúsnál maradjunk, ez a legjobb esetben mesterségesen felpuffasztott, magas víztartalmú húst jelent – az a fajta, amit az ember bedob a serpenyőbe, és összeugrik, mint a samunadrág.

Rosszabbik esetben a husinak szaga van. Nem romlott, de állott és ezt általában csak akkor lehet észre venni, ha felteszi az ember sülni-főni.

Nem beszélve arról, hogy különféle vegyszerekkel kezelik, hogy frissnek tűnjön, meg egyéb ehhez hasonló praktikák és horrorok, amik képletesen és gyakorlatilag is a sírba viszik az emberfiát.

Hogy mindez még rosszabb legyen, a horvát húsipari termékek is pokolian rosszak, képtelenek egy normálisra hajazó kolbászt összehozni.

Szlavónia, te áldott!

A fekete disznó orraA fekete disznó orraA fekete disznó orra Aztán némi pokoljárás után picinyke életem ismét kedvező irányt vett, és többek között nyaraimat egy szlavóniai faluban, Cérnán kezdtem tölteni.

Máig emlékszem, mikor őnagysága első ízben került vissza a Vinca (nem Vince) nevezetű hentestől, és felrakta a disznószeletet sülni.

A konyhában kisvártatva olyan illatok kezdtek terjedni, mint gyermekkoromban, amikor a mama készítette az ebédet – glória, hozsánna! Akkor ismerkedtem meg először a szlavóniai fekete disznóval, és ahogy azt a Casablanca című filmben mondanák: „Louie, I think this is the beginning of a beautiful friendship.”

A kezdeti nehézségeken Márió szomszédom segített át, aki enciklopédikus tudással rendelkezik disznóügyekben – kedvencem az a történet, amikor órákig alkudott egy öreggel egy többmázsás kocával kapcsolatban, de erről majd egy másik alkalommal.

Tehát, eljutottam addig, hogy meglehetősen tájékozott vagyok, ami a szlavóniai fekete disznót illeti, például azt is tudom, hogy Orahovica környékén van egy ember, aki makkoltatja őket, de azt is, hogy a legnagyobb fekete disznót tenyésztő farmmal Domagoj Vida a horvát fociválogatott középhátvédje rendelkezik, aki három gyermekkori barátjával vágott bele az üzletbe.

Mint erről volt szó, a fekete disznó a mangalicához hasonlóan a kihalás szélén tengődött még a 2000-res évek elején is, de aztán fordult a kocka. Az idegenforgalomnak köszönhetően nemcsak a szlavóniai bortermelés lendült fel, de a gasztronómia is és ezzel kezdődött a fekete disznó reneszánsza.

Mint minden más príma minőségűnek számító hús esetében, a fekete disznó titka is az izomszöveteket áthálózó zsírerekben rejlik, amihez csatlakozik az átlagosnál jóval lassúbb hizlalási időszak, és az állatok számára biztosított nagyobb mozgástér.

Oké, oké, de mit lehet ebből kihozni?

A fekete disznó orraA fekete disznó orraA fekete disznó orraA fekete disznó orra Sok mindent.

Az Eszékhez közeli Csepinben (Čepin) található Fekete Disznó étterem tavaly novemberben mesterkurzust tartott Željko Neven Bremec séfnek, a Horvát Köztársaság első Főzőakadémiája vezetőjének, oktatónak és nemzetközi bírónak, a Chefs of Mediterranean and European Regions egyesület elnökének irányításával.

A csepini Fekete Disznó étterem

A csepini Fekete Disznó étterem (Forrás: Twitter)

A séf ebből az alkalomból bemutatta a fekete szlavóniai disznóból származó tarja elkészítését, amelyet aztán töpörtyűvel és szalonnával, sült krumplival és szerecsendiós, pépes muskotályos tökkel tálalt.

Öntetként elkészített egy Pinot Noir redukciót, amelyhez néhány szem töpörtyűt adott hozzá.

A Fekete Disznó étlapjának máskülönben egyik közkedvelt tétele a „konfitált disznópofa”, és a nyári időszakban elképesztő desszertekkel is kedveskednek a vendégeknek.

Remélhetőleg egyszer a BALK legénységét is meghívják, hogy újabb ódát zenghessünk a szlavón fekete disznó nagyszerűségéről!

Horvátország

Robotok, robotok, világít az orrotok (egy költő veszett el a tudósítóban)

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

robot
A Horvát Robotikai Társaság szervezésében június 7-e és 10-e között a Varasd Arénában rendezik meg a 4. Európai RoboCup Junior versenyt

BALK Magazin applikáció telepítése

play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

A Horvát Robotikai Társaság szervezésében június 7-e és 10-e között a Varasd Arénában rendezik meg a negyedik európai RoboCup Junior versenyt. Tizennyolc országból (tizenöt európai ország, plusz Dél-Korea, Izrael és Egyiptom) 730 gyerek vesz részt Európa legnagyobb robotikai versenyén. A rangos eseményt, amely ezt az interdiszciplináris tudományterületet népszerűsíti, először rendezik meg Horvátországban.

RoboCup Junior

A Horvát Robotikai Társaság elnöke a Večernji list tudósítójának azt mondta, hogy pontosan 159 csapatot, azaz több mint 700 diákot és mentoraikat tudták elhozni, akik három kategóriában versenyeznek majd: On Stage, Rescue és Soccer.

– Ez három nagyon igényes kategória 15 alkategóriában, ahol 15 Európa-bajnokot kapunk

– tette hozzá Ivica Kolarić, aki egyben a Varasd megyei Robotikai Központ vezetője is.

A versenyzők változatos korcsoportokban lépnek fel, az óvodásoktól középiskolásokig, robotjaik a következő négy napban táncolni, focizni fognak, és áldozatokat mentenek veszélyes területekről, például földrengések romjai alól, stb.

A horvátországi iskolákban rendkívül népszerű a robotika, többek között a Horvát Robotikai Társaságnak köszönhetően.

A húsz évvel ezelőtt alapított lelkes egyesület tizenöt éve Ivica Kolarić professzor vezetésével folyamatosan dolgozik a fiatalok oktatásán, és kiváló eredményeket ér el az európai és világversenyeken.

Ezt a munkát és minden sikerüket az európai Robocup szervezet azzal díjazta, hogy idén Horvátországnak ítélte ennek a rangos versenynek a megszervezését.

A jéghegy csúcsa

Ez a fenti hírecske azonban csak a jéghegy csúcsa.

Kevesen tudják, hogy Horvátországban alapították a szintén „robotbarát” IRIM-et (Institute for Youth Development and Innovation), amely non-profit szervezetként Európa legnagyobb iskolán kívüli oktatási programját fejlesztette ki és hajtja végre – a CroatianMakers mozgalmon keresztül, amely csak Horvátországban több mint 300 000 gyereket ért el.

robot

KIS ÁLMOK: Február 7-e és 16-a között rendezték meg a Horvát Makers League harmadik fordulóját (Forrás: Croatian Makers)

Bár az IRIM Horvátországban indult, és elsősorban itt működik, tevékenységét kiterjesztette Szerbiára, Bosznia-Hercegovinára, Koszovóra, Montenegróra és Svájcra is, ahol a helyi partnerekkel együttműködve valósítja meg projektjeit, és további tízezer gyermeket von be a robotika világába.

Középpontjában a digitális és tudományos műveltség, valamint a technológiai és egyéb kompetenciák fejlesztése áll a STEM (Science, Technology, Engineering and Mathematics – Tudomány, , Mérnöki Tudományok és Matematika) területén annak érdekében, hogy a most cseperedő nemzedékek a 21. század egyenjogú polgáraivá váljanak a földgolyó más tájairól érkező társaikkal.

Az IRIM a STEM-mel kapcsolatos tevékenységet a fontos kompetenciák eléréséhez szükséges eszköznek tekinti olyan kulcskészségek elsajátítása során, mint a tanulási készségek, a problémamegoldás, az együttműködés, a kommunikáció, valamint az olyan személyiségjegyek, mint a kíváncsiság, a kezdeményezőkészség, a kitartás, az alkalmazkodóképesség, valamint a társadalmi és kulturális tudatosság.

Az IRIM nagy mennyiségű felszerelést adományoz elsősorban a tudás széles körű és mély terjesztésének eszközeként szervezett tevékenységek, oktatók képzése (csak Horvátországban több mint 4500 pedagógus részesül ebben), oktatási tartalmak fejlesztése, valamint oktatási weboldalak készítése, stb.

Az IRIM egyedülálló abban, hogy sikerül a „skálázhatóságot”, vagyis a mély tudás átadását nagy mennyiségben elérni.

Az IRIM kezdeti és állandó kulcsfontosságú finanszírozása Nenad és Rujana Bakić adományainak köszönhető, de ugyanakkor az egyesületet polgárok, vállalatok és más források adományaiból is finanszírozzák, de sikeresen pályáznak a nemzeti és európai fejlesztési alapoknál is.

Az IRIM már kifejlesztette az oktatók (nagykövetek) szilárd ökoszisztémáját, és kiépített egy gazdag oktatási platformot, amely lehetővé teszi a tevékenységek sikeres fejlesztését.

Mi ennek az értelme?

Horvátország és a szomszédos országok iskolarendszerei a reform különböző szakaszaiban vannak, de jelenleg még nem képesek minőségi tudást nyújtani a STEM területén, vagy olyan kulcskompetenciákat fejleszteni, mint például az együttműködés a csoportmunkában, kommunikáció, tanulási készségek, kreativitás, kíváncsiság, kitartás és vezetői készségek.

Az IRIM feladata nemcsak az hogy, természetes módon befolyásolja e kompetenciák fejlesztését, hanem tudatosan törekszik azok erősítésére is.

Az Eurostat vonatkozó felmérése szerint a horvát állampolgárok – az EU egészéhez viszonyítva – az oktatásnak és a kemény munkának tulajdonítják a legkisebb jelentőséget a siker elérése terén, szemben a politikai kapcsolatokkal és az egyéni boldogsággal.

Hasonló a helyzet más nyugat-balkáni országokban is, ahol ennek kiküszöbölését, vagyis az IRIM által szorgalmazott tevékenységeket helyi partnerek végzik.

Az IRIM fő társadalmi küldetése ugyanis a siker kultúrájának megteremtése azzal a céllal, hogy megerősítse a meritokráciát, mint a társadalom központi pillérét és fő mozgatórugóját.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

Líra-könyvek

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Utazás

Letöltések

Google-hirdetés

Tíz nap legjava