A cikk meghallgatása

A lopakodó nacionalizmus látható formát ölt a Vajdaságban is, miután ezt a módszert a szerbek már korábban kipróbálták a Presevo-völgyben (cirill betűkkel Прешево, albánul Presheva). A BALK ottani, albán forrásai szerint a mostani vajdasági események kísértetiesen hasonlítanak arra, ami a névtáblák ügyében az utóbbi években, évtizedekben a déli albán területeken zajlott le. A vajdasági eseményeknek lökést adhatott, hogy a közlekedési és szállítási minisztérium élére a táblaírás megszállottja került, aki a szerb elnök régi ismerőse, és politikájának odaadó híve.

Mi ez itt, Oroszország?

Forrásunk szerint a Presevo-völgyben a szerbek először csak cirill betűkkel írták ki a települések nevét, majd később latin betűkkel is aláírták ugyanazt a nevet, függetlenül attól, hogy albánul másképp hívják az adott falut vagy várost.

Álláspontunk szerint ennek túl sok értelme nincs, némi malíciával jegyezzük meg, hogy ez legfeljebb a gyengébb szerbek érdekében történhetett, akik valamilyen okból kifolyólag nem ismerkedtek meg a cirill betűvetéssel.

Albán forrásunk azt is elmondta, hogy a névtáblák miatt ezer alkalommal is tiltakoztak, de semmilyen eredményt nem értek el, ami nem túl reményteli a vajdasági magyarok szempontjából, viszont a cirill írásmód tekintetében ekvivalens azzal a videóval, amelyet a szabadkai képviselőtanács tagjaival végignézettek a elnöki díszpolgárság “ünnepén”.

Ha a példamutatás szempontjából tekintünk erre az eseményre, akkor tisztában lehetünk azzal, hogy honnan fúj a szél, mert ha az elnök egy végig cirill betűs videót levetít egy soknemzetiségű városban, amelynek éppen a díszpolgára lesz, akkor a “legfelsőbb szándékot” illetően kevés kétségünk lehet.

Jobbra Presevo (albánul Presheva) egyenesen Маминце (albánul Momincë). Presevót érdekes módon már a Google-térkép is csak egy nyelven tünteti fel, szerbül latin és cirilll betűkkel (Forrás: Presheva Jonë)

Visszatérve a Presevo-völgyhöz, a táblák cseréje ott körülbelül öt évvel ezelőtt már lejátszódott, erről tanúskodnak az ottani médiabeszámolók is.

A Presheva Jonë albán nyelvű helyi hírportál valamivel több mint öt évvel ezelőtt azt írta, hogy a Presevo-völgy túlnyomóan albán többségű lakossága olyan feliratokkal szembesül, mint Oroszországban.

A beszámoló szerint az ottani Albán Nemzeti Tanács (KKSH) határozottan reagált arra, hogy nem használják az albán nyelvet a térségben kitett közlekedési táblákon, ma már tudjuk, hogy eredménytelenül.

A jelek szerint a szerbiai kormányzat most ugyanezt a módszert használja a Vajdaságban is, amihez persze az is kellett, hogy Belgrádban a megfelelő ember kerüljön a közlekedési minisztérium élére.

A szerbiai kisebbségi politika “szimbóluma” lehet-e a magyar fényírás, miközben számos helyen cserélik a táblákat kizárólag cirill betűsre?

Ennek némileg ellentmond, hogy a közösségi médiában megjelent beszámolók szerint a szerb hatóságok éppen most kezdték meg a magyar zászlóval “díszített” SZABADKA felirat helyreállítását, miután nyilván értesültek a szerb feliratok terjedéséről szóló magyarországi médiabeszámolókról.

Az összképet ez ugyan némileg árnyalja, de a hozzáálláson aligha változtat, egy fényes felirattal nem lehet senkit sem elvakítani. Viszont arra jó lesz, hogy a szerbiai kisebbségi politika diadala legyen a kormányzati szózatokban!

A táblaírás megszállottja

Az utak karbantartása a Putevi Srbije (Szerbia útjai) nevű közvállalat feladata, amelynek vezetője az elnyűhetetlen Zoran Drobnjak, aki mindig a második sorból mosolyog, amikor a szerb elnök átad valamilyen utat vagy néhány kilóméteres útszakaszt, így a táblák kihelyezését is ez a cég végzi felsőbb utasításra.

Itt jegyzendő meg, hogy a Putevi Srbije szabályzata teljesen világos a kisebbségi nyelvek tekintetében, ahol a kisebbségi nyelvek használata engedélyezett, ott a kisebbségi nyelveken is kiírják a település nevét, egyébként csak szerbül, felül cirill, alul latin betűkkel, turisztikai látványosságok estében pedig angolul a cirill betűs felirat alatt.

A két nyitóképen jól látszik, hogy ezt a szabályt sem Zenta, sem Presevo esetében nem tartották be a szerb hatóságok.

A közlekedési minisztériumot Goran Vesić vezeti, aki belgrádi alpolgármester volt sokáig, de miután a jelenlegi városvezető, Aleksandar Šapić nem tartott igényt a szolgálataira, a szerb elnök átmentette őt a közlekedési minisztérium élére.

Ebből (és másból) is látszik, hogy Vesić a szerb elnök bizalmasának számít, miután 2013-ban a Demokrata Pártból átigazolt a haladókhoz, ami a pedig a feliratokat illeti, teljesen egymásra találtak.

Goran Vesić, a táblaírás megszállottja

Az udvari hírportálnak számító belgrádi Informer két évvel ezelőtt arról számolt be, hogy nagy erőkkel folyik a cirill írásmódért kezdődött harc, amelynek keretében több, mint kétezerkétszáz külföldi cég állt át részben vagy teljesen a cirill betűk használatára Belgrádban.

Goran Vesić alpolgármesterként akkor úgy nyilatkozott, hogy Belgrád három évvel korábban, vagyis 2018-ban, ezt a dátumot jegyezzük meg, fogadta el azt a határozatot, hogy minden cég bérleti kedvezményben részesül, ha a nyilvános felirataiban a cirill ábécét használja, ami sokakat motiválhatott, tudjuk, mintegy kétezerkétszázat.

Vučić nagy harcos

Vesić – aki annak idején alpolgármesterként irányította a várost egy bábfigurának számító polgármester válla felett átnyúlva – az Informernek nyilatkozva a fent említett “pozitív belgrádi példát” hozta fel Aleksandar Vučić akkori elképzelésének támogatására, hogy a szerb parlament fogadjon el törvényt a szerb nyelv és kultúra védelmének érdekében.

Egyúttal méltatta a szerb elnök harcát, ami nyilván magában foglalta az idegen írásmód tűzzel-vassal és pénzzel történő kiirtását 2200 esetben.

– Vučić mindig is a szerb nyelv és a szerb kultúra védelméért, történelmünk népszerűsítéséért küzdött, és részéről ez csak az egyik lépés a szerb identitás megőrzéséért folytatott harcnak

– magasztalta a szerb elnököt Vesić, aki nem felejtette el megemlíteni, hogy amióta Vučić az ország elnöke, a szerbek szabadon ünnepelhetik történelmüket, uralkodóikat, és bízhatnak abban, hogy a kultúrájuk előmozdításával megőrzik az identitásukat.

Vesić végrehajtó alpolgármesterként akkor úgy fogalmazott, hogy Belgrád örömmel tesz eleget az új törvényből fakadó kötelezettségeinek, és egyúttal utalt arra, hogy a város három évvel korábbi döntése meghozta az eredményt, ami azonban csak a fővárosra korlátozódott, mivel országos törvény nem volt.

A volt alpolgármester akkor azzal is eldicsekedett, hogy a Starbucks – amikor meghívta Szerbiába – örömmel tett eleget annak a kérésének, hogy cirillöl írja ki a nevét, mert azonnal megértette, hogy mit jelent egy nép kulturális identitásának tiszteletben tartása.

A Starbucks örömmel írta át a nevét cirill betűsre

A 2018-as dátum: Presevo és Belgrád

A cikk elején arról írtunk, hogy a Presevo-völgyében 2018-ban cserélték le a feliratokat, és most azt is láthattuk, hogy Belgrád 2018-ban kezdte díjazni a cirill betűs írásmód használatát egy hűséges alattvalónak köszönhetően.

A két esemény egybeesése azzal hozható összefüggésbe, hogy Aleksandar Vučić nem sokkal korábban vette át az államfői tisztséget, és egyik prioritásának számított a cirill ábécé támogatása, amit véglegesen a szerb nyelv és a cirill írásmód használatáról szóló 89/2021-es törvény öntött formába.

A törvény kimondja, hogy “a szerb nyelvet és a cirill ábécét, mint anyanyelvi ábécét használni kell az állami szervek, az autonóm tartományok szerveinek, városainak és községeinek munkájában, a közigazgatásban, a közvállalkozásokban és közszolgáltatások esetében.

A szerb “nyelvtörvény” logikus folytatása a kilencvenes évek háborúinak, és azt jelzi, hogy az erősen jobbra tolódó szerb nemzeti kormányzat elégedetlen a jelenlegi helyzettel.

A törvény alapján a köztársasági, tartományi és helyi szabályozók a külön törvényeknek megfelelően adó- és egyéb adminisztratív kedvezményeket állapíthatnak meg azon gazdasági és egyéb szervezetek számára, amelyek üzleti tevékenységüket vagy tevékenységüket végzése közben a cirill ábécé használata mellett döntenek, ami magában foglalja a cirill ábécé használatát az elektronikus médiában és a nyomtatott közmédiában.

Kapcsolódó cikk

Díszpolgárság után táblarongálás: Vučić azt mondta, őt nem zavarja a magyar zászló

Ugyanakkor a törvény szerint adó- és egyéb adminisztratív kedvezmények állapíthatók meg azon gazdálkodó és egyéb szervezetek számára is, amelyek tevékenységük jellegéből adódóan a nemzeti kisebbség hatósági használatban lévő nyelvét és írását (is) használják, a hivatalos nyelv- és íráshasználatra irányadó törvény rendelkezései szerint, vagyis a törvény ezen a téren önmagában nem kizárólagos.

Ebből nyilván az a következtetés vonható le, hogy a szerbiai állampolgárok nemzeti hovatartozásuktól függetlenül fizetnek azért, hogy a betelepülő cégek – mondjuk mint a Starbucks – cirill betűkkel írják ki a nevüket, de azért is, hogy a saját nyelvükön láthassák viszont a helységneveket.

Nem világos azonban a rendelkezés abban a tekintetben, hogy ez miként vonatkozik a város és településnevekre, a törvény ugyanis kivételt csak a személynevek használatakor és írásakor tesz.

Az itt elmondottakból – különösen pedig az említett elégedetlenségből – következik, hogy a legfelsőbb, vagyis a szerb elnöki szándék továbbra a cirill ábécé használatának népszerűsítése, merthogy “minden más írásmód balesetveszélyes”, mint ahogy azt Goran Vesić minisztériuma állítja.

De nem csak ez, hanem a Presevo-völgy is intő jel lehet azzal kapcsolatban, hogy – törvénnyel vagy anélkül – a cirill írásmódot a szerbek ráerőltetik más népekre és nemzetekre, függetlenül attól, hogy a törvény betűje mit mond.

Ez a törekvés a Vajdaságban főleg azután erősödött fel, miután a közlekedési tárcát átvevő Goran Vesić már nem belgrádi alpolgármesterként, hanem miniszterként szolgálja a népet és az elnököt.