KÍNA CSAK EGY VAN: Hét kicsi nanométer, azaz amikor a kevés a sok(k)

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Már néhány hónapja készülök megírni ezt a chip-cikket, főként a Kínából érkező hírek nyomán, de aztán végül örülök neki, hogy nem írtam meg, mert maga az élet szállította a frappáns felütést. Gina Raimondo az Egyesült Államok kereskedelmi minisztere Pekingbe látogatott, egy kis jóleső fenyegetőzésre – így bővítik, meg úgy bővítik a kereskedelmi korlátozásokat, de az eset nem sült el különösen jól, mert véletlenül, vagy szándékosan a Huawei az amerikai kereskedelmi államtitkár látogatásának idején mutatta be legújabb okostelefonját, a Mate 60 Pro modellt. Eleinte síri csend kísérte a bemutatót, de aztán, amikor valaki szétszedte a telefont, hogy megnézze mi van benne, kitört a ribillió. Az új Huawei telefon ugyanis egy teljes mértékben Kínában kifejlesztett és legyártott 7 nanométeres chipen alapul.

Amikor a kevés a sok

Éppen ez az a helyzet, amikor a kevés a sok, ugyanis ennek az amerikai exporttilalom miatt nem lett volna szabad megtörténnie, hiszen – legalábbis az USA és a világ eddig úgy tudta – a kínai technológia megrekedt a középkategóriás félvezetők (25+ nanométer) gyártásánál.

Pedig nem kellett volna meglepődni, mert Kínából már 2022-ben olyan hírek kezdtek érkezni, hogy előbb-utóbb megoldják az eddig kizárólag nyugati/amerikai monopóliumnak számító chipgyártáshoz nélkülözhetetlen eszközök és szoftver hazai előállításának kérdését.

ÖNGÓL: Azon a napon, amikor Raimondo landolt Pekingben, a Huawei kiadta a Mate 60 pro-t az 5G Kirin 9000s chippel. A képen Gina Raimondo az Egyesült Államok kereskedelmi minisztere Li Csiang kínai miniszterelnök társaságában

Hogy most ne vesszünk bele a műszaki részletekbe, a Huawei Kirin 9000S chipje (ami lényegében egy SOC, azaz System On Chip, azaz az egész rendszer, a CPU, a GPU, a rádió, stb. egy chipbe van csomagolva) azt bizonyítja, hogy a kínaiak nem csak a 7 nanométeres technológia előállításához szükséges levilágító berendezés gyártását oldották meg, de egyben a Huawei kifejlesztette az elektronikus tervezési automatizálást, vagyis az EDA eszközöket erre az új előállítási technológiára.

Az integrált áramkörök „bölcsőjének” becézett EDA az ágazatban széles körben használt szoftver, és nagy jelentőséggel bír a chipek tervezésének teljes folyamatában.

Kína eddig kizárólag amerikai vállalatok, a Cadence és a Synopsys elektronikus tervezési automatizálási eszközeire támaszkodott, de az USA exporttilalma miatt erről le kellett mondania.

A Kirint gyártó sanghaji SMIC-nek (Semiconductor Manufacturing International Corporation) a nyugati elemzők szerint csupán két évre volt szüksége ahhoz, hogy elérje a 7 nm-es képességet. Összehasonlításképpen a tajvani TSMC-nek és a dél-koreai Samsungnak három, illetve öt évre volt szüksége ahhoz, hogy elérje ugyanazt a szintet.

A pofára esés magasiskolája

A kínaiak – és nemcsak a kínaiak – természetesen azonnal szétrollkodták Raimondo államtitkár asszonyt. A Huawei Central kinevezte Raimondot a Huawei márka nagykövetévé, de a nagy szórakozás közben sem feledkeztek meg arról, hogy ezeknek a fejlett új technológiáknak a nagy részét soha nem fejlesztették volna ki és gyártották volna Kínában az amerikai szankciók nélkül.

A Huawei Central kinevezte Raimondot a Huawei márka nagykövetévé

Mielőtt még tovább lépnénk, két apróságot szeretnénk megemlíteni. Az egyik, hogy Kína már 2021 óta erőteljesen fokozta a régebbi 25 nanométeres chipek gyártását, részint azért hogy betöltse a chiphiány miatt beálló űrt, részint pedig azért, hogy növelje részesedését a globális chipgyártásban.

Ezek a chipek azok, amelyek mozgatják az ipart az autógyártástól a fogyasztási cikkekig – ezek lennének azok a chipek, amelyeket állítólag az oroszok a mosógépekből bányásznak ki, hogy aztán a rakétákba építsék be őket. Ami időközben már fake newsnak bizonyult, akárcsak a Kijev Szelleme – mert az oroszok annyi és olyan chipet vásárolnak amennyit akarnak, és ezek zöme nyugati eredetű.

A kínai nanométer

Szóval a Nyugat megszeppent ennek hallatán, mert félő, hogy e téren is letermelik őket. Apropó, a tajvani TSMC németországi gyára, amit a Bosch-sal egyéb európai gyártókkal karöltve építenek, éppen ezek a középkategóriás chipek előállítására van kihegyezve.

A másik hír pedig az, hogy a kínai kormány frissen hozott létre egy 41 milliárd dolláros alapot, ami a hazai chipgyártás további fejlődését hivatott segíteni.

Kapcsolódó cikk

A HUAWEI-SZTORI: Amerikában ellenség, a Balkánon barát

Az amerikai exporttilalom a jelek szerint ugyanolyan eredménnyel járt, mint az európai gazdasági szankciók Oroszország esetében: az amerikai chipgyártás és magas technológiai szektor issza meg a levét a csörtének, máris hatalmas veszteségeket kényszerültek elkönyvelni a kínai piac kiesése miatt.

Ahogy ezt Jensen Huang az Nvidia vezérigazgatója magyarázta az önfeledten játszadozó politikusoknak: „Kína csak egy van” – utalva arra, hogy a kínai piac elvesztésével kimaradó nyereséget nem lehet pótolni.

A nyugati világ politikai elitjeinek végső ideje lenne ráébredniük arra, hogy ajánlatos lenne az együttműködési módozatokat keresni a feltörekvő új világhatalmakkal, és nem konfrontációs helyzeteket kialakítani, mert annak nem lesz, nem lehet jó vége.