A Háború
TRÉFA: Kolinda Putyinnal tárgyalt

A polgárpukkasztásáról ismert horvát Index.hr, amely kezdőlapi logóját rögtön a háború kitörése után ukrán színekbe öltöztette, most viccelődött egyet, lévén április elseje. Ilyen súlyos helyzetben kevés embernek van kedve nevetni, de már az is jó, ha csak egy félmosoly megjelenik az arcunkon. Mert sírni sem lehet állandóan.
Drámai találkozó
A Nyugat és Putyin viszonya kritikus szakaszba érkezett, amikor már túl veszélyessé vált, hogy a béketárgyalások kimenetele csak az ukrán és orosz diplomatákon múljon – derül ki az ENSZ Biztonsági Tanácsának legújabb jelentéséből, amelynek részleteit kizárólag az AP-RL FOOL tette közzé, amely az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország oknyomozó médiáját egyesíti.
A titkosított jelentés szerint a drámai találkozón úgy döntöttek, hogy „sürgősen be kell vonni a tárgyalásokba azokat a személyeket, akik már találkoztak Putyinnal”, és úgy tudják megfogalmazni az érveket, hogy azokat az orosz elnök is megértse és elfogadja.
Mint az Indexnek több forrás is megerősítették, végül Kolinda Grabar-Kitarović volt horvát államfőt választották meg a tárgyalócsoport vezetőjének, és már le is zajlott az első tárgyalási forduló!
– mondta az Indexnek a volt horvát elnökhöz közel álló források egyike.
Jól értesült források
Mint megtudtuk, Kolindát az európai diplomaták szűk köréből választották ki, és az egyik legfontosabb érv az volt mellette ennek a történelmi jelentőségű megbízatásnak az elnyerésekor, hogy már korábban kivívta Putyin bizalmát.
A szövetséges államok titkosszolgálatai olyan információk birtokába jutottak, amelyek szerint Putyin még ma is emlegeti munkatársainak, hogy Kolinda volt az első, aki nyilvánosan beszélt olyan fontos témákról, mint például a jugoszláviai joghurthiány.
– olvasható a (titkos) jelentés utolsó bekezdésében.
A tárgyalások kezdetén Putyin átnyújtotta Kolindának a maga ajándékát, vagyis az orosz válogatott kettes számú mezét, a hátán a nagy betűs „Kolinda” felirattal. Hogy Kolinda adott-e valamit Putyinnak, azt ezidáig nem tudtuk kideríteni.

Bulgária
CSATATÉR: Ukrajna ismét fegyvert kért, Bulgária azonban visszautasította a kérést

Ukrajna ismét fegyvereket kért Bulgáriától, de a kérelmet a bolgárok elutasították. Ezt Dimitar Sztojanov ideiglenes védelmi miniszter jelentette be szeptember 29-én a bolgár kormány biztonsági tanácsának ülésén.
A bolgár állami televízió (BNT) jelentése szerint Ukrajna szófiai nagykövete, Vitalij Moszkalenko nehézfegyvereket kért Bulgáriától, nem pedig kézifegyvereket vagy lőszert.
Kapcsolódó cikk
Sztojanov azt nem volt hajlandó elárulni, hogy Kijev milyen nehézfegyverekre gondolt.
Az ideiglenes bolgár miniszter azzal utasította el az ukrán kérését, hogy a bolgár parlament megszavazta ugyan a katonai-technikai segítségnyújtást Ukrajna számára, de az nem vonatkozik arra, hogy Bulgária fegyvereket küldjön az oroszok által megtámadott Ukrajnának.
– jelentette ki Sztojanov. Véleménye szerint Bulgáriát egyelőre nem fenyegeti közvetlenül a veszély, hogy belekeveredik a katonai konfliktusba, de hozzátette, hogy léteznek nemzetbiztonsági kockázatok.
A miniszter az oroszországi mozgósításról is beszélt, és megjegyezte, hogy az orosz hatóságok az orosz-bolgár útlevéllel rendelkező kettős állampolgárokat is besorozhatják.
Bulgária a napokban szólította fel állampolgáriát Oroszország elhagyására.
Sztojanov úgy nyilatkozott, hogy 300 ezer ember mozgósításával sem várható fordulat az ukrajnai háborúban, az oroszok csak akkor tudnak áttörést elérni, ha 1-1,5 millió embert vezényelnek a frontra.
A Háború
KETTES SZÁMÚ VESZÉLY: A nyugati fegyvertranszferek az ukrajnai korrupciót táplálhatják

Dobozi István, a Világbank volt vezető energiaügyi szakértője a napokban arra figyelmeztetett a Financial Times hasábjain, hogy az ukrajnai fegyverszállítmányok jó táptalajt jelenthetnek az ukrajnai korrupciónak. Ukrajna a háború előtt Oroszország után Európa második legkorruptabb országa volt, ezért komoly a veszélye annak, hogy megfelelő kontroll nélkül az Egyesült Államok úgy járhat, mint Afganisztánban, ahol a segélyek egy része a korrupciós csatornákon keresztül veszett el.
Hatalmas mennyiségű nyugati pénz ömlik Ukrajnába (a G7-ek 20 milliárd dollárt ígértek, hogy pótolják a finanszírozási hiányt az inváziót követően). Az utóbbi két hónapban egyedül Washington 53,6 milliárd dolláros gazdasági és katonai segélycsomagot hagyott jóvá.
– jegyezte meg Dobozi a Financial Timesban megjelent levelében, amelyben hasonlóságot vont Ukrajna és Afganisztán között.
– írta Dobozi, aki itt a Transparency International 2021-es korrupciós indexére hivatkozott, amely szerint Ukrajna a második legkorruptabb ország Európában, természetesen Oroszország mögött.
– fejtette ki az Egyesült Államokban élő nyugdíjas szakértő, aki szerint Oroszország 2014-es első inváziója óta nagyméretű tiltott fegyverpiac alakult ki Ukrajnában.
– írta a Dobozi, aki szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök megszálló csapatai után a korrupció Ukrajna második legveszélyesebb ellensége.
A levél szerzője ezzel kapcsolatban Lev Trockij, „legendás” ukrán származású szovjet kommunista vezető egykori figyelmeztetését idézte, amely szerint „a hadsereg a társadalom mása, és annak minden betegségétől szenved, általában nagyobb lázzal”.
-
Montenegró2 nap telt el azóta
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Szerbia20 óra telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
-
English5 nap telt el azóta
Arrests are piling up in Montenegro, after a police chief now the „crypto king” has also been caught
-
Oroszország15 óra telt el azóta
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat