Horvátország
Nagy a forgalom a kormánypalotában, talán sikerül megzabolázni az élelmiszerárakat
A horvát kormány igyekszik leszorítani az élelmiszerárakat, ezért kedden és szerdán nagy volt a sürgés-forgás a gazdasági minisztériumban és a kormánypalotában, a jelek szerint ugyanis Andrej Plenković miniszterelnök eltökélte, hogy mérsékeltebb szintre szorítja vissza a horvátországi infláció fő hajtóerejét, az élelmiszerárakat. Davor Filipović gazdasági miniszter tegnap találkozott a kereskedelmi láncok képviselőivel, és úgy tetszik, részben sikerrel járt, néhány kereskedelmi lánc ugyanis már jelezte, hogy igyekszik az átlagos bevásárlói kosár értékének csökkentésére, hogy az megfeleljen a 2022 december 31-én jegyzett szintnek. Ez a kissé nyakatekert formula magyarul annyit jelent, hogy a kereskedelmi társaságok nem állítják vissza a kormány által listázott élelmiszerek – kb. 360 alapcikkről van szó – árát egy tollvonássa a tavalyi szintre, hanem arra törekszenek, hogy megtalálják azokat a termékeket, amelyeket olcsóbban adnak, és ez által érik el a kívánt csökkentést.
A Fortenova levinné az élelmiszerek árait
Fabris Peruško a Fortenova élemiszeripari konglomerátum vezérigazgatója – amely egyben az egyik legnagyobb horvát kiskereskedelmi lánc, a Konzum tulajdonosa is – a minisztériumban lefolytatott tárgyalások után kijelentette, hogy a Konzum már péntektől akciós áron kínálja a kormány által listázott 360 élelmiszert, és további 1000 árucikk esetében engedményt eszközöl.
– Nagy vállalatként a makrogazdasági fejleményektől függünk ezért az a célunk, hogy csökkentsük az inflációt Horvátországban, mert ez egyben ügyfeleink és alkalmazottaink érdeke is. A Fortenova és a Konzum a vállalatainkkal együtt, ígéretet tett arra, hogy minden tőlünk telhetőt megteszünk annak érdekében, hogy segítsünk csökkenteni az inflációt Horvátországban
– mondta a Fortenova vezérigazgatója.
Az árak még az egekben vannak, le kell hoznunk őket – valami ilyesmit gondolhat Davor Filipović horvát gazdasági miniszter
Davor Filipović gazdasági miniszter a sajtótájékoztatón megjegyezte, hogy nem minden kereskedő egyforma, és mindegyiknek megvan a maga sajátossága, de ígéretet tettek arra, hogy az árcsökkentés “a lehetséges keretek között megtörténik”: néhány kiskereskedelmi láncnak előzetes számításokat és belső konzultációkat kell végeznie mielőtt új árakat vezetnének be, de “egyesek már lehet, hogy pénteken reagálnak”.
Filipović azt mondta, nem hiszi, hogy lesz olyan kereskedő, amely kibújik az árcsökkentés alól, mert ezzel a horvát állampolgárokat játszanák ki, majd hozzátette, hogy nemcsak a kormány, de a kereskedők érdeke is, hogy az emberek megőrizzék a vásárlóerejüket.
Kolinda és az oroszok
Hogy ne csak a horvát kormány fáradságos munkától izzadó homlokát törölgessük, szólunk pár szót Kolinda Grabar Kitarović volt köztársasági elnök mozgolódásáról is, bár még nem teljesen világos, hogy a volt államfő indul-e a 2024-es elnöki választásokon – egyenlőre ezt a lehetőséget elhárította, mondván, hogy nincsenek belpolitikai ambíciói.
A “szőke ciklon” a múlt héten a brit hírszerzés külföldi szolgálatát, az MI6-ot korábban vezető sir Richard Dearlove podcastjának, az One Decisionnak a vendége volt.
A 47 perces interjúban meglehetősen érdekes, sőt szokatlan kijelentéseket tett az ukrajnai háborúról, és az országnak nyújtott segítségről, de az Oroszország és Horvátország közötti kapcsolatokról is, beleértve utódja, Zoran Milanović hozzáállását is.
Az elhangzottak között, talán a legérdekesebb az volt – amit egyébként a horvát médiának is szemet szúrt – hogy Grabar Kitarović megvádolta az oroszokat a 2020-as horvát elnöki választásokba történő beavatkozással.
Igaz, semmilyen konkrét bizonyítékkal nem szolgált, de határozottan állította, hogy azért veszített Zoran Milanovićtól, mert támogatta a horvát LNG-terminál kiépítését.
Elmondása szerint annak idején e körül folyt a legnagyobb vita Oroszországgal, és valószínűleg ez volt az oka a “hibrid akcióknak a választási kampány során, ami hozzájárult a 2020-as választások eredményének alakulásához.”
Hülyeségeket beszél?
A horvát lapok közül a Jutarnji list járta körül legalaposabban a témát, és arra a végeredményre jutott, hogy az ex elnök asszony szimplán hülyeségeket beszél. Vagy ahogyan a lapnak egy névtelenül nyilatkozó kormánypárti forrás fogalmazott:
– Egyetértek mindenkivel, aki azt állítja, hogy Kolinda Grabar-Kitarovićnak nagy ambíciói vannak
– mondta a forrás, azzal hogy azt is hozzátette, hogy jelenleg nem világos milyen konkrét célra tör.
Lehet, hogy Kolinda azért haragszik az orosz macsóra, mert nem engedte át neki az esernyőjét (Forrás: X-platform)
A kormánypárti névtelen férfi megjegyezte, hogy Grabar Kitarović még mindig elég fiatal, így bármi lehetséges: mind a hazai színtérre való visszatérés, mind a nemzetközi szervezetek egyik vezető pozíciójának megszerzése, ám az egyáltalán nem volt elegáns, ahogyan a brit podcastban “hirdette magát”.
– Ami a 2020-as elnökválasztás eredményére gyakorolt orosz befolyással kapcsolatos állításait illeti, azt mondhatom, hogy azok merő ostobaságok. Igaz, hogy Putyin és az oroszok nem voltak elragadtatva a krki LNG-terminál építésének projektjétől, de ez egyáltalán nem az ő projektje, hanem egy kormányzati projekt volt
– mondta a meg nem nevezett forrás, ugyanakkor azt is hozzátette, hogy Kolinda egyértelműen a rossz stratégia miatt veszítette el a választásokat.
A bennfentes kormányzati személy szerint a horvát elnök túlságosan ragaszkodott a kormány álláspontjaihoz, és ahelyett, hogy szembeszállt volna néhány népszerűtlen kormányzati lépéssel, és így a lehető legszélesebb körben biztosította volna a szavazók bizalmát, hozzájárult a jobboldali szavazóbázis megoszlásához, ami aztán az elnöki pozíció elvesztéséhez vezetett.
Horvátország
Szlovénia ellenőrzést vezet be a horvát határon a megszaporodott migránsok miatt
A szlovén 24 óra, azaz a 24ur kiszimatolta, hogy a szlovén rendőrség az ellenőrzések fokozása végett ellenőrző pontokat létesít a szlovén-horvát határon, miután idén drámaian megugrott az országba érkező illegális migránsok száma. A szlovén belügy szerint, az év elejétől augusztus végéig a rendőrség 36 137 illegális határátlépést észlelt Szlovénia és Horvátország között, szemben a tavalyi 13 601 illegális behatolással.
Szárnyas kapu á la Szlovénia
Boštjan Poklukar szlovén belügyminiszter nyilatkozatában ezt felkerekítette 40 ezerre, azt ígérve, hogy a rendőrség az operatív tervek szellemében jár el. Ennek értelmében máris fokozták a munkát a horvát határ legkritikusabb részein. Jelenleg ezek a Novo mesto és a Koperi Rendőrkapitányság azon területei, ahol az adatok és elemzések a legnagyobb terhelést mutatják.
Mint ahogy annó az osztrák sógorok sem kerítést, hanem csak “szárnyas kaput” telepítettek a határra, Poklukar szerint sincs arról szó, hogy belső ellenőrzést hoznának létre: ezek kizárólag “kompenzációs intézkedések” amelyeket “fokoznak” a horvát határ menti területeken.
– A rendőrök tevékenysége továbbra is az embercsempészek és a határokon átnyúló bűnözés felderítésére összpontosít
– mondta Poklukar, vastag ecsetvonalakkal vázolva a helyzetet. Még nem teljesen világos, hogy miért kerülnek a “szárnyas fejvadászok” a szlovén-horvát határ közelébe, ugyanis nyolc nappal ezelőtt a szlovén kormány még azt mondta, hogy nem fontolgatja a határellenőrzés bevezetését a horvát határon. Egészen pontosan ezt Marko Štucin, a szlovén külügyminisztérium államtitkára jelentette ki a ljubljanai kormány ülése után.
Úgy tűnik, időközben valami történt, mert hirtelen meggondolták magukat.
Egy szlovén rendőr figyel a horvát határ mentén lévő Rigoncéban, ahova közúton és vasúton is érkezhetnek a migránsok (Forrás: Dnevnik.si)
A horvátok nyugodtan fogadták a hírt
A szlovén és a horvát kormány úgy tetszik egyeztetett az intézkedések bevezetése előtt, mert a horvát fél nyugodtan fogadta a hírt. Davor Božinović horvát belügyminiszter például így kommentálta Szlovénia lépését:
– Az, hogy Szlovénia rendőrségi ellenőrző pontokat vezetett be a horvát határ mentén, nem a schengeni övezet megszüntetését jelenti, hanem fokozott megfigyelést az embercsempészek tevékenysége miatt.
Božinović szerint a határforgalom az ellenőrzés ellenére, továbbra is a schengeni rendszer szerint, fennakadás nélkül folytatódik.
A horvát belügyminiszter elmondta, hogy Horvátország is hasonló rendszert vezetett be a határátlépések megszüntetése után életbe léptetett kompenzációs intézkedésekkel, amelyek a forgalomban lévő járművek szúrópróbaszerű ellenőrzését jelentik.
Gordan Jandroković, a horvát parlament elnöke – aki éppen az Európai Néppárt spliti ülésén vett részt -, úgy találta, hogy ez nem a bizalmatlanság jele szlovén részről, hanem az Európát fenyegető jelenségre adott válasz.
A renitens polgárok által kizárólag Nyónyónak – Njonjo – titulált házelnök úr azt is el tetszett mondani, hogy ez az intézkedés várható volt, és csakis ideiglenes jellegű, de ugyanakkor nincs semmi gáz, mert ezzel nem állt le az emberek és áruk szabad áramlása.
Jandroković ugyanakkor azt is elárulta, hogy a horvát fél beszélni kíván szlovén kollégáival és barátaival, akikkel “nyílt párbeszédet” folytatnak.
– Nem titkolunk el semmit egymás elől, van egy közös problémánk, amit együtt kell megoldanunk. Horvátországban több mint 6000 rendőr van a határokon, meglátjuk, szükség van-e a határellenőrzés fokozására
– jelentette ki Nyónyó, akinek van becsületes neve is, de azt már föntebb említettük.
Rendkívüli körülmények, drasztikus megoldások
A horvát házelnök arról beszélt, hogy ezek rendkívüli körülmények, ezért úgy gondolta, hogy a mostani intézkedések ideiglenesek, és addig tartanak, amíg nem állítják meg ezt a megnövekedett migrációs hullámot.
Jandroković hozzátette, hogy a közelgő európai választások mindenképpen szerepet játszhatnak az újkeletű intézkedések meghozásában, a hatóságok ugyanis egyértelműen meg akarják mutatni az állampolgároknak, hogy “szilárdan kézben tartják az irányítást”.
Nyónyó hangsúlyozta, hogy ma az illegális migráció ellenőrzése sokkal szervezettebb mint 2015-ben. Ám a migrációs nyomás ismét erősödik, amiért is Jandroković szerint nem kizárt, hogy amennyiben ez szintet lép, “drasztikus megoldásokat” kell foganatosítani.
– Európának meg kell védenie magát, biztosítani a túlélését, meg kell védenie az értékeit. Az ideérkező embereket szocializálni kell. El kell fogadniuk az európai értékeket, nem változtathatják meg Európát ezek lerombolásával. A bevándorlókat be kell fogadni, de ennek a mikéntjére nincs gyors és egyértelmű válasz.
Ehhez mi csak annyit tennénk hozzá, hogy: No, ugye!
-
Koszovó5 nap telt el azóta
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Szerbia4 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
Koszovó3 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is
-
Horvátország6 nap telt el azóta
A Horvát Demokratikus Közösség befolyása alá kerül a regionális sajtó?