Connect with us

Szlovénia

Kívánatos lenne, hogy az EU a lehető leggyorsabban csatlakozzon a Nyugat-Balkánhoz!

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Nyugat-Balkán, csatlakozás
Erre van az európai út, csak ne tessenek tolakodni, mindenki előbb-utóbb sorra kerül, vagy nem - körülbelül ezt gondolhatja Charles Michel uniós tanácselnök, mondani természetese mást mond, ezért ez a feltételezés tiszta inszinuáció (Forrás: X-platform, Charles Michel)
A labdák segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

A Bledi Stratégiai Fórum panelbeszélgetésén a magyar külügyminiszter úgy vélte, hogy jelenleg az Európai Uniónak nagyobb szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint fordítva, ezért sem tűr halasztást az előrelépés a csatlakozási eljárásban. Ebből a logikából kiindulva arra is gondolhatnánk, hogy az Európai Uniónak csatlakoznia kellene a Nyugat-Balkánhoz, nem pedig fordítva, ami természetesen csak akkor következhetne be, ha az EU igazodna a balkáni feltételekhez. Erre annál is inkább szükség lenne, mert az EU napjainkban nincs jó formában, az utóbbi évek folyamán ugyanis sokat gyengült a biztonság, a gazdaság és az energiaellátás garantálásának területén.

Reformokra van szükség

A magyar külügyminiszter szerint olyan reformokra van szükség az Európai Unióban, amelyek a józan észen alapulnak, “a bővítésnek a napirend elején kell lennie, és olyan gyorsan kell lezajlania, amennyire csak lehetséges”.

Szijjártó Péter ezt természetesen a nyugat-balkáni országok uniós felvételére értette, és reagált egy tegnapi felvetésre, amelyben 2030 került említésre céldátumként.

– Tegnap 2030-at hallottunk. Rendben, de miért nem holnap? Mi tart vissza bennünket attól, hogy azt mondjuk, most kell felvenni minden nyugat-balkáni tagjelöltet az EU-ba ahelyett, hogy várnánk 2030-ig?

– tette fel a kérdést a magyar külgazdasági és külügyminiszter, majd kitért arra is, hogy az Európai Unió miért betegeskedik, ennek kapcsán leszögezte, hogy ez a helyzet nem a semmiből állt elő, hanem különböző, elhibázott vagy elmaradt döntések nyomán jött létre.

Nyugat-Balkán, csatlakozás

Kína vezet az EU-val szemben

A biztonság vonatkozásában arról számolt be, hogy az ukrajnai háború közvetlen szomszédságában különösen súlyosak a negatív következmények, ráadásul magyarok is halnak meg a harcokban.

Szijjártó kiemelte, hogy az EU külügyi tanácsa a távoli fegyveres konfliktusok esetében általában béketárgyalásokat sürget a szembenálló felek között, most azonban, amikor a kontinensen dúl a háború, sajnos, nem ezt az álláspontot képviseli a blokk annak ellenére sem, hogy immár másfél éve nem sikerült közelebb kerülni a békéhez.

– Ha valaki kiáll az azonnali tűzszünet és a béketárgyalások mellett, akkor rögtön elítélik, és orosz kémnek, a Kreml propagandistájának, Putyin barátjának bélyegzik

– mondta Szijjártó Péter aki arra is felhívta a figyelmet, hogy 2010-ben az Európai Unió részesedése a világ GDP-jéből még 22 százalék volt, míg Kínáé 9 százalék, de mára fordult a helyzet és Kínáé 18, az EU-é pedig 17 százalék.


Ezért hibásnak nevezte az európai-kínai gazdasági kötelékek egyesek által kívánatosnak tartott elvágását, az úgynevezett kockázatmentesítést, az egyesek szót mindenki helyettesítse be azzal, ami éppen ebben a vonatkozásban eszébe jut.

A magyar külgazdasági és külügyi tárca vezetője szózatához hozzátette, hogy a Kínával folytatott erős gazdasági együttműködés nagyban hozzájárulhat az EU gazdasági növekedéséhez.

Ezek után felvetődhet a kérdés, hogy az EU szempontjából esetleg kívánatos lenne-e az is, hogy ne csak a Nyugat-Balkánhoz, hanem netalán Kínához is csatlakozzon, ami – ha jobban belegondolunk, lehet, hogy már folyamatban is van.

Ki mondta, hogy 2030?

A balkáni és az európai vezetőket összegyűjtő Bledi Stratégiai Fórumon elhangzott 2030-as céldátumot Charles Michel tanácselnök említette, aki nem elégedett meg a bledi szereplési lehetőséggel, ezzel kapcsolatban az X-platformon is megnyilvánult.

Az Európai Tanács elnöke úgy fogalmazott, hogy a “lehetőség ablaka nyitva áll”, és arra szólított fel, hogy közelebb kellene hozni a nyugat-balkáni barátokat az európai családhoz.

Ezzel kapcsolatban bejelentette, hogy EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozót hív össze Brüsszelbe, amelyet az EUCO-val, vagyis az Európai Tanács decemberi ülésével együtt/párhuzamosan tartanak meg.

A hozzászólok közül egyesek már a Nyugat-Balkán fogalmát is kifogásolták, és helyette a Délkelet-Európa kifejezés használatát követelték, mások viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy Macedónia 2005 óta előszobázik, megváltoztatta a nevét, a zászlaját, és az alkotmányát, ezt az utóbbit több alkalommal is, miközben az uniós tisztségviselők támogatták az erősen korrupt macedón politikusokat. A hozzászóló arra volt kíváncsi, hogy mi kell még, Macedónia talán változtassa meg a határait is?

Egy harmadik hozzászóló az X-platformon megjegyezte, hogy az általa említett céldátumban valószínűleg maga Charles Michel sem hisz, és feltette a kérdést, hogy az EU miért tekinti vezető szereplőnek, és nem problémaforrásnak Szerbiát.

Bledben is folyt a “koszovózás”

A panelülés a tervezettnél valamivel tovább tartott, miután a szerb miniszterelnök és a koszovói kormányfő jól odamondogatott egymásnak a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok normalizálását illetően.

Nyugat-Balkán, csatlakozás

Másra keni

Ana Brnabić, a belgrádi kormány vezetője megkérdőjelezte, hogy Koszovó az elismerésével kapcsolatos problémák miatt az Európai Unió tagállama lehet, és felrótta Pristinának, hogy még mindig nem hozta létre a szerb települések közösségét (Zajednica Srpskih Opština, ZSO) Észak-Koszovóban, ahogyan azt az EU-val több mint tíz évvel ezelőtt kötött megállapodásban vállalta.

Albin Kurti a szerb miniszterelnök megjegyzéseire reagálva kifejtette, hogy Koszovóban az EU támogatása 94 százalékos, Szerbiában pedig mintegy 35 százalékos.

A koszovói albán miniszterelnök szerint Szerbia nem határolódott el sem Miloševićtől, sem Putyintól, ezért a kapcsolatok normalizálása nem könnyű számukra. A normalizáció azonban a koszovói miniszterelnök számára még mindig elérhető cél, de mint rámutatott, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy meg kell tudni különböztetni a valóságot a fantazmagóriáktól.

Kurti szerint a Nyugat-Balkánon az EU egyfajta világi (szekuláris) vallás, ami egyáltalán nem rossz, bár a koszovói miniszterelnökkel ellentétben a fent említett magyar külgazdasági és külügyminiszter aligha tudja elképzelni Charles Michelt glóriával a feje körül.

Az uniós busz jobb, mint az orosz repülőgép

Borjana Krišto, Bosznia-Hercegovina horvát származású miniszterelnöke úgy fogalmazott, hogy Bosznia-Hercegovina egy bonyolult ország a szervezeti felépítmény tekintetében, és ezt nem lehet megkerülni. Ennek ellenére azonban azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi Minisztertanács nagy lépést tett előre a jogalkotásban, megerősítette a jogállamiságot és a korrupció elleni küzdelmet, és ezeket az elveket összehangolta az uniós normákkal.

Az unióval szembeni bírálat ebben az esetben sem maradt el, Krišto ugyanis úgy vélte, hogy az Európai Uniónak egyértelműbbnek és határozottabbnak kellene lennie a csatlakozási folyamatot illetően, nemcsak Bosznia-Hercegovina, hanem a régió más országainak esetében is.

Dritan Abazović montenegrói miniszterelnök, a bővítési folyamattal kapcsolatban elmondta, hogy hazája egy “eurooptimistán gondolkodó ország” napsütés és a vidámság (szórakozás) hazája”, ezért Montenegró lehet az, amely új lendületet adhat a folyamatnak, mert nincsenek problémái a szomszédjaival, és egyre jobbak az eredmények a jogállamiság, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén is. Megjegyzendő, hogy Abazović kijelentése csak néhol súrolja a valóságot, de ennek részletezésébe most nem mennénk bele, mert akkor reggelig sem érünk a cikk végére.

Nyugat-Balkán, csatlakozás

Sun and fun

Abazović ugyanakkor megjegyezte, hogy néha az EU vezetői sem tudják, hogy mit akarnak, a montenegróiakkal ellentétben, mert ők pontosan tudják, hogy mit szeretnének: a lehető leggyorsabban az EU részévé kívánnak válni.

Dimitar Kovacsevszki, Észak-Macedónia miniszterelnöke a panel során elmondta, hogy hazájában nagy a frusztráció amiatt, hogy a tagállamok akadályokat gördítenek az uniós csatlakozásuk útjába, néven azonban senkit sem nevezett, legalább is a szlovén sajtójelentések szerint.

Kovacsevszki úgy vélte, hogy az uniós lépések nagyrészt az általa meg nem nevezett országok belpolitikai számításaihoz kapcsolódnak.

A macedón miniszterelnök arra is kitért, hogy a 2003-as thesszaloniki csúcstalálkozó óta annyi idő telt el, hogy közben két új ország jött létre, Montenegró és Koszovó, ami azzal tetéztek, hogy hazája nevet változtatott.

Edi Rama albán miniszterelnök tragikusan optimistának nevezte magát az EU bővítési folyamatával kapcsolatban, és a brüsszeli vezetői testületet egy buszhoz hasonlította, amely szerinte még mindig jobb, mint egy orosz repülőgép. Rama méltatta az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek a szavait, amelyek szerint fontos, hogy a bővítés terén idővel előrelépés történjen.

– Nem arról van szó, hogy hiszek-e a 2030-ig történő bővítésben, de legalább némi előrelépés egyes lépések végrehajtásában mégiscsak nagyon üdvözlendő lenne

– mondta Edi Rama albániai albán miniszterelnök, aki igencsak gyakorlatiasnak mutatkozott, megjegyezte ugyanis, hogy az elvek, értékek, tanulságok és a reformok mellett – amelyeknek mindegyike fontos – az érintett balkáni országoknak következetesebb uniós támogatásra is szükségük van, nemcsak pénzügyi értelemben, hanem az európai közös piacra jutás szempontjából is.

A terjedelem nem engedi meg, hogy az Európai Unióba már becsatlakozott balkáni országok álláspontját is ismertessük, így a bolgár, a horvát és szlovén véleményektől eltekintünk, a fentiek tudatában pedig csak annyit jegyzünk meg, hogy talán mégiscsak jobb lenne, hogy nem az Európai Unió csatlakozna a Nyugat-Balkánhoz, vagy nevezzük, aminek akarjuk, hanem hogy ez inkább mégiscsak fordítva történne.

A labdák segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Feliratkozás a Hírlevélre

Az e-mailek heti három alkalommal hétfőn, szerdán és pénteken kerülnek kiküldésre.

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Három nap legjava