A cikk meghallgatása

A szerb alkotmány értelmében Szerbiában, ahol a lakosság több mint húsz százaléka valamely másik etnikai közösséghez tartozik, ott a szerb nyelv, mint hivatalos nyelv mellett az adott kisebbség nyelve is használatban van, illetve a kisebbség nyelvét is használni kell. Ez azonban általában nem történik meg abban a három városban és a környező falvakban, ahol többségében albán lakosság található a Presevo-völgyben (cirill betűkkel Прешево, albánul Presheva), vagyis ahol a szerbiai albán közösség több mint 80%-a él.

Folyamatos diszkrimináció

Ezt a jelenséget a Presevo-völgyi albánok – vagyis a Völgy albánjainak képviselői a belgrádi kormányok által fenntartott folyamatos diszkriminációnak tekintik az országos szinten kisebbségben lévő albánokkal szemben.

Két településen, Presevoban és Bujanovacban a helyi önkormányzatokat ugyan albánok vezetik, ennek ellenére nem minden intézményben alkalmazzák a hatóságok a kétnyelvűséget.

Kapcsolódó cikk

Mi ez itt, Oroszország? A szerbek Presevo-völgyben kipróbált módszerei a Vajdaságban

Az önkormányzati keretek között működő intézmények többségében, amelyek a különböző köztársasági minisztériumok képviseleti intézményei, szó sincs kétnyelvűségről.

Az adóhivatalban, a földhivatalban, az igazságügyi minisztérium képviseleti szerveiben, a bíróságokon, a rendőrségen és néhány iskolában, ahol egyébként albán nyelven tanítanak, nem érhető tetten a kétnyelvűség a hivatalos dokumentumok használata során.

Néhány napja az Albán Nemzeti Tanács vezetője, Nevzad Lutfiu éppen ebben a kérdésben fordult a szerb kormányhoz, és kérte az iskolaigazgatókat is, hogy tartsák tiszteletben a kétnyelvűséget a hivatalos dokumentumokban, és hivatásos fordítókat ajánlott fel nekik a hivatalos dokumentumok fordításához.

– Egyes albán iskolákban nem tartják tiszteletben a kétnyelvűséget. A részletesebb tájékoztatás érdekében albán nyelvű ajánlólevelet küldtem minden iskolavezetőnek.

– mondta Lutfiu, aki arról tájékoztatott, hogy az Albán Nemzeti Tanács minden eszközzel készen áll arra, hogy segítséget nyújtson a munkavállalói szerződések vagy egyéb dokumentumok fordításában, amelyek ezekben az iskolákban szükségesek.

A Völgy, ahol élnek

Lutfiu egy konkrét példával is illusztrálta a diszkriminációt, ez az iskolák környéki útjelekre vonatkozik, amelyek csak szerb nyelven és cirill betűkkel készülnek a szinte etnikailag teljesen tiszta albán települések esetében.

– A bujanováci községben található Samolicë falunak körülbelül 1900 lakosa van, valamennyien albánok. Természetesen a helyi iskolában minden diák albán

– mondta Lutfiu, aki hozzátette, hogy az iskola melletti út Bujanovacot köti össze Presevóval, és kivisz az autópályára, amely több albán falu között teremti meg a kapcsolatot.

Csak cirill betűkkel van kiírva, hogy iskola

Ennek ellenére az útnak azon a részén, ahol az iskola van, egy cirill betűs “škola” (iskola) útburkolati jel látható, az út mentén lévő jelzőtábla pedig szintén szerb nyelven, és cirill betűkkel figyelmeztet arra, hogy iskolai övezet következik, illene lassítani.

– A mai napon levelet küldtem a felelős cég (Putevi Srbije) vezetésének, és kértem tőlük a kétnyelvűség tiszteletben tartását

– jelentette ki Lutfiu, aki megjegyezte, hogy Szerbia három egymást követő évtizeden keresztül különféle módokon próbálja diszkriminálni a Völgyben élő albánokat, akiket akaratuk ellenére igazgat.

Az Albán Nemzeti Tanács vezetője egyúttal azzal a kéréssel fordult szerbiai nemzettársaihoz, hogy jelezzék neki, ha ilyen, vagy hasonló helyzetet tapasztalnak.

Táblák Horgos központjában, az Iskolai övezet címet viselő cirill darab nyilván tömeggyártásban készült (Fotók: BALK)

A BALK jelez

A BALK részéről mi az olvasók felé jelezzük, hogy ugyanez a helyzet a Vajdaságban, például Horgoson is, ahol a város/falu központjában lévő körforgalomban csak cirill és latin betűs szerb felirat van, magyar nincs, és ez nem csak a település nevére vonatkozik, hanem a vasútállomás felé mutató táblára is.

További párhuzamnak számít, hogy Horgoson is csak cirill betűs felirat jelzi az autósok számára, hogy iskolai övezethez érkeztek, nem is egy helyen.

Ugyanakkor azt is meg kell jegyeznünk, hogy ellenpélda is akad, az alábbi képet Presevóban készítette a BALK szemfüles riportere, és egy olyan tábla látható rajta, amely albánul is tájékoztat az iskolai övezetre.

Presevóban van kétnyelvű felirat is, csak nagyítóval kell keresni, viszont a szerb elnök összes választási plakátja módszeresen megsemmisítve (Fotó: BALK)

Tehát Szerbiában nem csak cirill betűs táblákat tudnak gyártani – és mint a példából kiderül, gyártottak már másmilyent is – ezért bátorkodunk azt feltételezni, hogy sok esetben bizonyára csak a jó szándék és a pislákoló értelem hiányzik a használatukhoz.

Mellékesen jegyezzük meg, hogy a kép baloldalán látható trafó a szerb elnök kizárólag cirill betűs választási plakátjaival volt kidekorálva. A fotó ezer szónál meggyőzőbben bizonyítja, hogy mi maradt a plakátokból, és hogy Aleksandar Vučić mekkora tiszteletnek örvend a Völgyben élő albánok körében.