VÖRÖS VONAL: Rendőrségi puccs vagy politikától mentes bűnüldözés?

A közelmúlt eseményeire a címben felvetett két magyarázat – puccs vagy bűnüldözés – vetélkedik egymással Szlovákiában hat héttel az előrehozott választások előtt. Pár nappal a volt országos rendőrfőkapitány őrizetbe vétele, majd kiengedése után a titkosszolgálat korábbi és jelenlegi vezetője került többedmagával a rendőrök célkeresztjébe. Augusztus 17-re kiderült, hogy a Tibor Gašpar elleni eljárás csupán előjáték volt egy ennél is jelentősebb rendőrségi akcióhoz.

Kapják az ívet

A Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) csütörtökön az Ív fedőnevű akciója során őrizetbe vett két embert, illetve több gyanúsított személlyel is felvette a kapcsolatot.

A gyanúsítottak közé tartozik többek között Michal Aláč, a SIS (Szlovák Információs Szolgálat) jelenlegi igazgatója, Vladimír Pčolinský, a SIS exigazgatója, valamint egy volt SIS-ügynök, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBÚ), illetve házon belül a NAKA egyik tagja, továbbá két rendőr valamint egy befolyásos vállalkozó is.

A gyanú szerint öt személy szervezet bűnözői csoportként igyekezett megnehezíteni vagy megakadályozni egyes korrupciós ügyek és más bűncselekmények kivizsgálását, illetve azt a benyomást kelteni, hogy a nyomozók manipulálják a tanúvallomásokat, továbbá diszkreditálni akarta a bűnüldöző szerveket.

Két további személy ellen bosszúból elkövetett hivatali visszaélés miatt indult eljárás.

A nagyszabású akció lebonyolítását követően Hamran István, jelenlegi országos rendőrfőkapitány politikusokhoz méltó sajtótájékoztatót tartott.

A fehér ingekben megjelenő főrendőrök egyből kontextusba helyezték az eseményeket azzal, hogy az öt éve meggyilkolt újságíróról, Ján Kuciakról, illetve a menyasszonyáról készült karikatúrával nyitottak, amelyen a következő üzenetet küldi a fiatal pár a felhők közül: „Ne adjátok fel!”.

A színpadi kellékeken túl a rendőrségen belüli háború egy teljesen reális forgatókönyvét adták elő azzal, hogy korábban az országos rendőr-főkapitányságot nem a rendőrfőkapitány irányította, hanem az oligarchák.

Hozzátették, hogy nem tudtak minden tervezett őrizetbe vételt foganatosítani, mivel többen nyaralásukat töltötték, egy személy pedig gyakorlatilag eltűnt.

Puccs vagy bűnüldözés?

A hírt csípőből kommentálni kezdte Robert Fico korábbi háromszoros miniszterelnök, a jelenlegi legerősebb ellenzéki párt, a Smer elnöke és kijelentette, hogy rendőrségi puccs zajlik Szlovákiában, amely mögött politikai megrendelést sejtetett Zuzana Čaputová és az általa kinevezett kormány részéről.

Elmondása szerint elképzelhetetlen, hogy egy demokratikus országban egy alárendelt egység az olyan fölérendelt egységre támadjon, amely a biztonságért és az emberi jogok betartásáért felel az országban. Egyúttal rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte hétfőre.

Zuzana Čaputová is érezte, hogy valamit tenni kell, ezért a biztonsági tanács összehívását kérte Ódor Lajos kormányfőtől. Ódor először azt válaszolta, hogy csak kellő információk birtokában teszi ezt meg, de nem sokkal később már ő is indokoltnak látta a kérést.

A szlovák elnök szerint hazájában nem történt rendőrpuccs (Forrás: X-platform, szlovák Pravda)

A biztonsági tanács péntek reggeli ülése után Čaputová és Ódor közösen tartottak sajtótájékoztatót, amelyen elmondták, hogy nem zajlik rendőrpuccs az országban, sőt, aminek szemtanúi vagyunk, az nem más, mint a jogállam működése.

Tagadták, hogy a rendőrség előre tájékoztatta volna őket a lépésekről és kíváncsian várják, hogy az ügyészség indokoltnak látja-e majd az érintettek előzetes letartóztatásának kérelmezését.

Nagy a család

A bűnüldözésben kulcsszerepe van a 2020-as kormány második legerősebb pártja (Sme rodina, magyarul: „Család vagyunk”) elnökének, a maffiózó kapcsolatokkal rendelkező Boris Kollárnak, akinek civilben 11 nőtől 13 gyermeke született.

Az már a kormányalakítás során kiderült, hogy pártja több fontos pozícióban megtartotta a kormány ősellenségének számító Smer korábbi jelöltjeit, de az is sokat elárult, hogy Kollár ragaszkodott a SIS vezetőjének jelöléséhez.

Így került a fontos pozícióba a párt frakcióvezetőjének fivére, akinek azonban nem egész egy év után távoznia kellett, mert már akkor korrupciós ügyekkel gyanúsították. Utódja, Aláč munkája kapcsán is komoly aggályok merültek fel.

Az Ódor-kormány hivatalba lépése után jogvédő szervezetek egyből megpendítették a kirúgását, de Ódor nem tartotta szerencsésnek a személycserét pár hónappal a választások előtt. Ennek feltétele volt, hogy Aláč ne lépjen túl bizonyos vörös vonalakat, azaz nem avatkozzon be folyó bűnügyi eljárásokba.

A Sme rodina nagy sikere volt, hogy a képviselője által jelölt Maroš Žilinkát választotta meg 2020 végén a szlovák parlament elsöprő többséggel főügyésznek, azaz az ellenzék jelentős része is bizalmat szavazott neki.

Andrij Kosztyin ukrán főügyész azt mondta az őt felkereső Maroš Žilinkának, hogy szerinte Szlovákia élen jár az orosz agresszió során Ukrajna ellen elkövetett nemzetközi bűncselekmények felderítésében. Vajon mire gondolt?

A többek között oroszpárti kijelentéseiről is elhíresült Žilinka azóta többször élt törvényadta jogával, és bírált felül vádemeléseket, többek között a Sme rodina egyik képviselőjével szembeni korrupciós vádakat is anullálta, de a Smer fontos szereplői is neki köszönhetik, hogy nem kell ügyészi lépésektől tartaniuk.

Kérdés, hogy a mostani rendkívüli esetben is használni fogja-e azt a híres paragrafust, amely ekkora hatalmat biztosít számára a vádmonopólium alkalmazása során.